Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-30 / 276. szám, péntek
18 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Nőkről a Sundance fesztiválon Park City. Nőkről szóló történetek uralják a januári Sundance Filmfesztivál programját, amelyben több mint száz független produkcióban készült filmet tűznek műsorra. A utahi Park Cityben január 17. és 27. között megrendezésre kerülő fesztiválra idén több mint négyezer produkciót neveztek az alkotók. „Soka női történet, és érdekes módon ezek közül is sok foglalkozik a szexuális kapcsolatokkal. A korábban a sze- xuálpolitikáról és szexuális viszonyokról főleg férfi szemszögből láttunk filmeket, most azonban elért minket az a filmhullám, amely női perspektívából tekint ezekre a témákra” - mondta Trevor Groth programigazgató. (MTI) Díjesélyes a Reklámőrültek Los Angeles. A Mad Men - Reklámőrültek és a Downton Abbey című tévésorozat is esélyes az amerikai producerek idei díjára. Az Amerikai Producerek Céhe (PGA) szerdán hozta nyilvánosságra idei jelöléseit. A tavalyi győztes Gengszterkorzó című HBO-széria ezúttal nem került be a mezőnybe. A népszerű Trónok harca és a Totál szívás producerei azonban készülhetnek a január 26-ra meghirdetett díjátadóra. (MTI) Hazai siker az online értékteremtés versenyén Minőségi honlapok ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. Két szlovákiai magyar honlap is Minőségi Díjat kapott a 11. alkalommal megrendezett Az Év Honlapja pályázaton, amelyre idén rekordszámú, 360 nevezés érkezett. A honlapok több kategóriában versenyeztek. A zsűri szerint a pályázatok sorában újdonság volt a Komáromi Jókai Színház kétnyelvű (magyar, szlovák) honlapja, amely jól felépített, a szokásos színházi információk (műsor, színészek bemutatása) mellett lehetőséget nyújt előzetes jegy- rendelésre vagy online vásárlásra is. Emellett többféle kapcsolattartási lehetőséget nyújt a látogatóknak. Az oldal mentes minden fölös sallangtól, jól navigálható és gyorsan betöltődik. A honlapot (www.jokai.sk) annak készítője, a JMK media & productions nevezte a Kultúra kategóriába, amelyben Minőségi díjat nyert. Média kategóriában a Gömö- rilap című regionális közösségi hírportált (gomorilap.sk) találta díjazásra érdemesnek a bírálóbizottság. Eszes István zsűrielnök így méltatta a honlapot: „Aki ráklikkel, látni fogja, hogy funkcionálisan annyira jól felépített oldal, hogy példaként szolgálhat sok országos média számára. RendkívüTgazdag információ és tartalom jellemzi ezt a magát regionálisnak nevező oldalt.” A pályázó ez esetben a Design & System volt. A versenyszabályzat szerint Az Év Honlapja Minőségi Díja egy minőségi tanúsítvány, amely nem egyenrangú, illetve egyenértékű az általános kategóriákban kiosztott díjakkal. Ezt a tanúsítványt a zsűri azon honlapoknak ajánlja fel, amelyek ugyan nem győztek kategóriájukban, ám a zsűri szempontrendszere szerint minőségük kiemelkedő, illetve érdemes a Minőségi Díj tanúsítványának viselésére. (juk) HistoryCon 4 2012 ó ^KULTURÁLIS FESZTIVÁL. KARÁCSONYI VÁSÁR,JT MAGYAR TÖRTÉNELMÍREGÉNYÍRÓK NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓJA Találkozzon és beszélgessen kedvenc torténumiregény (róivau HALLGASSA MEG A KORTÁRS TÖRTÉNELMI RECÉNYlRÁS SZÍNE JAVÁNAK ÉRDEKES ELŐADÁSAIT! KÓSTOLJA MEG A FELVIDÉK FINOM BORAIT SAJTJAIT ÉS MÉZEIT! KAPCSOLÓDJON KI AKUSZTIKUS KONCERTEKKEL! VÁLOGASSON A HELYI KÉZMŰVESEK ÉRTÉKES PORTÉKÁIBÓL ÉS A LEGJOBB MAGYAR TÖRTÉNELMI REGÉNYEK KÍNÁLATÁBÓL] I AZ EMELETEN GYERMEKPROGRAMOK. ÉS BIHARI KÖR MAGYAR NÉPI JÁTSZÓHÁZ! X SED 'tfrwamttt Emanuele Trevi Európa-díjas könyve Pier Paolo Pasolini és Laura Betti különös viszonyáról Értelmetlen könnyek Pasolini és Laura Betti a könyv borítóján (Képarchívum) írtam valamit (Qualcosa di scritto) - állítja nemrég megjelent dokumentumregényének címében a negyvennyolc éves Emanuele Trevi, miközben negyedik könyvét mutatja a pozsonyi olasz filmhéten. A borítón Laura Betti és Pier Paolo Pasolini. SZABÓ G. LÁSZLÓ Kettőjük különös viszonyáról, évekig tartó, beteljesületlen szerelméről, alkotói kapcsolatáról szól a könyv, Trevi negyedik regénye, amely az Európai Unió irodalmi díjában részesült az idén, s reményei szerint magyarul is eljut az olvasókhoz. Pasoliniról, az olasz és az egyetemes filmművészet egyik legjelesebb alakjáról (Máté evangéliuma, Oidipusz király, Medea, Canterbury mesék, De- kameron, Az ezeregy éjszaka virágai) több tucat könyv megjelent már 1975-ben bekövetkezett tragikus halála óta. Trevi, a legfrissebb Pasolini-könyv szerzője tizenegy éves volt akkor, a híres költő-rendező-filozófus és képzőművész nevét az idő tájt talán még nem is hallotta, de amikor felnőtt fejjel a Pasolini Alapítvány munkatársa lett, és megismerkedett Laura Bettivel, a Teoréma főszereplőjével, egyre mélyebbre ásta magát Pier Paolo és az énekes-színésznő elsőre valószerűtlennek tűnő, hirtelen fellobbanó és sokáig tartó, különös szerelmi összegaba- lyodásába. Emanuele Trevi ezeket az érzelmi csomókat próbálja kibogozni könyvében, amellyel nem kis örvényeket kavart hazájában. Főleg azok után, hogy nem sokkal a mű megjelenése előtt Laura szenvedélye címmel Paolo Petrucci 54 perces dokumentumfilmet forgatott Pasolini egykor elválaszthatatlan barátnőjéről, aki Marco Bellocchióval, a Taviani fivérekkel és Bernardo Berto- luccival is forgatott. A pozsonyi olasz filmhét talán legizgalmasabb darabja volt Petrucci alkotása, hiszen árnyalt képet fest Laura Bettiről, aki egyik dalában mély átéléssel azt énekli: „A könnyeimtől vagyok piszkos.” A platinaszőke, bubifrizurát viselő jaguárnő, ahogy az olaszok nevezték már 1960-ban, kezdetben csak Pasolini dalait énekelte. Állítólag arról is híres volt, hogy bárkivel pillanatok alatt csúnyán össze tudott veszni, s lobbanékony természetének köszönhetően bárkibe pillanatok alatt bele is tudott sze- relmesedni. Pasolinit is így sikerült meghódítania. Lecsapott rá, és „magához égette”. Dalait érdes hangon adta élő, a szövegek szerzőit hangosan, nemegyszer éktelen kiabálással vette üldözőbe, és üldözték őt időnként ők is, ami ugyancsak legyezte női hiúságát. Pasolini Teorémájának szent lelkű szobalánya egyszerre tragikus és komikus szerepében Laura Betti tulajdonképpen önmagát játssza. „Őrült nő” - jegyzi meg róla könyve elején Emanuele Trevi. Rettenetes, már-már elviselhetetlen természet, írják róla mások. Gonosz és csúnya szájú, ugyanakkor megértő és kedves is tud lenni. Nála ellentmondásosabb embert talán nem is hordott a hátán a föld. Iszonyúan szerelmes volt Pasoliniba, bár ő sem okot, sem reményt nem adott neki. Befejezetlen írásait viszont rá hagyta, a „hűséges, odaadó nőre”, aki beleőrült a viszonzatlan szerelembe. „Laura Betti jobban szerette Pasolinit, mint önmagát - hangzik el Petrucci filmjében -, neki áldozta az életét.” A szörnyű gyerekkort megélt színésznő Bolognából, pénz nélkül vágott neki Rómának, a „szökőkutak, kávézók és hírességek városának”, hogy kedvére énekelhessen. Már színházakban lépett fel, de még abban az utcában is, ahol lakott, gyakran énekelt. S mindig mint valami királynő... Ha új dalra volt szüksége, mindig tudta, kitől kell kérnie. „Soha nem kopogtattam - mondja a filmben. - Csengettem!” Alberto Moraviát, a jeles írót is elcsábította, és megszerezte a fiatal Bertoluccit is. Az Oscar-dí- jas rendező leplezetlen őszinteséggel vall a filmben Laura Bettiről: .Amikor még nem volt szerelmes Pier Paolóba, nekem is odaadta magát. Egy autós moziban, a motorháztetőn. Marion Brandóval is volt aztán egy rövidebb románca, amikor Az utolsó tangó Párizsbant forgattuk. Volt a filmben egy közös jelenetük, amit aztán kivágtam. Amikor megtudta a szörnyű hírt, hogy mi történt Pasolinival, hogy miután agyonverték, kocsival hajtottak végig félholt testén, hozzám rohant, és nálam sírtunk.” Petrucci filmjét több tévécsatorna megvette már, Trevi könyve várhatóan különleges irodalmi csemege lesz a magyar Pasolini-rajongók táborában. A rozsnyói Móricz Zsigmond Emlékkonferencia résztvevői alig fértek be a Könyvkuckóba A továbbélő Móricz AMBRUS FERENC Rozsnyó. Örömmel olvastam végig Szüágyi Zsófia A továbbélő Móricz című tanulmánykötetét. Szívesen is, merthogy úgy éreztem, a tanulmányok írása közben végig ott munkált a kiváló irodalom- történészben, hogy olyan sokszínű kötetet adjon az olvasó kezébe, amely nemcsak Móri- czot hozza közelebb, de elsősorban az újraolvasás, a kortárs magyar irodalom kiválóságainak hozzá való viszonyulása szempontjából világít rá mai helyére, szerepére. Szüágyi Zsófia szereti, ha egy ilyen könyv nemcsak a szakmához szól. Bemutatja, hogyan hatott Móricz a mai nagy magyar prózaírókra (Esterházy, Nádas, Spiró, Tar, Oravecz, Grecsó, Háy), s ők ezt a hatást vállalva emelik be Mó- riczot műveikbe, vagy szólnak róla nagyon magasra helyezve őt. így alig lehet okunk kételkedni abban, hogy Móricz tovább él. A kötet a lebomlóban lévő, évtizedeken át talán nem a valósághoz közelivé alakított Móricz-kép újraformálásához tesz hozzá olyan új, apró részleteket, melyek egy korszerű meglátást, megítélést segíthetnek elő. Csak egy rövid példa: „A kortársak, Móricz íróbarátai még jól látták meg az író személyiségjegyeként azt, amit mi a szépirodalmi szövegeiből, a naplóiból, a különös státuszú Tükör-kötetekből olvashatunk ki: a szerepjátszásra, az élet és az irodalom határainak fesze- getésére való hajlamot” - Sz.Zs. Vagy mennyit tudunk például Móricz és a sport kapcsolatáról? A rozsnyói Könyvkuckó nem alkalmas akkora tömeg befogadásra, mint amekkora most, a Mórcz Zsigmond Emlékkonferencia résztvevőiből és előadóiból összeállt. Kicsit sajnáltam, hogy a konferencián nem volt szó Móricz és Gömör kapcsolatáról. A Szilágyi Zsófiával való beszélgetésbe így igyekeztem becsempészni a Móricz és Rozsnyó témát. Mert előttem volt Móricz Virág Anyám regénye című műve: „Rozsnyó a viSzilágyi Zsófia, a Móricz-kép újraformálója (Fotó:Tarsoly Normen) lág egyik legbájosabb városkája. Csúcsos hegyek között, Isten tenyerében fekszik. Csupa lomb és virág. Tágas terén három templom, körül kedves, kovácsoltvasból font kosarakkal, zöld zsalugáteres sárga házak. Csupa idül - nagyon alkalmas takarója fulladt életeknek. Rozsnyó volt a Móricz-re- gények kisvárosi díszlete.” Sokat járt ide az író a nem messzi Vashegyről származó feleségével, Holies Jankával, itt nyugszik az egyéves korában elhunyt elsőszülött Bandika fiuk, Rozsnyófürdőn pedig beteg lábára keresett gyógyulást. MP120757
