Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-30 / 276. szám, péntek

18 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Nőkről a Sundance fesztiválon Park City. Nőkről szóló történetek uralják a januári Sun­dance Filmfesztivál programját, amelyben több mint száz független produkcióban készült filmet tűznek műsorra. A utahi Park Cityben január 17. és 27. között megrendezésre ke­rülő fesztiválra idén több mint négyezer produkciót neveztek az alkotók. „Soka női történet, és érdekes módon ezek közül is sok foglalkozik a szexuális kapcsolatokkal. A korábban a sze- xuálpolitikáról és szexuális viszonyokról főleg férfi szem­szögből láttunk filmeket, most azonban elért minket az a filmhullám, amely női perspektívából tekint ezekre a témákra” - mondta Trevor Groth programigazgató. (MTI) Díjesélyes a Reklámőrültek Los Angeles. A Mad Men - Reklámőrültek és a Downton Abbey című tévésorozat is esélyes az amerikai producerek idei díjára. Az Amerikai Producerek Céhe (PGA) szerdán hozta nyilvánosságra idei jelöléseit. A tavalyi győztes Gengszter­korzó című HBO-széria ezúttal nem került be a mezőnybe. A népszerű Trónok harca és a Totál szívás producerei azonban készülhetnek a január 26-ra meghirdetett díjátadóra. (MTI) Hazai siker az online értékteremtés versenyén Minőségi honlapok ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. Két szlovákiai magyar honlap is Minőségi Dí­jat kapott a 11. alkalommal megrendezett Az Év Honlapja pályázaton, amelyre idén rekordszámú, 360 nevezés ér­kezett. A honlapok több kategó­riában versenyeztek. A zsűri szerint a pályázatok sorában újdonság volt a Komá­romi Jókai Színház kétnyelvű (magyar, szlovák) honlapja, amely jól felépített, a szokásos színházi információk (műsor, színészek bemutatása) mellett lehetőséget nyújt előzetes jegy- rendelésre vagy online vásár­lásra is. Emellett többféle kap­csolattartási lehetőséget nyújt a látogatóknak. Az oldal mentes minden fölös sallangtól, jól na­vigálható és gyorsan betöltődik. A honlapot (www.jokai.sk) an­nak készítője, a JMK media & productions nevezte a Kultúra kategóriába, amelyben Minő­ségi díjat nyert. Média kategóriában a Gömö- rilap című regionális közösségi hírportált (gomorilap.sk) talál­ta díjazásra érdemesnek a bírá­lóbizottság. Eszes István zsűri­elnök így méltatta a honlapot: „Aki ráklikkel, látni fogja, hogy funkcionálisan annyira jól fel­épített oldal, hogy példaként szolgálhat sok országos média számára. RendkívüTgazdag in­formáció és tartalom jellemzi ezt a magát regionálisnak neve­ző oldalt.” A pályázó ez esetben a Design & System volt. A versenyszabályzat szerint Az Év Honlapja Minőségi Díja egy minőségi tanúsítvány, amely nem egyenrangú, illetve egyenértékű az általános kate­góriákban kiosztott díjakkal. Ezt a tanúsítványt a zsűri azon honlapoknak ajánlja fel, ame­lyek ugyan nem győztek kate­góriájukban, ám a zsűri szem­pontrendszere szerint minősé­gük kiemelkedő, illetve érde­mes a Minőségi Díj tanúsítvá­nyának viselésére. (juk) HistoryCon 4 2012 ó ^KULTURÁLIS FESZTIVÁL. KARÁCSONYI VÁSÁR,JT MAGYAR TÖRTÉNELMÍREGÉNYÍRÓK NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓJA Találkozzon és beszélgessen kedvenc torténumiregény (róivau HALLGASSA MEG A KORTÁRS TÖRTÉNELMI RECÉNYlRÁS SZÍNE JAVÁNAK ÉRDEKES ELŐADÁSAIT! KÓSTOLJA MEG A FELVIDÉK FINOM BORAIT SAJTJAIT ÉS MÉZEIT! KAPCSOLÓDJON KI AKUSZTIKUS KONCERTEKKEL! VÁLOGASSON A HELYI KÉZMŰVESEK ÉRTÉKES PORTÉKÁIBÓL ÉS A LEGJOBB MAGYAR TÖRTÉNELMI REGÉNYEK KÍNÁLATÁBÓL] I AZ EMELETEN GYERMEKPROGRAMOK. ÉS BIHARI KÖR MAGYAR NÉPI JÁTSZÓHÁZ! X SED 'tfrwamttt Emanuele Trevi Európa-díjas könyve Pier Paolo Pasolini és Laura Betti különös viszonyáról Értelmetlen könnyek Pasolini és Laura Betti a könyv borítóján (Képarchívum) írtam valamit (Qualcosa di scritto) - állítja nem­rég megjelent dokumen­tumregényének címében a negyvennyolc éves Emanuele Trevi, miköz­ben negyedik könyvét mutatja a pozsonyi olasz filmhéten. A borítón La­ura Betti és Pier Paolo Pasolini. SZABÓ G. LÁSZLÓ Kettőjük különös viszonyá­ról, évekig tartó, beteljesületlen szerelméről, alkotói kapcsola­táról szól a könyv, Trevi negye­dik regénye, amely az Európai Unió irodalmi díjában részesült az idén, s reményei szerint ma­gyarul is eljut az olvasókhoz. Pasoliniról, az olasz és az egyetemes filmművészet egyik legjelesebb alakjáról (Máté evangéliuma, Oidipusz király, Medea, Canterbury mesék, De- kameron, Az ezeregy éjszaka vi­rágai) több tucat könyv megje­lent már 1975-ben bekövetke­zett tragikus halála óta. Trevi, a legfrissebb Pasolini-könyv szer­zője tizenegy éves volt akkor, a híres költő-rendező-filozófus és képzőművész nevét az idő tájt talán még nem is hallotta, de amikor felnőtt fejjel a Pasolini Alapítvány munkatársa lett, és megismerkedett Laura Bettivel, a Teoréma főszereplőjével, egy­re mélyebbre ásta magát Pier Paolo és az énekes-színésznő el­sőre valószerűtlennek tűnő, hir­telen fellobbanó és sokáig tartó, különös szerelmi összegaba- lyodásába. Emanuele Trevi ezeket az érzelmi csomókat próbálja kibogozni könyvében, amellyel nem kis örvényeket kavart hazájában. Főleg azok után, hogy nem sokkal a mű megjelenése előtt Laura szen­vedélye címmel Paolo Petrucci 54 perces dokumentumfilmet forgatott Pasolini egykor elvá­laszthatatlan barátnőjéről, aki Marco Bellocchióval, a Taviani fivérekkel és Bernardo Berto- luccival is forgatott. A pozsonyi olasz filmhét talán legizgalma­sabb darabja volt Petrucci alko­tása, hiszen árnyalt képet fest Laura Bettiről, aki egyik dalá­ban mély átéléssel azt énekli: „A könnyeimtől vagyok piszkos.” A platinaszőke, bubifrizurát vise­lő jaguárnő, ahogy az olaszok nevezték már 1960-ban, kez­detben csak Pasolini dalait éne­kelte. Állítólag arról is híres volt, hogy bárkivel pillanatok alatt csúnyán össze tudott vesz­ni, s lobbanékony természeté­nek köszönhetően bárkibe pil­lanatok alatt bele is tudott sze- relmesedni. Pasolinit is így sike­rült meghódítania. Lecsapott rá, és „magához égette”. Dalait érdes hangon adta élő, a szöve­gek szerzőit hangosan, nem­egyszer éktelen kiabálással vet­te üldözőbe, és üldözték őt időnként ők is, ami ugyancsak legyezte női hiúságát. Pasolini Teorémájának szent lelkű szobalánya egyszerre tra­gikus és komikus szerepében Laura Betti tulajdonképpen önmagát játssza. „Őrült nő” - jegyzi meg róla könyve elején Emanuele Trevi. Rettenetes, már-már elviselhetetlen termé­szet, írják róla mások. Gonosz és csúnya szájú, ugyanakkor megértő és kedves is tud lenni. Nála ellentmondásosabb em­bert talán nem is hordott a há­tán a föld. Iszonyúan szerelmes volt Pasoliniba, bár ő sem okot, sem reményt nem adott neki. Befejezetlen írásait viszont rá hagyta, a „hűséges, odaadó nőre”, aki beleőrült a viszon­zatlan szerelembe. „Laura Betti jobban szerette Pasolinit, mint önmagát - hangzik el Petrucci filmjében -, neki áldozta az életét.” A szörnyű gyerekkort megélt színésznő Bolognából, pénz nélkül vágott neki Rómá­nak, a „szökőkutak, kávézók és hírességek városának”, hogy kedvére énekelhessen. Már színházakban lépett fel, de még abban az utcában is, ahol la­kott, gyakran énekelt. S mindig mint valami királynő... Ha új dalra volt szüksége, mindig tudta, kitől kell kérnie. „Soha nem kopogtattam - mondja a filmben. - Csengettem!” Alber­to Moraviát, a jeles írót is el­csábította, és megszerezte a fi­atal Bertoluccit is. Az Oscar-dí- jas rendező leplezetlen őszin­teséggel vall a filmben Laura Bettiről: .Amikor még nem volt szerelmes Pier Paolóba, nekem is odaadta magát. Egy autós moziban, a motorháztetőn. Marion Brandóval is volt aztán egy rövidebb románca, amikor Az utolsó tangó Párizsbant for­gattuk. Volt a filmben egy kö­zös jelenetük, amit aztán ki­vágtam. Amikor megtudta a szörnyű hírt, hogy mi történt Pasolinival, hogy miután agyonverték, kocsival hajtottak végig félholt testén, hozzám rohant, és nálam sírtunk.” Petrucci filmjét több tévécsa­torna megvette már, Trevi könyve várhatóan különleges irodalmi csemege lesz a magyar Pasolini-rajongók táborában. A rozsnyói Móricz Zsigmond Emlékkonferencia résztvevői alig fértek be a Könyvkuckóba A továbbélő Móricz AMBRUS FERENC Rozsnyó. Örömmel olvas­tam végig Szüágyi Zsófia A to­vábbélő Móricz című tanul­mánykötetét. Szívesen is, merthogy úgy éreztem, a ta­nulmányok írása közben végig ott munkált a kiváló irodalom- történészben, hogy olyan sok­színű kötetet adjon az olvasó kezébe, amely nemcsak Móri- czot hozza közelebb, de első­sorban az újraolvasás, a kortárs magyar irodalom kiválóságai­nak hozzá való viszonyulása szempontjából világít rá mai helyére, szerepére. Szüágyi Zsófia szereti, ha egy ilyen könyv nemcsak a szakmához szól. Bemutatja, hogyan hatott Móricz a mai nagy magyar prózaírókra (Es­terházy, Nádas, Spiró, Tar, Oravecz, Grecsó, Háy), s ők ezt a hatást vállalva emelik be Mó- riczot műveikbe, vagy szólnak róla nagyon magasra helyezve őt. így alig lehet okunk kétel­kedni abban, hogy Móricz to­vább él. A kötet a lebomlóban lévő, évtizedeken át talán nem a valósághoz közelivé alakított Móricz-kép újraformálásához tesz hozzá olyan új, apró rész­leteket, melyek egy korszerű meglátást, megítélést segíthet­nek elő. Csak egy rövid példa: „A kortársak, Móricz íróbarátai még jól látták meg az író sze­mélyiségjegyeként azt, amit mi a szépirodalmi szövegeiből, a naplóiból, a különös státuszú Tükör-kötetekből olvashatunk ki: a szerepjátszásra, az élet és az irodalom határainak fesze- getésére való hajlamot” - Sz.Zs. Vagy mennyit tudunk például Móricz és a sport kap­csolatáról? A rozsnyói Könyvkuckó nem alkalmas akkora tömeg befo­gadásra, mint amekkora most, a Mórcz Zsigmond Emlékkon­ferencia résztvevőiből és elő­adóiból összeállt. Kicsit sajnál­tam, hogy a konferencián nem volt szó Móricz és Gömör kap­csolatáról. A Szilágyi Zsófiával való beszélgetésbe így igyekez­tem becsempészni a Móricz és Rozsnyó témát. Mert előttem volt Móricz Virág Anyám regé­nye című műve: „Rozsnyó a vi­Szilágyi Zsófia, a Móricz-kép újraformálója (Fotó:Tarsoly Normen) lág egyik legbájosabb városká­ja. Csúcsos hegyek között, Isten tenyerében fekszik. Csupa lomb és virág. Tágas terén há­rom templom, körül kedves, kovácsoltvasból font kosarak­kal, zöld zsalugáteres sárga há­zak. Csupa idül - nagyon al­kalmas takarója fulladt életek­nek. Rozsnyó volt a Móricz-re- gények kisvárosi díszlete.” So­kat járt ide az író a nem messzi Vashegyről származó feleségé­vel, Holies Jankával, itt nyug­szik az egyéves korában el­hunyt elsőszülött Bandika fiuk, Rozsnyófürdőn pedig beteg lá­bára keresett gyógyulást. MP120757

Next

/
Oldalképek
Tartalom