Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-30 / 276. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 30. Kertészkedő 19 Találós. Nem kert, nem park, nem narancsház, nem dézsmapince - mi az? Megfejtés: balkon Balkonok bája Egy pozsonyi belvárosi társasház emeleti erkélye 2012. november 27-én. Hiába, a nagyvárost a hideg is később járja át, az idei enyhe télelőnek köszönhetően sem a futómuskátli, sem a mögötte kétoldalt virágzó leander nem szorul még védelemre (Az oldal képei: Új Szó/Kertészkedő) Nagyjából kétféle embert ismerünk: akinek van kertje, s akinek nincs. Ezek közt átmenetet képez a balkonos: ő egyszerűbb a kertinél, de fényűzőbb annál, aki csak lakása szobanövényeivel törődhet. BOROSS AMBRUS Bizonyos értelemben tarthatjuk a balkont egyfajta hátsó kiskapunak vagy egy urbanizált kis természet-segélycsomagnak is, de jobb, ha nem e célból tartjuk. Annyi bizonyos: a balkon nem a lakás meghosszabbítása, s főként nem a lakberendezés zsúfoltságán enyhíteni hivatott helyiség (akkor ugyanis kamra, szerszámosláda vagy biciklimegőrző volna a neve). A balkon a modern ember kültelke. Amiként például a szegény modem emberé az ablakpárkány. Egy epigrammányi kert. Könnyen belátható, nem a nagysága fontos. Az sem igazán, mennyi virágnak ad otthont: önmagában sem a balkon mérete, sem növényeinek mennyisége nem mérvadó. Nem baj, példáid - hogy klasszikust idézzünk ha „egy hernyót is aligha töm degeszre”. Lényeges viszont, miként az emberben, hogy van-e valaminő sajátos varázsa, sava-borsa, legalább egy kedves tulajdonsága. Ezenfelül, amennyire csak lehet, nézzen a természetbe, fákra, füvekre, jobb híján sövényre. Innentől kezdve tavasztól őszig könnyű dolgunk van. Télen több türelemmel jár élővé varázsolni, de nem lehetetlen. A legcsekélyebb igényű balkon- kertésznek találták föl a cserépedényt: lehet választani, pusz- páng, vagy levélpetrezselyem kerül-e földjébe. Mindkettő szép zöld lombot nevel, mindkettőnek van bizonyos természet adta rusztikus (a falut vagy a temetőt felidéző) jellege, öntözni persze télen is kell őket. Megfelelő cserépben - vagy két különböző nagyságú cserépben, a cserepek közt színes falevél vagy szalma vagy föld a szigetelő - vígan áttelelnek. Mindenből a kicsi a legalkalmasabb: kenyértörés esetén (ha egy napon rettentő nagy hideg köszöntene be) a kis cserépben nevelt kis növény gyorsan és megerőltetés nélkül bemene- kíthetó. A gyakorlatias vagy bio-bal- kontulajdonos gyógy- vagy fűszernövényt tart az ablaka előtt vagy alatt, fából készült mély virágládában. Az ilyenben két-két gyógynövény közt egy-egy hagymának is jut hely, a változatok száma végtelen: tulipán- hagymának, nárciszhagymának, vöröshagymának, fokhagymának. A metélőhagyma továbbra is népszerű. Télen persze a virágládát nem a balkon legkülső szegélyén tartjuk, hanem a fal mellett, hogy legalább a hátulja védve legyen. Nagyobb hidegekben zsákot dobunk rá. Ha gumós virágot ültettünk bele, már most letakarhatjuk zsákkal. Végül több olyan cserepes virág és sok örökzöld beszerezhető, melyekben a tél nem tesz kárt, ha növényeinket egyébként megvédjük a széltől, hótól. A díszítő kiegészítők sora végtelen: bármi a balkonunk dísze lehet, ha örömünkre szolgál, a toboztól a koszorúig, a fagyöngytől a homoktöviságig. Minimalista balkonosok az üvegajtó belsejére ragasztanak valamit, ami a kinti világgal vagy a közelgő karácsonnyal függ össze, angyalt például, (g) AJÁNLATOK BALKONRA Madársóska A háromszöglevelű madársóska (Oxalis triangularis) beszerzésének most érkezett el az ideje. Mivel nem télálló, csak a fagyokig tartsuk kint, aztán a lakásba viendő, s tavasszal mehet a kertbe. Krizantém Az aranykrizantém (Ajania pacifica) a hálás évelők egyike, levelével is díszes. Szemben a krizantémokkal a tél csak látszólag viseli meg, megfelelő cserépben gyökere áttelel, s tavasszal újra kihajt. Rózsa A szobarózsa (Rosa Chinen- sis minima) csak a szobában nevelve nagyon kényes virág, a kertbe való átültetést kibírja, a visszautat a cserépbe már kevésbé. Eszményi lakója az ablakpárkánynak. Jégvirág A jégvirág (Calocephalus browni) már önmagában nagyon különleges bokrocska, de csarabbal vagy árvácskával társítva is mutatós. Jól tűri a mínusz fokokat, tavasszal kiültetve pedig nagyra nő. Megújul a dégi Festetics-kastély angolkertje Kiszorul a sport a kertből MTI-H1R Megkezdődött Közép-Euró- pa egyik legnagyobb angolkertjének helyreállítása, amelynek során eredeti, 19. századi formájában újul meg a Fejér megyei Dég klasszicista kastélya körüli kert. A tervezett munkák a legnagyobb volumenű kerthelyreállí- tást jelentik Magyarországon a második világháború óta. Az első szakaszban a parktó rekonstrukcióját végzik el. A másik két projekt (a szerpentintó és a kapcsolódó kastélyparki terület, valamint a sírdomb körüli parkterület és a déli árapasztó csatorna helyreállítása) megvalósításával befejeződik a történeti kert teljes újjáépítése. Összesen tizenegy gyalo- goshíd épül meg eredeti formájában, és 3,2 kilométer sétaút újul meg. Az első ütemben rendezik a tó és a kastély közötti területeket, újjáépül a tó legnagyobb szigetére átvezető faszerkezetű gyalogoshíd, s elbontják a park összképét zavaró vasbeton fürdőmedencéket és sportpályákat. Az eredetileg csaknem 300 hektáros parkot 1813 és 1820 között Festetics Antal megbízásából hozták létre három patak találkozásánál. A park tervezője nem ismert, de felmerült a klasszicista kastély alkotójának, Pollack Mihálynak a neve, aki feltehetően kerttervezéssel is foglalkozott. Az építéskor az országutat kiegyenesítették, fasorral szegélyezték, így a kastély impozáns udvari homlokzata már 14 kilométerről látható volt. A panorámát gondosan megtervezték: a szigeten álló Hollandi-házra, a falu katolikus és református templomára, valamint a park távoli pontjaira nyílik szép kilátás. A park falu felőli szélén terült el a nagy konyhákért, amelyben a Pollack által tervezett klasszicista narancsház és tizenkét dézsmapince kapott helyet. A család tagjai a park egyik sarkában, a patakágak által szigetszerűen körülfogott dombon temetkeztek. Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves mikulásvirág Adventváró szobanövény ÚJ SZÓ-TIPP Többek tapasztalata, hogy az ajándékba kapott vagy frissen vett mikulásvirág néhány napon belül lehullatja levelét, elszárad vagy felkopaszodik. A legfontosabb óvintézkedések: 1. ne nagyáruházban, hanem virágkereskedésben vegyük; 2. útközben hazafelé nem szabad megfáznia; 3. otthon ültessük át nagyobb cserépbe és jobb földbe; 4. földlabdáját minden öntözés előtt hagyjuk kiszáradni. Se a nagy meleget, se a huzatot nem bírja, (s) KÖNYVESPOLC Nyakig a kertben KENÉZ BORBÁLA A szlovákiai magyar eredetű kertészeti szakirodalomról igazán nem állítható, hogy bőséges volna, Miklós Dénes kertész- mérnöknek azonban nem ez az egyetlen ismeretterjesztő kötete. Az érintettek és az érdeklődők egyik szerencséjére. A másik szerencse, hogy az alcíme szerint Száz ismeretgyarapító jó tanács a háztáji kerthez tanácsainak száma valójában csak a tartalom szerinti fejezeteket illetően száz, a sűrűn teleírt oldalak ezeregy hasznos tudnivalót kínálnak. Ahogy egy jól átgondolt könyvhöz illik: sok ábrával, rajzzal, táblázattal, képekkel, színes képmelléklettel. A metszési formáktól a helyes vetésforgóig, a szemzési tudnivalóktól a fajták társításáig megannyi fontos és pontos leírás, s közben a leggyakoribb gyümölcs- és zöldségfélék mellett jut hely a gyógy- és fűszernövények számára, nemkülönben szó esik a kevésbé ismert vagy mellőzött gyümölcsökről és zöldségekről is. Közben, mintegy mellesleg röviden megismerkedünk a talaj kémhatásának fontosságával, a permetezés általános szabályaival, a kertkömyezet klímájával (fényigény, szélviszonyok, fagyzugok) stb. A szerkezete is egyedülálló: a Négy évszak a háztájiban ugyanis az évszakok mentén tárgyalja a kert és a házunk tája témáit. A négy fő részből álló mű a Tél cíművel kezdődik: egy okkal több, hogy most szerezzük be vagy kölcsönözzük ki. (Dunaszerdahely, NAP Kiadó, 2002)
