Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-06 / 256. szám, kedd
A szántóföldi bemutatón az utóbbi évek egyik leggazdagabb gépkínálatát láthatták a résztvevők www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 6. Fontosak a talaj állapotának megőrzésében A talajlazítás módszerei _____________Agrárkörkép 21 Kukoricatermelők napja A szakminisztérium, a mezőgazdasági és élelmiszeripari kamara, a kukoricatermesztők szövetsége és a mezőgazdasági gépgyártók társulása szervezésében idén is a sókszelőcei Agro Divízia Kft. erre a célra kijelölt parcelláin tartották meg a már hagyományos kukoricatermelői szaknapot, amelyet az előző évekhez viszonyítva meglepően széles körű érdeklődés és a bemutatkozó cégek nagy száma jellemzett. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A bemutatónak elsősorban az volt a fő célja, hogy a gyakorlatban bemutassa a kukorica betakarításában, a talajművelésben és a növényvédelemben alkalmazható új technológiai elemeket, gépi berendezéseket. S noha ez a rendezvény a kezdetektől nem a kukoricafajták bemutatójára összpontosít, hanem a gépekre és a technológiákra, idén mégis 101 kukoricafajtát és -hibridet is láthattak a bemutató látogatói, amelyeket szintén prezentáció céljából vetettek el az egyes vetőmag-forgalmazó cégek. A rendezvény szakmai programjában több érdekes előadás s szerepelt, amelyeket a gépbemutatók előtt a sókszelőcei szövetkezet irodaépületében hallgathattak meg az érdeklődők. A jelenlegi támogatáspolitikai feltételekről és az unió következő költségvetési időszakában várható támogatáspolitikai elvekről František Cítia, a szakminisztérium támogatáspolitika osztálynak munkatársa tartott előadást, aki amellett, hogy ismertette az idei közvetlen támogatási tételek összegeit, röviden összefoglalta a CAP reform előző félévi dán elnökség alatt megvitatott és előterjesztett módosító javaslatait. Egyelőre úgy tűnik, hogy a közös agrárpolitika támogatási rendszere 2013 után is két pillérre épül. A dán elnökség alatt kidolgozott és módosított javaslattervezetben továbbra is megmarad a 2 pillér, benne van a környezetvédelmi szempontokhoz kötött támogatási elvek alkalmazása, az ún. greening, a támogatások felső határának korlátozása, egyúttal megfogalmazásra került az aktív farmer fogalma is. A 2. pillérben továbbra is a szerkezet- váltási célok megvalósítását támogatják majd, egyúttal a különböző krízishelyzetek kezelésére is megfogalmaznak intézkedéseket. Az 1. pillér keretében 317 milliárd euró kerül majd szétosztásra, a 2. pillérben is több mint 100 milliárd euróval számolhatnak az uniós agrártermelők. Jozef Artim, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara központi igazgatója a szemes termények piaci helyzetét elemezve rámutatott, hogy a kalászos gabonák után az eddigi előrejelzések szerint kukoricából is alacsonyabb terméshozamok várhatók, mint tavaly, ami ugyan a hazai felhasználást nem veszélyezteti, de az termelőknek egyénileg jelentős bevételkiesést okoz, amit a megemelkedett értékesítési árak sem tudnak ellensúlyozni. Az árutőzsdék előrejelzéseire hivatkozva úgy vélte, hogy az év végére beállhat egy stabü árszínvonal, esetenként csökkenésre is számítani lehet a terménypiacon. A kukoricamoly elleni védekezés németországi tapasztalatait és az ajánlott technológiai elemeket a Müthing cég itteni képviselője foglalta össze. Előadásából kiderült, hogy a károkozók átte- lelésére főleg a levágott kukoricaszár épen maradt föld feletti részén nyílik lehetőség, ezért a betakarítás után a parcellákon nagyon fontos a minőségi szárzúzás elvégzése, amely során ügyelni kell arra, hogy a zúzok minél alacsonyabban, legalább 5-10 cm magasságban vágják le, zúzzák és terítsék szét a szármaradványokat. Rastislav Busó, a pöstyéni növénytermesztési kutatóintézet munkatársa a légköri viszonyok változásairól és a kukoricatermesztés technológiai fejlődésének alakulásáról tartott összefoglaló előadást, amelyben többek között a talajkímélő technológiák alkalmazásának feltételeit is méltatta. A szántóföldön tartott bemutatón az utóbbi évek egyik leggazdagabb gépkínálatát láthatták a látogatók. A kukorica betakarítását végző kombájnok után a különféle szárzúzó berendezések változatait mutatták be, mit tudnak tenni a kombájn után a földön maradt szármaradványokkal. A megfelelően zúzott és egyenletesen szétterített maradványok talajba dolgozásáról a különböző tarlóhántó berendezések gondoskodnak. Munkájuk minőségének végeredménye, hogy a talajban időben és megfelelően lebomló szerves anyag nem akadályozza a következő növényállomány fejlődését, ráadásul annak humusz- és tápanyagtartalmát is növeli. A bemutatón olyan tarlóhántó berendezést is láthattunk, amely csak külön sávokban műveli a talajt, így a műveletien sávokban hagyott szármaradványok mulcsozó anyagként a talajnedvesség megóvását is szolgálják. A termelőknek ma már lehetőségük van arra, hogy a termesztéstechnológiai követelményeknek megfelelően válasszák meg azokat az eszközöket és berendezéseket, amelyek a legmegfelelőbb magágy kialakítását teszik lehetővé. A gépforgalmazók az egyes gépkapcsolások energiaigényét is figyelembe véve alakítják Id a kínálatukat. Ennek főleg a szántás és a talajlazítás műveletei során van jelentősége, amint azt a bemutatón is láthattuk, a lazí- tókat valóban komoly lóerővel rendelkező erőgépek vontatták. A mintegy félszáz gépkapcsolást felvonultató seregszemle látogatói átfogó képet kaptak az idevonatkozó hazai mezőgépkínálatról. (szil) Az ősszel adott nitrogén-alaptrágya a számított nitrogén-hatóanyag mennyiség harmada Az őszi búza célzott tápanyagellátása ÖSSZEFOGLALÓ A búza tápanyagigényes növény. Termesztése során az egyoldalú nitrogéntrágyázás az egyik legnagyobb veszély, pedig a termésképzésben a foszfornak, a fagytűrésben vagy a szárszilárdság javításában a káliumnak is komoly szerepe van. Megfelelő tápanyag-visszapótlási technológia alkalmazásával a búza esetében nem csak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is jelentősen befolyásolhatjuk. A búza foszfor- és káliumadagjának megállapítása során az ökológiai és talajadottságo- kat kell elsősorban figyelembe vennünk. A foszfornak, de részben a káliumnak is kicsi a kilúgzódási veszélye, továbbá a két elem optimumtól eltérő adagja ritkán okoz olyan mértékű károsodást (terméscsökkenést vagy hatékonyságromlást), mint a helytelen nitrogénadag megválasztása. A talaj-előkészítést megelőzően bármelyik nyáron betakarított elővetemény után kiszórható a foszfor- és káliumműtrágya a tarlóhántás, a tarlóápolás vagy a magágykészítés előtt. Fontos, hogy az őszi búza számára a talaj felvehető foszfor- kálium-tartalma ősszel megfelelő legyen, mert ez nagymértékben hozzájárul a növények kellő fejlettségének eléréséhez, a télre való edzettségének kialakulásához. A gyenge foszfor- és káliumellátottságú talajokon a növények gyengén fejlődnek, s emiatt télen jelentősen károsodhatnak. A talaj-előkészítés során vagy a vetéssel egy menetben adott nitrogén-alaptrágya a számított nitrogén-hatóanyag mennyiség harmada. Szerepe, segíteni a vegetatív fejlődést, az őszi bokrosodást (hajtás- és gyökérképzést) anélkül, hogy túlfejlődést okozna. Az őszi nitrogénadag a talaj fizikai tulajdonságaitól, az elővetemény betakarításának idejétől és a talajba dolgozott tarló és szármaradványok mennyiségétől függ. Mivel a nitrogén mobi- lis elem, az ősszel kiadott és a tél folyamán fel nem használt nitrogén a csapadékkal kilú- gozódhat, ezért kerülni kell a nitrogén-túltrágyázást. A búza esetében szükség lehet a kén visszapótlásra. Kísérletekkel igazolták, hogy a sikérfehér- jékben található kéntartalmú aminosavak mennyiségében, ezen keresztül a nedves sikér alakulásában meghatározó szerepet játszik a kén. Ameny- nyiben talajunk kénhiányos, ősszel, de legkésőbb kora tavasszal a szárbaszökés kezdetéig 20-40 kg/ha kén kijuttatása mindenképpen javasolt, amit részben őszi komplex műtrágya összetevőjeként, illetve a kora tavaszi fejtrágyázással pótolhatunk, (trágyalap) ISMERTETŐ A talajlazítás nem tekinthető régi módszernek a művelés történetében. Alkalmazását a termőtalajokban kialakuló tömör rétegek, a sablonos talajművelés kényszerítették ki. A talaj káros tömörödésének megjelenése és felerősödése egybeesik a hagyományos, szántásra és tárcsázásra épülő talajművelési rendszerek térhódításával. A növénytermesztés intenzívvé válásával, a menetszámok növekedésével, a több éven keresztül azonos mélységben végzett tárcsázással és szántással egyidejűleg jelentősen megnőtt a középmély- és mélylazítás alkalmazásának szükségessége. A talajtömörödés elleni védelemnek számos technológiai, termesztési módszere van, azonban a művelési eljárások közül a lazítás az egyetlen, amely hatékony védelmet jelent. Közvetlen szerepet játszik a fel- és altalaj közötti zavartalan kapcsolat helyreállításában. Az elmúlt években, évtizedekben a talajállapot leromlásában a sok esetben hiányos technológiai fegyelem mellett jelentős mértékben talajlazítás elhanyagolása játszotta a legfontosabb szerepet. A talajok lazítása a tömö- rödöttség felszámolását célozza. Ennek során csökken a térfogattömeg, nő a rögök közötti hézagtér, és benne a légtérfogat. Javul a talaj vízbefogadó és víztároló képessége, csökken az összefolyás, és lejtős területen a vízelfolyás. A lazítás nélkülözhetetlen a talaj kultúrállapotának megőrzésében és javításában. Attól függően, hogy a talaj mely rétegében szükséges a tömör talajállapot megszüntetése, a talajlazításnak három típusa van. Sekélyen lazítandó a talaj tarlóhántáskor, magágykészítéskor és kelés után, növényápoláskor. Sekély lazításra a kulti- vátorok, a tárcsák, az ásó- és fogasboronák, a kombinátorok alkalmasak. Középmély lazítással a talaj CM5 cm rétegének fizikai állapota javítható. Hatása jobb esetben 2-3 tenyész- időn át érvényesül, ezért alapművelési módszer. Eszközei a középmélylazítók. Mélylazítással a rendszeresen művelt réteg alatt elhelyezkedő talaj fizikai állapota javítható. A funkciója szerint alapozó, elsődlegesen pedig melioratív mélyművelés mélylazítókkal végezhető. A középmély- és mélylazítók alkalmazásának előnyei, hogy kémiailag talajhibás területeken is alkalmazhatók (sós vagy terméketlen réteget nem kevernek a felső talajrétegbe), javul a talaj fizikai és biológiai állapota (vízáteresztés, levegőzöttség, biológiai aktivitás), nem alakul ki művelőtalp-tömörödés, osztóbarázda és bakhát. A talajtömörödés megszüntetésével csökken a belvízveszély, kisebb a talajnedvesség-veszteség (mint pl. szántáskor). A talajlazítás szerepe lejtős termőhelyeken az erózió elleni védelmet is szolgálja. Ha a talajban tömör réteg található, a felszínre kerülő csapadék lassabban tud a mélyebb rétegekbe szivárogni, több időt tölt a felszínen, ami a talaj lehordását indíthatja meg. Talajlazításnál kisebb az egységnyi területre vonatkoztatott energiaigény: a 40-45 cm mélységben elvégzett talajlazítás energiaigénye 15-20 százalékkal kisebb, mint a 28-30 cm mélységben elvégzett szántásé. Ez azonban természetesen változhat, különösen abban az esetben, ha a talaj felszíne túlzottan száraz, a tömörödés kiteijedt, a szervesanyag-tar- talom jelentősen lecsökkent. A lazítás mélységét a tömör réteg elhelyezkedése határozza meg. Mindig ügyelni kell arra, hogy a művelet után a fel- és altalaj között kedvező kapcsolat alakuljon ki. Ezért elengedhetetlen a lazítás mélységének megválasztása előtt a tömör záróréteg elhelyezkedésének feltárása. Műszeres vizsgálattal lehetőség van arra, hogy akár 70-80 cm mélységig bemérjük a talajellenállást, amiből következtetni lehet a tömör réteg jelenlétére, és az esetleges lazító művelet szükségességének elbírálására. Talajtípustól, nedvességtartalomtól függően akkor beszélhetünk károsan tömör rétegről, ha a penetrométerrel mért talajellenállás meghaladja a 3-3,5 MPa értéket, (talajlap) (Illusztrációs felvétel)
