Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-06 / 256. szám, kedd
22 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 6. www.ujszo.com A túllépés az össztermelés alig 0,2 százaléka Hat tagállamban lépték túl a tejkvótát A fehérjehiány gyakran vezet a tej mennyiségének és fehérjetartalmának csökkenéséhez Fehérje- és energiaellátás EU-1NFORMÁCIÓ A 2011/2012-es uniós tejtermelői idényben (a kvótaév április 1-től a következő év március 31-ig tart, majd a tagállamoknak szeptember 1-ig jelentést kell tenniük a teljesítésről) az Európai Unió hat tagállama - Ausztria, Írország, Hollandia, Németország, Ciprus és Luxemburg - lépte túl a számára megszabott tejkvótákat, derült ki a Bizottság nemrégiben közzétett jelentéséből. Az érintett országoknak ún. kiegészítő illeték formájában mintegy 79 millió eurót kell majd befizetniük a közösség számlájára. A Bizottság jelentése szerint annak ellenére, hogy e hat tagállamban túllépték a kvótákat, az EU ösz- szesített teljes szállítási adatai csaknem 5 százalékkal alatta maradtak a globális kontingens mennyiségnek (-4,7%). Az említett tagországok összesen 283 000 tonnával lépték túl a nemzeti kvótákat, annak ellenére, hogy a 2008- as KAP reform az elfogadott szabályok keretében évente 1%-os kvótanövelést tesz számukra lehetővé. Hollandiában mindkét kvóta (közvetlen értékesítés és a tejgyáraknak szállított tej) teljesítésében túllépték a határokat, míg a többi tagországban csupán a tejgyáraknak szállított mennyiségek haladták meg a megszabott kvótát. A kvóták túllépése a tagországok össztermelésének alig 0,2 százaléka, ugyanakkor a tagországok zöme alatta maradt a kvóták által engedélyezett tejeladás mennyiségének. 10 tagállamban legalább 10 százalékkal kevesebb tejet adtak el,mint amennyit a szabályok értelmében eladhattak volna, (eu-info) Gyakorlati tapasztalat, hogy az ellés után a tehenek tejtermelése hirtelen megnő, ugyanakkor az állatok takarmányfelvétele ezt csak lényegesen később követi. Miközben a csúcstermelést a tehenek az ellés utáni 4-8. hét között érik el, a takarmányfelvétel csúcsa csak az ellés utáni 10-14. héten várható. ISMERTETŐ (Képarchívum) A csúcstermelés az elléstől számított mintegy 16-20. hétig tart, és jellemző, hogy ezekben a hetekben a táplálóanyag-felvétel kisebb, mint a szükséglet. A tehenek ilyenkor termelésük érdekében a testtartalékaikat mobilizálják. Ilyen esetben azonban figyelembe kell venni, hogy a testtartalékok lebontása lényegesen több tej termeléséhez nyújt energiát, mint fehérjét, és a zsírtartalékokhoz képest a fehérjetartalékok gyorsan kiürülnek. Ez azt jelenti, hogy a fehéijeellátásra fokozottan ügyelni kell, és adott esetben azok a kedvező adagok, melyek több tej termeléséhez nyújtanak fehérjét, mint energiát, állítja Várhegyi József, az Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa, akinek idevonatkozó gondolatait összefoglalva ismertetjük. Véleménye szerint, mivel a laktádó elején a takarmányfelvétel nem kielégítő, a bendőmik- robák részére is csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre az energia, a fehérjeszükséglet biztosításához pedig jelentékenyen járulhatnak hozzá a bypass fehérjeforrások. Nyilvánvaló, hogy azok a takarmányok kedvezőek, melyeknek mind az energia, mind a nitrogénfüggő metabolizálható fehérjetartalmuk nagy. Egy, a laktádó elején fehérjehiányos takarmányozás gyakran vezet a tej mennyiségének és fehérjetartalmának csökkenéséhez, és elősegítheti a tehenek nem kívánt elhízását a laktádó második felében. A kutatási eredmények szerint az egységnyi energiára jutó mikrobiális fehérje mennyisége nem független az energiaellátás színvonalától. Nagyobb energiafelvétel esetén hatékonyabb mik- robafehérje-termelés várható, melyhez a lebontható fehérjét is biztosítani kell. Nagy termelésű (30 kg feletti) tehenekben ezért enyhén pozitív (mintegy 100- 200 g) fehérjemérlegre kell törekedni, ami elősegíti a nagyobb takarmányfelvételt is. Kísérleti eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a takarmányfelvétel nő, ha a fehérjemérleg a negatívból a pozitív irányba változik. Ugyanakkor számos kísérleti eredmény jelzi azt, hogy a nagymértékű lebontható fehérjefelesleg (erősen pozitív fehérjemérleg) és a szaporodási eredmények között negatív kapcsolat van. A feleslegben adott lebontható fehérje növeli a vér ammóniaszintjét, ami negatívan befolyásolja a reprodukciót. A túlzott mértékű pozitív fehérjemérleg (+300 g felett) ezért feltétlenül kerülendő. A nagy teljesítményű tehenek fehérjeellátása nehéz feladat, különösen ha figyelembe vesszük a fehérjemérlegre vonatkozó ajánlásokat is (min+100 g, max+250 g, kivételesen nagy termelés esetén +300 g). A nagy termelésű tehenek fehérjeszükségletét legtöbb esetben az energiafüggő metabolizálható fehérje (MFE) mennyisége korlátozza. Elméletileg az MFE mennyisége az adagban két módon növelhető: a mikrobák energiaellátásának javításával, ami fokozza a bendőben a mikrobafehérjeszintézist, vagy az emészthető bypass fehérje mennyiségének növelésével. A nagy termelésű tehenek zavartalan bendőmű- ködésének fenntartásához, az adag szárazanyagában kifejezve, mintegy 16% nyersrostra vagy 19% savdetergens rostra (ADF) van szükség, ezért az adagok abrakhányada nem növelhető korlátlanul. A tehenek fehérjeellátása ezért általában csak olyan takarmánykomponensek bevonásával javítható, melyekben az emészthető bypass fehérje aránya nagy. Ezekre a takarmányokra jellemző, hogy az MFE és az MFN értékük egyaránt nagy. Tejtermelő tehenekkel folytatott kísérletekben a metabolizálható fehérjefelvétel növelésének hatására -jó minőségű bypass fehérjeforrások etetésekor - a tejtermelés növekedését tapasztalták minden esetben. A nagy tejtermelésű tehenek takarmányadagjában a natúr vagy védett zsírforrások jelen(lllusztróciós felvétel) tősen hozzájárulhatnak az adag energiakoncentrációjának és energiaértékének növeléséhez. A takarmányadagok nyerszsírtartalma mintegy 1,5-2%-kal növelhető normál (olajosmag, pogácsák, egyéb zsírféleségek) zsiradékokkal és további 2-2,5% adható bendőben inert (védett) zsír formájában. A tejtermelő tehenek takarmányában csak akkor érdemes zsírféleségeket felhasználni, ha azok segítségével növelhetjük az adagok energiakoncentrációját. A zsírok azonban csak a kérődzők energiaellátását javítják, a bendőmikrobák részére nem jelentenek energiaforrást, sőt nagy mennyiségű natúr zsír etetése, különösen ha az sok telítetlen zsírsavat tartalmaz, gátolja a bendőmikrobák szaporodását, így a mikrobiális fehéijetermelést. A többszörösen telítetlen zsírsavak zavarhatják a tejzsírszintézist a tőgyben. Újabb irodalmi adatok arra utalnak, hogy a zsírféleségek etetése csökkentheti a takarmányfelvételt, melyet egyéb okok mellett a kedvezőtlen ízanyagokra vezetnek vissza. Etetésük esetén ezért indokolt a takarmányfelvételt figyelemmel kísérni. Ä kísérletek azt támasztják alá, hogy ha a zsírféleségekkel nagyobb energiafelvétel érhető el, úgy nő a termelés is. (atku) Az élelmiszer-osztási program 2013 végén megszűnik, a Bizottság a 2014 és 2020 közötti időszakra 2,5 milliárd eurós költségvetést szánt az alapnak Új európai uniós segélyalap az arra leginkább rászorulóknak EU-TÁJÉKOZTATÓ Az Európai Unió leginkább nélkülözőket célzó élelmiszerosztási programja 1987 óta számottevő ellátási forrást jelent a leghátrányosabb helyzetűekkel közvetlen kapcsolatban álló szervezetek számára. Jelenleg évente mintegy 500 ezer tonnányi élelmiszert juttat el a rászorulóknak. A program létrehozásakor azt tartották szem előtt, hogy a mezőgazdaságban jelentkező többletet ésszerű módon használják fel. A közös agrárpolitika egymást követő reformjai következtében az intervenciós készletek kimerülésével kell számolni, illetve a 2011 és 2020 közötti időszakban bizonytalanságok várhatók a készletek vonatkozásában, így az élelmiszer-osztási program 2013 végén megszűnik. A javasolt, leginkább nélkülözők európai segélyalapja e program helyébe lépne, mely egyúttal a probléma hatékonyabb megközelítését is lehetővé tenné. Az Európai Bizottság javaslatot tett egy olyan alap létrehozására, mely az Európai Unióban leginkább nélkülözőknek nyújtana segítséget. Az alap olyan tagállami programokat támogatna, melyek révén étellel látják el a leginkább rászorulókat, valamint ruházatot és egyéb alapvető cikkeket juttatnak a hajléktalanoknak és az anyagi nélkülözésben nevelkedő gyermekeknek. A javaslatot jóváhagyás céljából rövidesen tárgyalja az Európai Parlament és az EU Miniszterek Tanácsa. A Bizottság a 2014 és 2020 közötti időszakra 2,5 milliárd eurós költségvetést szánt az alapnak, ami szerepelt a többéves pénzügyi keretre 2011 júniusában tett bizottsági javaslatban is. A nemzeti programok költségének 15%-át a tagállamok fedeznék, míg a fennmaradó 85%-ot az alap bocsátaná rendelkezésre. A javasolt alap keretében a tagállamok a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan működési programjaik támogatása érdekében olyan programok finanszírozásra pályáznának, melyek révén az ételt, ruházatot és egyéb alapvető cikkeket (lábbeli, tisztálkodási szerek stb.) partnerszervezetek juttatják el a leginkább rászorulóknak, a hajléktalanoknak és az anyagiakban szűkölködő gyermekeknek. A javaslat kellő mozgásteret biztosítana a nemzeti hatóságoknak annak érdekében, hogy a segítségnyújtást a nemzeti programokkal összhangban szervezzék és valósítsák meg. A segélyforrások elosztásához kapcsolódó részletes feltétel- rendszert a tagállamoknak, illetve a partnerszervezeteknek kellene lddolgozniuk, hiszen ők ismerik legalaposabban a helyi szükségleteket. A jellemzően nem kormányzati partnerszervezetek felelőssége lenne, hogy az élelmiszer és az egyéb cikkek eljussanak a leginkább nélkülözőkhöz. Annak érdekében, hogy az alap társadalmi kohézióra vonatkozó célkitűzései is teljesüljenek, a partnerszervezeteknek nemcsak anyagi támogatásban kellene részesíteniük a rászorulókat, hanem olyan alapvető tevékenységekbe is be kell őket vonniuk, melyek elősegítik társadalmi beilleszkedésüket. A tervek szerint az alap ezeket a kiegészítő intézkedéseket is támogatná. A nemzeti hatóságok az alap révén élelmiszert és egyéb alapvető cikkeket vásárolhatnának, majd ezeket a partnerszervezetek rendelkezésére bocsátanák, illetve a partnerszervezetekhez közvetlenül eljuttathatnák a finanszírozást, akik maguk bonyolítanák a beszerzéseket. A javaslat értelmében lehetőség nyílik a rendelkezésre álló intervenciós készletek felhasználására is. (eu-press) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1
