Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-28 / 274. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 28. Gazdaság és fogyasztók 5 Hosszú vajúdás után megszületett az uniós megállapodás Görögország adósságcsökkentésről Athén 44 milliárd eurót kap Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója. A most született meg­állapodáshoz igyekszik jó képet vágni. (TASR/AP-felvétel) Brüsszel. Megállapodtak az euróövezeti országok pénzügyminiszterei és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői abban, hogy Görögországnak az eredetileg elhatározott 120 százalék helyett elég lesz a bruttó hazai össz­termék (GDP) 124%-ára csökkentenie államadós­ságát 2020-ra, emellett Athén 44 milliárd eurónyi segítséget kap. A megálla­podás hírére erősödött az euró a dollárhoz képest. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A pénzügyminiszteri taná­csot elnöklő Jean-Claude Juncker kijelentette, olyan megállapodásról van szó, amely „nem csupán pénzről szól, hanem egy jobb jövő ígé­retét hordozza magában a gö­rög nép számára”, miközben segíti az euróövezet egészét is. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország további pénzügyi támogatást kapjon a nemzetközi szervezetektől. A hitel újabb szeletét, 44 milliárd eurónyi segítséget Athén vár­hatóan már a jövő hónapban és januárban megkapja. Benne lesz az a 31 milliárd euró is, amelynek felszabadítására ta­vasz vége óta vár az ország. Az Európai Unió és az IMF a korábban elhatározott két, többéves mentőcsomagban összesen 240 milliárd eurónyi támogatást helyezett kilátásba Görögországnak hitel formájá­ban. Ebből 150 milliárdot Athén már meg is kapott. A mostani döntés a gyakorlatban 40 milli­árd eurós adósságenyhítést is jelent a nehéz helyzetben lévő hellének számára. A miniszte­rek megállapodtak abban, hogy az említett célkitűzések eléré­sének érdekében csökkentik a Görögországnak nyújtott hite­lek kamatát, továbbá az Euró­pai Központi Bank görög kötvé­nyekből származó bevételének egy részét visszaforgatják Athén számára. Közbenjárnak annak érdekében is, hogy Gö­rögország nagyon kedvezmé­nyesen visszavásárolhassa saját kötvényeit a magánhitelezők­től. A görög kormánynak cseré­be szigorú takarékossági intéz­kedéseket kell végrehajtania. Az ország adóssága 2015-ig a GDP 200%-át is megközelítheti. Juncker és Olli Rehn pénz­ügyi uniós biztos tegnap sajtó- tájékoztatón méltatták az ed­digi görög erőfeszítéseket, és kiemelték, hogy Athén bizonyí­totta: tartani igyekszik magát vállalásaihoz. Megerősítette az EU és az IMF megállapodásá­nak tényét Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke úgy véli, ez csökkenteni fogja a bizonytalanságot a piacokon és növelni az EU-ba, illetve a Gö­rögországba vetett bizalmat. Christine Lagarde, az IMF ve­zérigazgatója úgy fogalmazott, hogy Görögország újra az elvi­selhető adósság pályájára lép­het. Jelezte, hogy a mostanik megállapodás nyomán a kö­vetkező hitelrészlet felszabadí­tását fogja javasolni a valuta­alap igazgatótanácsának. A miniszterek két hét alatt háromszor találkoztak a görög támogatás ügyében. A politikai szinten elért megállapodást még az euróövezeti országok egy részében a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Csak ezt köb- vetően születhet meg a hivata­los döntés a hitel átutalásáról. A Görögországnak nyújtott köl­csönök kamatának csökkentése egyes hitelező országok esetén azt jelenti, hogy buknak a tá­mogatáson, mert az új hitelka­matnál drágábban jutottak a pénzhez, amit kölcsön adtak. Ez csak a kezdet, lesz még nagyobb leírás is. A hitelezőknek előbb- utóbb szembe kell nézniük az­zal, hogy egy fizetésképtelen országnak adták a pénzüket. A tartozás jelentős részét el kell engedniük ahhoz, hogy a görö­gök ki tudj ák kaparni magukat a gödörből. (MTI, ú) Ha az EU Bírósága az ír politikusnak adott volna igazat, akkor megroggyant volna az eurózóna Az uniós joggal összeegyeztethető az ESM MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Luxembourg. Az uniós jog­gal nem ellentétes az eurót védő Európai Stabilitási Mechaniz­mus (ESM) létrehozásáról szóló szerződés azon tagállamok által történő megkötése, amelyek pénzneme az euró - mondta ki tegnap nyilvánosságra hozott ítéletében az EU Bírósága. A bí­róság döntése ezzel pontot tett a Pringle-ügy néven ismertté vált vitára. Thomas Pringle ír képviselő azzal támadta meg az ESM-szerződést, hogy az mó­dosította az unió hatásköreit, ezért összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapjául szolgáló szerződésekkel és az uniós jog általános elveivel. Az ESM tár­gya nem a tagállamok gazda­ságpolitikáinak összehangolá­sa, hanem egy finanszírozási mechanizmus - érvelt az Euró­pai Unió Bírósága, teljes mér­tékben elutasítva Pringle kifo­gásait. Ha mégis az ír politikus­nak adott volna igazat a bíró­ság, akkor végveszélybe került volna a mentőmechanizmus és maga az eurózóna egysége is. Az euróövezet államai 2012. február 2-án kötötték meg az ESM létrehozásáról szóló szer­ződést. Célja, hogy pénzügyi forrásokat mozgósítson, és sta­bilitási támogatást nyújtson a súlyos finanszírozási zavarok­kal küzdő, illetve ilyen zavarok veszélyének kitett tagjai számá­ra. E támogatás azonban csak akkor nyújtható, ha az egész eu­róövezet és tagállamai pénz­ügyi stabilitásának megőrzésé­hez feltétlenül szükséges, így az ESM jogosultságot kap arra, hogy forrást gyűjtsön pénzügyi eszközök kibocsátása vagy pénzügyi intézményekkel kö­tött megállapodások révén. A kezdeti maximális hitelezési kapacitást 500 milliárd euróbán határozták meg. A feltételrend­szerben meghatározott támo­gatások nyújtását makrogazda­sági kiigazítási programhoz, vagy az előre meghatározott támogatási feltételek további teljesítéséhez köthetik. Jövőre csökken a felajánlható pénzösszeg, adójuk 1,75 százalékát ajánlhatják fel a jogi személyek Tönkremehet a nonprofit társulások egy része ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A civil szervezetek azt kérik a kormánytól, hogy 3 évvel halassza el a 2%-os adó­felajánlás szigorítását. A kor­mány ugyan már jelezte, változ­tatni akar a jogi személyek által a civil társulásoknak juttatható adófelajánlás arányán, de a civi­lek még mindig túl szigorúnak tartják ezt, s úgy vélik, sokan közülük tönkremennek. Jelen­leg a jogi személyek egy-egy ci­vil szervezetnek adójuk két szá­zalékát ajánlhatják fel, de csak abban az esetben, ha ehhez még 0,5 százalék értékben ajándé­koznak is. A polgári társulások ezt nehezményezik, mivel sze­rintük így egyre kevesebb pénzt ajánlanak fel számukra a jöve­delemadókból, tekintve, hogy a cégek részéről történő ajándé­kozásnak Szlovákiában alig van hagyománya. Abban az eset­ben, ha az adófelajánlás nem társul ajándékozással, akkor csak 1,5%-ot ajánlhatnak fel a jogi személyek. Ezt a törvényt még az első Fico-kormány hozta 2009 végén, azzal, hogy évról- évre csökken a felajánlható összeg aránya. A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének (SZMPSZ) elnöke, Mézes Ru­dolf szerint sokat rontott a hely­zeten a három éve elfogadott törvény. „A jogszabály szigorí­tását megelőzően olyan évünk is volt, amikor 4-5 mülió koro­nát is felajánlottak adójukból számunkra a vállalkozók. Há­rom év alatt ez észrevehetően csökkent, ebben az évben pél­dául, bár még nincsenek össze­sített adatok, nagyjából 40 000 eurót kaptunk. A vállalkozók jó- indulatúak, de sokan közülük nem is tudják, hogy ilyen for­mában változott a törvény, fi­gyelmeztetnünk kell rá őket. Mióta azonban csak úgy ajánl­hatják fel az adójuk 2%-át, ha mellette még ajándékoznak is valamit, jelentősen visszaesett az az összeg, amit kapunk, s így van ezzel minden civil szer­vezet” - fejtette ki lapunknak Mézes Rudolf. Most a második Fico-kormány azt tervezi, hogy bár nem törli el az előző kor­mányzása idején hozott tör­vényt, de lassít a tempón. Vagy­is a következő két évben a jogi személyek az adójuk 1,75%-át ajánlhatják fel civil szerveze­teknek, emellett 0,75%-ot köte­lezően ajándékozni kell. Peter Pellegrini pénzügyi államtitkár szerint 2013-ban és 2014-ben nem 0,5 százalékponttal, ha­nem 0,25 százalékponttal csök­ken a felajánlható összeg, ez azt jelenti, hogy a harmadik szektor jövőre az idei évhez képest 2 millió euróval több bevételre tehet szert. A magánszemélyek továbbra is adójuk két százalé­kát ajánlhatják fel. (sán, SITA) Ajiénzügyi tárca a növekvő hiányra figyelmeztet Újabb megszorító lépések ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A romló gazdasági helyzet miatt idén a tervezett­nél jóval kevesebb adó folyik be az államkasszába, ezért még az év végén is takarékossági in­tézkedésekre kényszerül a kormány, sőt a 2013-as állami költségvetés tervezetét is mó­dosítani kell, hogy a hiány a GDP 3 százaléka alatt marad­jon - mondta tegnap Peter Kažimír pénzügyminiszter. Az idei költségvetés tervéhez ké­pest novemberig 639 millió eu­róval maradtak el az adó- és já­rulékbevételek, ezért a már meghozott takarékossági lépé­sek mellett újabbakat is kell fo­ganatosítani, hogy az idei ál­lamháztartási hiány ne lépje túl a 4,69 százalékot. Csak szep­tember és november között 276 millióval nőtt a különbség a terv és a valóság között, már­pedig ez a hazai össztermék (GDP) 0,4 százalékának felel meg. Kažimír nem részletezte, milyen újabb intézkedésekre gondolt. A jövő évi büdzséből pedig 250 mülió euró bevétel esett ki, ami azt jelenti, hogy a már a parlament asztalán levő törvénytervezetet menet köz­ben kell módosítani. Ha ezt nem tesszük meg, és túllépjük a 3 százalékos hiánycélt, akkor Brüsszel pénzbírsággal sújthat­ja Pozsonyt, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Romló magyar kilátások Párizs. Rontotta növeke­dési kilátásait Magyarország­gal kapcsolatban a Gazdasági Együttműködési és Fejleszté­si Szervezet (OECD). Az OECD szerint a magyar gaz­daság a májusban jelzett 1,5%-helyett 1,6%-kal csök­ken idén. 2013-ra a nemzet­közi szervezet jelentősen le­rontotta fél évvel korábbi elő­rejelzését. 1,1%-os növeke­dés helyett az OECD szakértői szerint jövőre is marad a kis mértékű zsugorodás (-0,1%). Az OECD úgy véli, jelentősek az inflációs kockázatok, me­lyek meghaladják a 6%-ot. A szervezet szerint az EU/IMF- hitelmegállapodás megköté­se kulcsfontosságú, különben gyorsan veszélybe kerülhet a költségvetés fenntarthatósá­ga, és tovább romolhat a kor­mányhitelessége. (MTI) VÍG, a vezető hazai biztosító Bécs. A Vienna Insurance Group (VÍG) biztosítási cso­port megerősítette piaci pozí­cióját Szlovákiában. Döntően a Kooperativának köszönhe­tően már a hazai biztosítási piac 33,4%-ával rendelkezik. Az év első 9 hónapjában 3,1%-kal növelte forgalmát (513,9 millió euróra), ami AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8081 Lengyel zloty 4,0905 Cseh korona 25,304 Magyar forint 280,06 Horvát kuna 7,5525 Román lej 4,5050 Japán jen 106,46 Svájci frank 1,2043 Kanadai dollár 1,2846 USA-dollár 1,2961 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,34-1,26 26,09-24,57 294,17-268,83 OTP Bank 1,35-1,25 26,24-24,35 292,39-271,26 Postabank 1,34-1,25 26,17-24,40­Szí. Takarékpénztár 1,34-1,25 25,96-24,52 294,27-268,93 Tatra banka 1,34-1,26 26,05-24,53 293,14-270,86 Príma banka 1,36-1,23 26,56-24,03 295,92-267,74 Általános Hitelbank 1,33-1,25 26,04-24,52 295,68-270,34 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) magasabb ütemű az országos átlagnál, adózás előtti nyere­sége 44,2 millió euró volt. A teljes közép- és kelet-európai térségben tevékenykedő osztrák VÍG csoportszinten 2012 első 9 hónapjában 7,42 müliárd euró biztosítási díjat szedett be (9,2%-kal többet mint 2011-ben), adózás előtti nyeresége 443,2 mülió euróra kúszott fel, ami 30 millióval több a tavalyi profitnál, (só) Europa, a cseh ingatlancég Pozsony. Csehország egyik legerőteljesebb ingatlanügy­nöksége, az Europa Szlováki­ában is megvetette a lábát. A cég kihasználja azt a piaci rést, amit a kisebb ingatlanközvetí­tők összeomlása okozott. „A középosztályt célozzuk meg, új szolgáltatásokat is nyúj­tunk, például segítséget nyúj­tunk végrehajtás esetén” - mondta Michal Macek, az Eu­ropa vezető képviselője. Ha az ügyfélnek anyagi gondjai tá­madnak, és a lakására végre­hajtók vetnek szemet, akkor a társaság kezébe veszi az ügy­intézést és a kliens számára olcsóbb ingaüant talál. Az Eu­ropa fokozatosan országos hálózatot épít ki. Csehország­ban az ingatlan-kereskedelem 80 százalékát az erre szako­sodott ügynökségek bonyolít­ják le, míg nálunk ez az arány csupán30 százalékos, (só)

Next

/
Oldalképek
Tartalom