Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-28 / 274. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Zene, vers, énekelt vers Pozsony. Ma 19 órai kezdettel immár a Pozsonyi Magyar Intézetben (Palisády 54.) fogadja az érdeklődőket az Expired Passport Music Club. A házigazda zenekar akusztikus koncertje mellett ezúttal egy fiatal érsekújvári költőnő, Vida Nikoletta „A lány meztelenül” című kötetét mutatják be, amelyet saját maga illusztrált, és amely a Madách-Posonium Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Nikoletta a nyitrai Konstantin Egyetem harmadéves, képzőművészet- és esztétika szakos hallgatója. Költőként a Szlovákiai Magyar írók Társasága által meghirdetett Pegazus-pályázatokon tűnt fel, több egymást követő évben ért el helyezést melankolikus szabadverseivel, amelyekben a zeneiség dominál. Bemutatkozó kötetét Tőzsér Árpád, Kossuth-díjas költő, szerkesztő, esszéista, műfordító méltatja. A könyvbemutatót Gubo László verséneklő megzenésített versei teszik még színesebbé. Zárásként a magyarországi Nickelblack zenekar lép fel, akik a világszerte népszerű kanadai Nickelback, illetve hasonló stílusú csapatok dalait adják elő. (juk) Múzeumi Szalon a Holokausztról Párkány. Az állandó pozsonyi helyszínről ezúttal Párkányba költözik a Múzeumi Szalon, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának beszélgetéssorozata. November 30-án, pénteken 15.30-tól a Holokauszt egyik túlélőjével, a 86 éves Holováčné Weiss Mártával találkozhatnak az érdeklődők a Barta Gyula Galériában. A beszélgetőtárs ezúttal is Miklósi Péter publicista lesz. (k) Kámforrá vált képek Manila. A Fülöp-szigeteki kormány elismerte, hogy sejtelme sincs arról, hol lehet az a 146 festmény - köztük Van Gogh, Rembrandt, Renoir és Picasso művei -, amelyek a Marcos család gyűjteményéhez tartoztak. Az egykori diktátor, Ferdinand Marcos és művészetrajongó felesége komoly műgyűjteményre tett szert a hatalmuk idején összeharácsolt dollármilliókból. A mintegy háromszáz darabos, felbecsülhetetlen értékű kollekciót azonban a bukott elnök 1986-ban szétosztogatta hívei között, 146 festmény sorsáról azóta nem tudnak. MarcoS vagyonának zöme is eltűnt, miután húszéves diktatúrájának egy véres felkelés véget vetett, és az eltávolított elnök amerikai száműzetésbe kényszerült. Marcos 1989-ben hunyt el Hawaiin. A manilai kormány a Marcos család által hátrahagyott galériaszámlák és szállítólevelek alapján állította össze a hiányzó műalkotások listáját. A képek összértéke óvatos becslés szerint is százmillió fontos nagyságrendű lehet - írta a The Daily Telegraph című lap. (MTI) Erkölcstelen a Két pasi meg egy kicsi? „Kérem, ne nézzék többé” MTl-HÍR Los Angeles. Erkölcstelennek tartja a Két pasi meg egy kicsi című népszerű amerikai tévésorozatot Angus T. Jones, a komédia egyik sztárja, aki kijelentette, hogy nem akar többé szerepelni benne, és egyúttal a közönséget is arra biztatta, hogy inkább ne nézze a szériát. Ä 19 esztendős színész, aki tízéves kora óta játszik a té(Képarchívum) véshow-ban, egy YouTube-vi- deóban beszélt arról, hogy az utóbbi időkben folytatott bibliai tanulmányai során ébredt rá, mennyire visszás számára a sorozat sikamlós humora. A videót egy keresztény csoport, a kaliforniai Forerunner Christian Church tette közzé. „Kérem, ne nézzék többé. Kérem, ne töltsék meg a fejüket erkölcstelenséggel” - mondja Jones a felvételen, és többek között kijelenti: „nem lehet igaz istenfélő ember az, aki egy ilyen tévéműsort néz”. A színész epizódonként 350 ezer dollárt kap a sorozatában játszott szerepéért a BBC szerint. A sorozatot készítő CBS és a Warner Bros. Television még nem kommentálta Jones nyilatkozatát. Ez a videó újabb nehézségeket okozhat a szériának, amelyet 2011-ben megtépázott egy korábbi főszereplő, Charlie Sheen botrányos távozása. A producereket nyíltan gyalázó Sheent kirúgták, és a nyomában támadt űrt Ashton Kut- cherrel töltötték be. A tévésorozat már a tizedik évadánál tart, átlag 14 millió amerikait ültet a képernyők elé, és világszerte húsz országban vetítik. Ben Affleck megtörtént események alapján forgatott új mozija kivívta a kritika elismerését Életeket mentő fiktív film Tony Mendez ügynök szerepében Ben Affleck (Fotó: Continentalfilm) Az Argó a Csillagok háborújához hasonló fiktív film, amelynek elkészült a forgatókönyve, vázlatrajzokon tervezték meg egyes epizódjait, sajtótájékoztatón kürtölték világgá, ám soha nem készült el. Soha nem is létezett olyan szándék, hogy •leforgassák. Egy titkos mentőakció részét képezte. Ezt dolgozza fel Ben Affleck új rendezői munkája, Az Argo-akció. TALLÓSl BÉLA Az iráni forradalom idején, 1974. november 4-én iráni diákok megostromolták a tehe- ráni amerikai nagykövetséget, betörtek az épületbe, túszul ejtették az alkalmazottakat - a kiszabadításukra indított katonai akciókról a sajtóból értesült a világ. A külképviselet hat munkatársának sikerült megszöknie. Ők a kanadai nagykövetségen találtak menedéket. Sorsuk itt is bizonytalan volt, hiszen bármelyik pillanatban kinyomozhatták hollétüket. Róluk és Amerikába menekítésükről mélyen hallgattak, mivel az akció titokban zajlott. Tony Mendez CIA-ügynök, kivonási specialista próbálta meg elfogadtatni és végrehajtani saját mentőakció-tervét a fogva tartottak hazajuttatására. Ennek az alapját képezte az Argo című fiktív film, amely körül minden gyártási munkát lebonyolítottak. Ben Affleck ennek a fiktív filmnek a hátterét dolgozta fel rendezésében. És színészi- leg életre is kelti a menekítő ügynököt, Tony Mendezt, aki a hollywoodi álomgyárból támogatott háttérsztori szerint producerként Teheránba utazott, hogy helyszíneket keressen az Argó forgatásához, s a hat menekültet - mint a kanadai CBC televízió stábjának tagjait - átcsempéssze a határon. Ben Affleck rendezésében szinte minden benne van, amit erről az eseményről játékfilmben érdemes elmondani, hogy élvezetes legyen: eredeti dokumentumok, tévéfelvételek, a film készítésének háttere (felidézett korabeli hollywoodi hangulattal), maga a menekítés és még Tony Mendez magánéletének jelentős szelete is. A film az iráni és az amerikai események síkján, a fiktív film produceri-előkészületi munkálatainak síkján és a menekítés síkján mutatja a történéseket éles vágásokkal, illetve váltásokkal. Az állandóan cserélődő helyszínek, a szaggatottan elmesélt történések ellenére a rendezés tisztán és pontosan mindent a helyére tesz. Követhető, érthető, vüágos fűzessél rakja egymás mellé a több helyszínen zajló, de egymásra épülő cselekményeket - pl. ugyanakkor kérik le az iráni reptéren az információkat a kiutazásról, amikor Amerikában a rendszerbe táplálják. Tökéletes egységgé fűzi össze a film az iráni és az amerikai erőfeszítéseket: iráni részről próbálnak belelátni a filmproducer dolgaiba, amerikai részről pedig fedezni próbálják a Tony Mendez által állított kelepcét. Műfailag is vegyes (de nem széteső) a film: a dráma és a thriller összemosásából születő feszültséget a hollywoodi berkekben játszódó részek élvezetes humorával oldja. A lebilincselő túszdráma csak a végén „száll el” egy kicsit a valóságalaptól (amikor az Amerikába tartó repülőgép felemelkedik), viszont ennek az epizódnak frenetikus hatása van. Ebben csúcsosodik ki a fenyegetettség légkörének átélése, a kanadai nagykövetségen rekedt amerikaiak sorsáért érzett drukk. A háttérben ott van ugyan a politika, de az emberi faktor - a menekítés szereplőinek vívódása és az ügynök erőfeszítése - túlnövi azt. Székbe szögezi a nézőt. Képi megoldásaiban is élményt nyújt a film: a hazajuttatási akciót hatásosan erősítik a dokumentarista felvételek. A film nagy elismerést aratott a kritikusok körében. Ben Affleck szakmai megbecsülését jelzi az is, hogy a Santa Barbara-i Nemzetközi Filmfesztivál a legrangosabb minősítésével, a Modern Mester címmel tünteti ki a fesztivál idején, 2013. január 26-án. A nívós szemle Áfflec- ket „sokoldalú művészként” méltatja, aki „ezzel a filmjével elnyerte méltó helyét a rendezők között”. Már az előző rendezésével, A tolvajok városával beszivárgott, Az Árgo-akcióval azonban jócskán bemasírozott az Oscarra érdemesültek mezőnyébe. Legyen a filmakadémia tagjainak ítélete bármilyen, Ben Affleck ezzel a rendezésével a nagyok közé lépett. Az ismeretlen gerillaművész(nő) kulturális intézményekbe csempészi be könyvszobrait Vajon ki bujkál a szobrok mögött? (Képarchívum JUHÁSZ KATALIN Edinburgh. Egy titokzatos szobrász tartja lázban a skóciai művészvilágot, sőt lassan az európai közvéleményt is. A szakértők szerint rendkívül tehetséges gerillaművész minden alkalommal egy-egy könyvet „alakít át” szinte a fel- ismerhetetlenségig úgy, hogy a lapokat keskeny csíkokra szabdalja, és összetett alakzatokat, sőt emberi alakokat formál belőlük. Az első könyvszobrot a tavalyi Edinburgh-i könyvfesztiválra sikerült becsempésznie és elhelyeznie egy félreeső helyen. Azóta Skócia-szerte több városban bukkantak fel az újabb és újabb kis szobrok, főleg kulturális intézményekben, könyvtárakban. Eddig tizenöt alkotást találtak, a legutóbbit két nappal ezelőtt. Az intézmények alkalmazottjai egy ideje figyelik a nagy táskával érkezőket, de eddig nem sikerült leleplezniük az alkotót. A brit sajtó rendszeresen foglalkozik az A legutóbb megtalált alkotás ismeretlen művész szobrocskáival, aki, úgy tűnik, elérte célját, a figyelemfelkeltést. Nem saját magát szeretné azonban reflektorfényben látni, hanem a nehéz helyzetben lévő könyvtárakra, az olvasás fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet. Minden szobron hagy egy ilyen témájú üzenetet, az alkotások megtalálását pedig további információkkal segíti - a cetliket nyilvános helyeken ragasztja ki a kiszemelt intézmények közelében. Másfél év alatt csupán annyit árult el magáról, hogy nő. Ezt akkor hozta nyilvánosságra, amikor egy Edinburgh-i képzőművészeti egyetemista fiúról rebesgetni kezdték, hogy ő lehet a „könyvszobrász”, mivel hasonló technikával és kézügyességgel formálja a papírt. A művészt egyébként többen bírálták is a brit sajtóban, mondván, hogy a könyvek iránti szeretetét nem könyvrongálással kellene kifejezésre juttatnia. Mások azt a manapság meglehetősen ritka tényt hangsúlyozzák, hogy valaki bármiféle anyagi érdek nélkül hosszú napokat tölt azzal, hogy létrehozzon egy-egy különleges műalkotást. A szobrász pártfogói azt is hangsúlyozzák, hogy az illető bizonyára jól ismeri Skócia történelmét, mivel minden alkalommal egy-egy történelmi eseményt, vagy mondabeli alakot formál meg. A sajtó egyébként a Banksy of Books (a könyvek Banksyje) névre keresztelte a könyvszobrász(nő)t, mivel ugyanúgy viselkedik, mint Bansksy, a világhírű brit graffiti-művész, akinek kilétét szintén homály fedi.
