Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-27 / 273. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 27. www.ujszo.com n RÖVIDEN Jockey nélkül folytatódik a Dallas London/New York. Larry Hagman halála miatt átírják a Dallas új szériájának forgatókönyvét. A 81 évesen elhunyt Hagman a sorozatban Jockey Ewingot alakította. Mind a Hollywood Reporter, mind a BBC úgy értesült, hogy a történetet alaposan átdolgozzák, hogy méltó módon búcsúztassák Larry Hagmant. Az új széria második sorozata az amerikai TNT csatornán január 28-án kezdődik. A megrendelt 15 epizódból az első hatot még Hagmannel vették fel. (MTI) Távozik a Műcsarnok igazgatója Budapest. Lemondott posztjáról Gulyás Gábor, a Műcsarnok kinevezett vezetője, mert nem ért egyet azzal, hogy az intézmény működési rendje januártól megváltozik. A magyar kormány határozata szerint a Műcsarnok tulajdonjoga január 1-jétől a jelentős kultúrstratégiai intézménnyé terbélyesedő Magyar Művészeti Akadémiához kerül, ezért Gulyás nem lát lehetőséget arra, hogy megkezdett munkáját szuverén módon folytassa. A 45 éves szakember 2011. február elseje óta irányítja a Műcsarnokot, előtte az ország második legnagyobb kiállítóhellyel rendelkező művészeti központja, a debreceni MODEM - Modem és Kortárs Művészeti Központ vezetője volt több mint öt éven át. (MTI/juk) Itt a Ropás! Kassa. Néptáncklubot indít az eddig elsősorban képző- mévészeti tevékenységéről ismert Rovás egyesület. A Ropás! klub első estjét november 29-én tartják, a néptáncrajongók mellett a kezdőket is várják a Rovás Akadémia épületébe. Az első időszakban havonta egy alkalommal folyik majd a kétórás táncoktatás, mindig más-más tájegység táncaival. A szervezők további oktatók jelentkezését is várják, (juk) Irodalomról és színházról a Magyar Intézetben Tárlatvezetés Spiróval AJÁNLÓ „Nem árt, ha a forradalom kitörése előtt néhány nappal kórházba vonul az ember, a forradalom leveréséig ott is marad, a megtorlás alatt pedig békésen lábadozik otthon. A sors így megóvja attól, hogy a kritikus napokban rosszul döntsön, sőt döntsön egyáltalán, és róla sem dönthetnek rosszul sem a forradalom idején, sem a leverése után azok, akik mások életéről döntenek” - írja Spiró György a Tavasz tárlat című 56-os, illetve inkább a Kádár-korszak hajnalát megidéző regényében, amelyből kiderül, hogy semmit sem lehet megúszni. A mű a Kalli- gram kiadó jóvoltából most szlovákul is napvilágot látott, ennek örömére látogat csütörtökön Pozsonyba a szerző, akit a könyvbemutató előtt a Magyar Intézet is vendégül lát egy felolvasással egybekötött beszélgetésre. A magyarajkú közönség előtt természetesen más művei is (Képarchívum) szóba kerülnek, annál is inkább, mivel pénteken mutatja be a Komáromi Jókai Színház Spiró Príma környék című darabját. Gyanítjuk, hogy bőven lesz miről beszélgetni, mert Spiró György eddigi pályája során szinte minden műfajban írt fontos művet, a mai magyar irodalom egyik legtekintélyesebb, legtermékenyebb szereplője. A „rendhagyó tárlatvezetés” csütörtökön 17 órakor kezdődik. (juk) Kamarazene „tetszés szerint” Rimaszombat. A 32. Zenei Ősz programsorozat keretében ma 18 órakor lép fel a művelődési ház színháztermében a budapesti Ad Libitum kamaraegyüttes, azaz Szakács Ildikó (ének), Nagy Mónika (fuvola), Kazán Péter (klarinét) és Szabó Ferenc János (zongora). Az aránylag fiatal együttes tagjait nem csak az köti össze, hogy mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomáztak, hanem a kamarazenélés iránti szeretetük és elkötelezettségük is. Nevük egy latin zenei szakkifejezés, Ad libitum annyit jelent: tetszés szerint, és akkor használják, ha az előadó az időmértéket tetszés szerint választhatja, és az ütemek egyes részeit sem kell szigorúan egyforma hosszúságban játszania. Ez a szakmai meghatározás azonban ne riasszon vissza senkit, a kamarazenekar előadásmódját ugyanis virtuozitás és tökéletes összjátékjellemzi. (k) Ma 70 éve született a rockzene megújítója, a gitárjáték átértelmezője, Jimi Hendrix Jimi, a király Alig husszonnyolc évet élt, és negyvenkét éve nincs már közöttünk, mégis máig őt tartjuk minden idők legnagyobb hatású gitárosának. Ebben nincs vita a szakma és a közönség között. Abban sem, hogy a rockzene legfontosabb gitárszólója az a négy perc, amikor Jimi Hendrix az amerikai himnuszt játssza Woodstockban. JUHÁSZ KATALIN Nem magyarázta a „koncepciót”, nem tartott politikai beszédet, csak annyit mondott, hogy ez egyszerűen egy más megközelítés. Ám az általa előadott verzióból sokan a vietnami háború elleni tiltakozást hallották ki. A gépfegyverek hangját, a bombák süvítését, sőt emberi sikolyokat is. Egy egész nemzedék állásfoglalását az oktalan pusztítás ellen. Jimi Hendrix még műidig csak hetvenéves lenne. Belegondolni is szédítő, mi mindent alkothatott volna, ha nem csak négyéves „pályafutás” adatik meg neki. Seattle-ben született, ereiben afroamerikai, indián és ír vér is csörgedezett. Tizenhét évesen már zenélésből tartotta el magát, sokakat kísért, és saját zenekara is volt. 1966 nyarán figyelt fel rá Chas Chandler, az Animals együttes basszusgitárosa, aki a menedzsere lett, és első két stúdióalbumának producere az életében megjelent háromból. Chandler magával vitte felfedezettjét Angliába, profi zenekart verbuvált köré, és ő ajánlotta neki, hogy dolgozza fel saját stílusában a Hey Joe című dalt. Ez lett az első kislemeze, aztán jöttek sorba a történelmi jelentőségű dalok, a Foxy Lady, a Purple Haze, a Woodoo Child - ez utóbbi gi- tárriffje sokak szerint a legjobb, amelyet valaha írtak. Hendrix teljesen átértelmezte a hangszert, felrúgott minden addigi szabályt. Ó használt elsőként torzítókat, kihasználta az ef- fektpedálok és a feedback lehetőségeit, minek következtében dalai olyanok lettek, mint egy pszichedelikus szimfónia, vagy mint a világűrből érkező bizarr zajok összessége. A virtuóz játékot és a technikai újításokat a színpadon újszerű show-val spékelte meg. Gyakran a fogával tépte a húrokat. Máskor felgyújtotta a hangszert. Életének utolsó két éve meglehetősen viharos volt, összeveszett kiadójával, új zenekart szervezett, viselkedése egyre kiszámíthatatlanabbá vált a bőségesen fogyasztott alkohol és drogok miatt. Volt, hogy koncert alatt egyszerűen lesétált a színpadról. Utolsó fellépésén pedig a közönség kifütyülte. 1970. szeptember 18-án holtan találták londoni hotelszobájában. A hivatalos verzió szerint baleset történt: este bort és altatókat fogyasztott, és kábult álmában saját hányadékába fulladt. Sokan máig állítják, hogy öngyilkos lett, mások szerint utolsó menedzsere tette el láb alól, mert az életbiztosítására fájt a foga. Ó volt ugyanis a kedvezményezettje Hendrix 1,2 milliós életbiztosításának. Akárhogy is volt, Michael Jeffrey, a menedzser csak három évvel élte túl Hendrixet, 1973-ban repülőgép-baleset áldozata lett. Jimi Hendrix legendája máig sem halványult, és még mindig hatalmas pénz hoz az élelmes lemezkiadóknak. Az elmúlt négy évtizedben sorra jelentek meg eddig ismeretlen stúdiófelvételei, koncertlemezei, különböző újrakevert verziók, fiókban maradt, talán szemétkosárba szánt dalváltozatok, improvizációk. Örökségét az édesapja által létrehozott alapítványgondozza. Az AB-ART Könyvkiadó maratoni hosszúságú estje - több mint harminc kötetet mutattak be Könyvdömping NAGY ERIKA Dunaszerdahely. A Vámbéri Irodalmi Estek rendezvény- sorozat keretében legutóbb az AB-ART Könyvkiadóé volt a főszerep. Balázs F. Attila kiadóvezető mutatta be a 2012-es évben megjelent és a még nyomdában lévő könyveit. Volt választék, hiszen több mint harminc könyvről esett szó, így nem meglepő, hogy maratoni hosszúságúra nyúlt az összejövetel. Gál Sándor kötete egy emlékezésfolyamat, Tóth Éva legszebb versei rádöbbentik az olvasót, hogy a költemények tulajdonképpen kulcsok a saját legszemélyesebb és legközösségibb kotta- és szövegtárunk megnyitásához. Gyüre Lajos a sajtóban közölt kisesszéit, tanulmányait, vitaanyagait gyűjtötte össze a Tűnődéseim című kötetbe, Százdi Sztakó Zsolt pedig a százdi templom freskóját és valós történelmi tényeket épít bele a fantasy műfajába sorolható regényébe. A hazai színjátszás és fesztiválok népszerű szakembere, Kiss Péntek József Kihallgatás című elbeszélésgyűjteményének könnyed stílusa komoly figyelemre tarthat számot, Balázs F. Attila Casanova átváltozásai című kötetének írásai sokkal több ér- telmezhetőségi irányvonalat működtetnek, mint amit a cím sugall. A kiadó a szépirodalom mellett nagy hangsúlyt fektet a szakirodalmi kiadványokra is, amelyek például a tanulászavarban szenvedő gyerekeknek, illetve szüleiknek próbálnak segíteni (Tóth Szilvia: A tanulászavar). Gál Éva könyvében a két világháború közötti szlo- venszkói magyar irodalmat elemzi. A megjelentetett kötetek közül talán a legszebb, leglátványosabb kiadvány Lip- csey György szobrászművész köztéri monumentális műveit mutatja be. Több fordításkötetről is szó volt, egyebek mellett Jana Ju- ránová, a fiatalabb szlovák írónemzedék egyik legismertebb képviselőjének Csak csaj című kötetéről, amelyet Horváth Erika fordított magyarra, vagy Rade Silian, loan Es Pop, Carolina Ilica, Ion Deaconescu, Rafael Solero köteteikről, amelyek Balázs F. Attila fordításában láttak napvilágot, de a gyermekeknek szóló könyv sem maradt le a palettáról. Péter Erika Zabfalók című kötete a lovakról szól, így nem meglepő, hogy a hétszeres fogathajtó világbajnok, Lázár Vilmos írt ajánlót hozzá. Felolvasás is színesítette az estet, Thiele Cse- key Enikő Szakítópróba című, szintén az AB-ART gondozásában megjelent verseskötetéből szemezgetett.
