Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-27 / 273. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 27. Hirdetés 7 Magyar bibliafordítások A biblia az öt nagy világvallásból kettőnek az alapvető szent könyve. A biblia jelentése: könyvtekercs, könyvek, a biblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt jelölte, amelyre az ókorban írtak. Két fő részből áll: * ó- és újszövetségből vagy ó- és újtestamentumból. Az ószövetség az Izráel népével kötött szövetség keretén belül adott kinyilatkoztatásokat (Isten cselekedeteit és prófétái által közölt üzeneteit) örökíti meg. Az újszövetség Jézus életét, az ősegyház tapasztalatait, az apostoli tanításokat, az egyház további útjára vonatkozó jövendöléseket tartalmazza. Az ószövetség 39, az újszövetség 27 iratot tartalmaz, amelyek mintegy 1500 esztendő folyamán, az i. e. 15. századtól kb. i. e. 400-ig Izráel népe körében, és az i. sz. 1. században az őskeresztény egyház körében keletkeztek. Az első teljes, az eredeti nyelvekről való magyar bibliafordítás, az úgynevezett Vizsolyi Biblia, Károli Gáspár munkája. Az elnevezés a kinyomtatás helyére, a Hernád menti Vizsoly községre utal. Itt működött Mantskovit Bálint nyomdája, ahol alig két esztendő alatt kinyomtatta a művet. A Károli-forditás gyors elterjedése késztette a magyar katolikus egyházat, hogy saját bibliafordítással álljon elő. A munkát Káldi György (1573-1634) jezsuitára bízták, akinek munkája 1626- ban Bécsben jelent meg. Káldi bibliafordításának alapja a Vúlgata, melyet a tridenti zsinat 1546-ban a katolikus egyház hivatalos bibliájának nyilvánított. Kis példányszámban jelent meg, ezért Káldi nyelvezete - mely Károliéhoz ugyan nem hasonlítható, mégis szép stílusú volt -, nem vert gyökeret sem a nép, sem a költészet nyelvében. Mikorra a 2. kiadása több mint egy évszázad múlva olvasható lett (Nagyszombat, 1732), a Vizsolyi Bibliát már tizenkétszer adták ki. A Biblia azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a kereszténység istentől sugalmazottnak, ezért szentnek fogad el, tehát a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint (Fotók: fotolia.com, képarchívum) TANULJUNK AZ UJ SZÓVAL! 3. rész - A vallás Európai körkép ■ A cseh lakosság 39%-a vallja magát római katolikusnak, 3-3%-a ortodox és protestáns. 40%-a felekezeten kívüli, az egyéb vallások az össznépesség 10%-át teszik ki. ■ Magyarországon a népesség 74,4%-a keresztény (ezen belül 54,5% katolikus, 19,5% protestáns), 0,1% zsidó, 14,5% nem vallásos. ■ Az osztrák társadalom 78%-ban római katolikus, 5%-ban protestáns vallású. A keresztény valláson belül a társadalom két részre oszlik, protestánsokra és római katolikusokra. ■ Hollandiában vallásszabadság van. Ma a lakosság harminc százalékát kitevő katolikusok jelentik a legnagyobb vallásos csoportot. A többi holland sok kisebb protestáns egyházhoz tartozik, melyek között a legnagyobb a két református egyház: a Nederlandse Hervormde Kerk és a Gereformeerde Kerken in Nederland, illetve ezek 2004-es, az evangélikusokat is magában foglaló egyesülése óta a Holland Protestáns Egyház. ■ Máltán az emberek 90%-a a katolikus egyház követője, a maradék 10% pedig az anglikán és a muzulmán vallást követi. ■ A spanyolok 76%-a katolikusnak vallja magát, 19% ateista. ■ Olaszországban szinte minden vallás jelen van. A lakosság túlnyomó része, 85%- a katolikus. A maradék 15%-ban pedig vannak buddhizmuskövetők, pogányok, vallás nélküliek, protestánsok, iszlámkövetők, ortodox-keresztények. ■ Portugáliában a lakosság 94%-a római katolikus, 6% egyéb vallású. ■ A szlovén népesség 57,8%-a vallja magát katolikusnak, 10,1% ateista, 2,3 % ortodox, 2,4% muzulmán hitű. 0,8%-uk evangélista, 0,3% egyéb vallású, a fennmaradó 26,3 % nem osztotta meg vallási nézeteit. ■ Németország lakosságának a kétharmada keresztény vallású, azon belül 33-33%-uk protestáns, illetve katolikus. Az országban 30% nem tartozik egyetlen felekezethez sem. Sok a török bevándorló, ők muszlim vallásúak. ■ Az Egyesült Királyság területén a népesség 71%-a tartozik az anglikán kereszténységi felekezethez, 23% vallja magát felekezeten kívülinek. ■ Írország 88,4%-a római katolikus, 3%-a anglikán felekezetű. ■ Franciaországban a hivők közül 62% római katolikus, 6% muszlim, 2% protestáns, 1% zsidó, a lakosság 33%-a ateista. A hit személyes A vallásgyakorlás szabadságát a többi alapvető, alkotmányba foglalt emberi joggal együtt szavatolni kell mindenki számára. Születésünktől kezdve jogunk van, hogy előbb szüléink döntsék el, majd mi magunk is elhatározhassuk, vallásos életet élünk-e, csatlakozunk-e valamilyen hitközséghez. Az egyházakat érintő első összeurópai egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló 1950. november 4-én aláírt Európai Egyezmény, amelynek 9. cikkelye a gondolat-, lelkiismereti, valamint vallásszabadságról szól. A14. cikkelye a megkülönböztetés tilalmát mondta ki. Az Alapvető Jogok Európai Chartájának 10. cikkelye (Nizza 2000) Az Amszterdami Szerződéshez csatolt 11. jegyzőkönyvön kivül a nizzai értekezleten 2000. december 7-én elfogadott Alapvető Jogok Európai Chartájának 10. cikkelye foglakozik vallási kérdésekkel. Ha valakit megkülönböztetés ér vallásgyakorlása miatt, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán kereshet jogorvoslatot. Alapvető Jogok Európai Chartája 1. Mindenkinek joga van a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz. Ezek a jogok tartalmazzák a vallás és hit változtatásának szabadságát, valamint a vallás és hit kifejezésre juttatását imádsággal, tanítással, « gyakorlással vagy szertartásokkal egyénileg vagy másokkal közösségben, • Jf, nyilvánosan vagy ma gánkeretek között. 2. A katonai szolgálat lelkiismereti okokból való megtagadásához való jogot az e jog gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályok szerint el kell ismerni. (Alapvető Jogok Európai Chartájának 10. cikkelye, Nizza, 2000) Számok tükrében A statisztikai hivatal adatai szerint a 2011 -es népszámláláson bár csökkent a vallásos lakosok száma, az ateisták (isten nélküliek, azaz olyanok, akik nem vallásosak, nem tartoznak egy vallási felekezethez sem) száma nem nőtt jelentősen. A legnagyobb egyház — a visszaesés ellenére is — a római katolikus, melynek 3,35 millió híve van (tiz éve 3,7 millió volt). A második •; *•' legtöbb híve az evangélikus egyháznak van (316 ezer, egy évtizede 373 ezer volt), a harmadik pedig a görög katolikus egyház (207 ezer, 2001-ben 220 ezer). A főként magyar hívők alkotta református egyháznak 99 ezer tagja volt tavaly, 11 ezerrel kevesebb, mint tíz évvel korábban. Ateistának 725 ezren vallották magukat (2001-ben 697 ezren). (w, ú) Az oldalt összeállította: vhe Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, az öt tematikus oldallal és a térképekkel pedig fejleszthetitek tudásotokat. A projekt a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának anyagi támogatásával valósul meg, az Emberi Szabadságjogok Védelmében elnevezésű dotációs program keretén belül. Ezen dokumentum tartalmáért kizárólag a Petit Academy Alapítvány felel. A következő témaoldalt december 4-én olvashatjátok, téma: Szlovákia helyzete. ATanuljunk az Uj Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákoknak készült, melyet a tavalyi nagy siker után országszerte 39 iskola 2500 magyar tanulója kap meg november 12-től december 21 -ig. A polgári nevelés óra témája Szlovákia és a világ faji, nyelvi és vallási sokszínűsége. Jóy ha tudod! Vallásüldözésnek nevezzük azt, amikor a vallást gyakorlókat súlyosan (életüket, személyes vagy vagyoni biztonságukat veszélyeztetve) bántalmazza a vallásuk miatt szándékosan, rendszerszerűen egy ország hatalmon levő csoportja. A vallásüldözés során az államhatalom vagy valamely hatalommal rendelkező szervezet számára nemkívánatos vallás embereit megölik, meghurcolják, bebör- tönzik, megfélemlítik. Vallási kegytárgyaikat, templomaikat, szent könyveiket megsemmisítik, lerombolják, elégetik. Idézetek a vallásról Mik voltak a kereszténység legbom- lasztóbb eszméi? Az egyenlőség, a nemzetköziség és a szegénység erkölcsi fölénye a gazdagság fölött. (Tolsztoj) Isten nem a meghaláshoz kell, hanem sokkal inkább az élethez, de a legjobb alkalom a „megtéréshez” az, amikor az ember szenved. (Tomay Judit) A tudomány arról szól, hogy milyen a világ, a vallás pedig arról, hogy milyennek kellene lennie a világnak. (René Descartes) Nem a prédikációk térítik meg az embereket, hanem a körülmények. (Richard Rohr) Nem vagyok semmilyen vallásnak a híve, van egyfajta hitvilágom, amelyet magamnak kreáltam ebből a sokféle hatásból, de alapvetően szkeptikus ember vagyok. Hozzáteszem, a szónak a jó értelmében, vagyis nem úgy, hogy semmiben sem hiszek, hanem úgy, hogy mindent lehetségesnek tartok. Szóval, megmaradtam szellemi kóbor kutyának. (Popper Péter) Az emberek évszázadokon át mindig arra vágytak, hogy tudják vagy legalább elképzelésük legyen földi létezésük kezdő- és végcéljáról. Azért jelent meg a vallás, hogy kielégítse eme szükségletüket, és megvilágítsa azt a kapcsolatot, ami összeköt minden embert mint testvéreket, akiknek közös az eredetük, életfeladatuk és végcéljuk. (Giuseppe Mazzini) Ha megnövök, én bizony fütyülök majd a templomba járásra. Szerintem egyedül is eltalálok a mennyországba. (Lucy Maud Montgomery) Minden ember a maga képmására teremti istenét. (G. Hajnóczy Rózsa) 1 Nadácia Petit Academy MPl 20697
