Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-22 / 269. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 22. www.ujszo.com Görögország továbbra sem kapott újabb hitelt Európa egyre idegesebb Odor Lajos szerint nem kizárt, hogy jövőre további takarékossági intézkedésekre lesz szükség Aknák a 2013-as költségvetésben Az éves állami költségve­Odor Lajos, a Költségvetési Tanács tagja: Az egészségügy fejezetében mintegy 100 millió eurót kitevő kockázatot látunk, az oktatásügyben legalább 60 millió eurós lyukat érzékelünk (Pavol Funtál felv.) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az euróövezet pénzügyminisztereinek kedd éjszakai ülésén nem sikerült megállapodni a Görögország­nak nyújtott kölcsön részleté­nek folyósításáról. Ebben most az egyszer nem Athén a ludas, hiszen a görög kormány futó­szalagon fogadja el az újabb és újabb megszorító intézkedése­ket. A fennakadás oka, hogy komoly nézeteltérés támadt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az eurózóna pénzügyminisz­terei között Görögország finan­szírozásával kapcsolatban. A vi­ta akörül alakult ki, hogy med­dig dolgozzanak ki konkrét ter­vet Görögország finanszírozá­sára. A múlt héten az eurót használó országok pénzügymi­niszterei még hajlottak arra, hogy 2020-ról 2022-re tolják ki annak határidejét, hogy Görög­ország GDP-je 120%-ára csök­kentse államadósságát a jövőre várhatóan 190% körüli szintről, ám később visszatáncoltak. Athén finanszírozásának két évvel történő meghosszabbítá­sa viszont nagyjából 33 milliárd euróval drágítaná meg a dél-eu­rópai ország megmentését. A görög kormány a nyár óta vár arra a 31,5 milliárd euróra, amely az országnak odaítélt második mentőcsomag követ­kező részlete lenne, és amely nélkül Athén azt állítja, ebben a hónapban kifogy a pénzből. Ám amíg nincs egyezség, nincs hi­telfolyósítás sem, másrészt a bi­zonytalanság folytatódása gyengíti az eurót, és tegnap kedvezőtlenül reagáltak a hírre az európai tőzsdékis. (MTI, ú) tést, az egyes törvények pénzügyi hatását, az állam gazdálkodását egy új, az államapparátustól függet­len intézmény, a Költség- vetési Tanács véleménye­zi. Milyen rejtett aknákra, esetleges kockázatokra bukkantak a 2013-as bü­dzsé tervezetében? Erről kérdeztük a Költségvetési Tanács tagját, a Szlovák Nemzeti Bank monetáris tanácsának korábbi kép­viselőjét, Odor Lajost. S1DÓH. ZOLTÁN Nálunk újdonságnak szá­mít a Költségvetési Tanács létrehozása. Mi a szerepe a 2013-as állami költségvetés tervezetében máris bizonyos kockázatokat látó új intéz­ménynek? A Költségvetési Tanács júni­usban állt fel, november óta pedig teljes fordulatszámon működik. Fő feladatunk, hogy független intézményként meg­vizsgáljuk, mennyire valósak az állami költségvetés számai, mely tételek nem segítik elő a konszolidációt, hol találhatók esetleg a valóságtól elrugasz­kodott mutatók. További fel­adatunk a hosszú távú előrejel­zések készítése, feltérképez­zük, mi várhat az országra, ha a jelenlegi módon gazdálkodunk a jövőben is, miképpen alakul az adósságállomány. Arra is gondunk van, hogy figyelem­mel kövessük, a mindenkori kormány mennyire tartja be a fiskális játékszabályokat, mely lépések ütköznek majd később a kiadás korlátjaiba. Végezetül az egyes törvények hatásta­nulmányait dolgozzuk ki, ma­gyarán egy-egy törvény milyen hatást gyakorol a költségvetés egészére vagy a gazdaságra. Elsőként a 2013-as állami költségvetés tervezetét vüá- gították át. A büdzsé feltett szándéka, hogy jövőre az ál­lamháztartási hiányt a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 3 százalék alá szorítsa le. Mivel az Európai Unió gazdasága még mindig stagnálás közeli állapotban van, ezért bizonyára komoly buktatók rejlenek a költség- vetés fő számainak a teljesí­tésében. Először is szögezzük le, hogy a 3 százalékos hiány betartása létérdekünk, mert ha ez nem teljesül, az Európai Bizottság szabálysértési eljárást indít el­lenünk. Azaz, ha nem teljesít­jük a hiánycélt, abban az eset­ben Brüsszel akár 140 millió eurós pénzbírságot vethet ki Pozsonyra, ami komoly terhet jelentene. A másik fontos szempont: a magasabb deficit növeli az államadósságot, eb­ben az esetben pedig a vártnál korábban beleütközünk az adósságkorlátba. Az a helyzet, hogy már most is közeledünk az egyik szigorú korlát felé, amit a tavaly elfogadott alkotmány­törvény a GDP 55 százalékában szabott meg. Tudomásul kell vennünk, ha minden a jelenlegi mederben megy tovább, vagyis a gazdaság nem fékeződik le váradanul, ha nem lesz várat­lan adókiesés, 2014-ben akkor is túllépjük az 55 százalékos küszöböt. Ez pedig az alkot­mánytörvényből eredően fáj­dalmas döntésekre kényszeríti a kormányt: 2015-ben tilos lesz növelni a kiadásokat, ami népszerűtlen lépésekre kény­szeríti a kabinetet. Itt még nem tartunk, egye­lőre sikerüljön a 3 százalékos államháztartási deficit alatt letudni á 2013-as évet. Nem lesz könnyű, mivel túl sok a bizonytalansági tényező. A Költségvetési Tanács milyen kockázatokra bukkant a költ­ségvetés tervezetében? Az alaptervezet kidolgozá­sakor még reálisnak tűntek az előrejelzések, azóta viszont romlott a nemzetközi környe­zet, ami növeli a kockázatot. Például lassulhat a gazdasági növekedés üteme, márpedig ebben az esetben kevesebb adó folyhat be. A bevételi oldalon még azt is látjuk, hogy mivel gyökeresen megváltozik az adórendszer, nehéz kiszámíta­ni a változások hatását. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a magasabb adókulcsok miatt megnőhet a kreatív könyvelés szerepe, a bevételek eltitkolá­sa, ami kihatással van a befolyó adók nagyságára. A kiadási ol­dalon is megbúvik néhány koc­kázat. Vegyük például az ön- kormányzatokat. A tervezet azt feltételezi, hogy jövőre az ön- kormányzatok 5 százalékkal mérséklik a bérjellegű kiadása­ikat, 10%-kal pedig a dologi ki­adásaikat. Viszont 2010-ben, a válság legmélyén is csak 1,8%-kal fogták vissza a dologi kiadásokat, ráadásul a kor­mány érdemben nem tudja fé­ken tartani az önkormányzatok gazdálkodását. Csak e téren 150-200 millió euró közötti kockázatot látunk. És akkor még nem beszél­tünk az egészségügy és a má­sodik nyugdíjpillér jelentette bizonytalansági tényezőkről. Valóban, pedig ezek a terüle­tek is komoly pénzügyi megle­petéseket tartogathatnak. Pél­dául a kormány érdemben nem számol a kórházak adósságá­nak növekedésével, pedig ez további intézkedések híján szinte biztosra vehető. Összes­ségében az egészségügy fejeze­tében mintegy 100 millió eurót kitevő kockázatot látunk, az oktatásügyben pedig legalább 60 millió eurós Íjukat érzéke­lünk - ez utóbbi a pedagógusok 5 százalékos béremelésének fo­lyománya, ami még nincs be­építve a tervezetbe. Ami pedig a második nyugdíjpillért illeti, talán túl ambiciózus az a terv, hogy 2013. január végéig 60 ezren lépnek ki a magánpénz- tárakból. Ráadásul úgy gondol­juk, a nyugdíjpülér átszabásá­ból eredő bevételeket nem a fo­lyó kiadásokra kellene elkölte­ni, hanem az államadósság csökkentésére kellene fordíta­ni. Bár a költségvetés 313 mü- lió euróra rúgó tartalékkal ren­delkezik, csak a felsorolt koc­kázatok felemészthetik a tarta­lékot. Mivel a jövő évi hiányt 2,94%-ra lőtte be a kormány, ezért nagy valószínűséggel 2013-ban menet közben újabb takarékossági intézkedésekre lesz szükség. Ez nem jelent ok­vetlenül adóemelést, inkább a pénzek átcsoportosításáról, néhány állami kiadás befa­gyasztásáról lehet szó. Máig nyögjük az Európába 2008 őszén begyűrűzött vi­lággazdasági válság negatív hatásait. Azóta másról se hal­lunk, mint takarékossági in­tézkedésekről, megszorító csomagokról. Még a jövő évi kilátások sem éppen rózsá­sak. Vajon valóban hét szűk esztendő vár ránk? Ha egy ország eladósodik, akkor nehéz kilábalni a gödör­ből, ráadásul meg kell tisztítani a pénzügyi szektort is a vissza­fizetetlen hitelek terhétől. Az évek alatt felépített bizalmat percek alatt el lehet herdálni, néhány ország még jó ideig csapdahelyzetben fog vergőd­ni. És akkor még nem említet­tük az Európára jellemző de­mográfiai problémákat, a la­kosság elöregedése okozta ki­hívásokat. Erre a december de­rekán napvüágot látó, egészen 2060-ig kitekintő hosszú távú elemzésünkben térünk ki. A jö­vő év sem lesz éppen kedvező, sőt megítélésem szerint még a 2014-es sem jelent majd nagy elrugaszkodást. Mit lehet tenni ilyen helyzetben? Egyrészt ma­radéktalanul ki-kell használni az uniós forrásokat, mivel ezek kompenzálhatják a megszorí­tásokból eredő pénzelvonást. Másrészt a válság jó alkalom arra, hogy mélyreható és ér­demi szerkezetátalakítást hajt­sunk végre a gazdaságpolitiká­ban. Ha a mostani időszakot kihasználjuk a vállalkozói kör­nyezet javítására és a bürokrá­cia leépítésére, akkor felkészül­ten várhatjuk a fellendülés újabb időszakát. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elkelt a galgóci gyógyszergyár Galgóc. Az anyagi gondok­kal küszködő galgóci gyógy­szergyárnak végre sikerült tőkeerős befektetőt találnia, aminek köszönhetően nem kerül veszélybe a vállalat által alkalmazott mintegy 900 em­ber munkája. A francia Sanofi cégcsoporthoz tartozó Zenti- va gyógyszeripari társaság a cseh-szlovák Wood & Com­pany befektetési bank tulaj­donában lévő Wood Pharma Holding társaságnak adta el a galgóci gyárát. Az új tulajdo­nos a Zentivával megegye­zett, hogy az az elkövetkező öt évben tőle vásárol gyógy­szereket. A Wood & Company korábban a Fico-kormánynak is njújtott tanácsadást az au­tópálya-építési projektekkel kapcsolatban. (TASR) Magyarország még veszélyesebb London. El kell kerülni Magyarországot - ajánlják a befektetőknek a Bank of America-Merrill Lynch lon­doni közgazdászai, akik úgy látják, a legfontosabb prob­léma az elmúlt napok gazda­sági intézkedései és az IMF­megállapodás hiánya. A köz­gazdászok a bankadót és a tranzakciós adót emelték ki, melyek kedvezőtlenül hatnak az árfolyamra. Szerintük Ma­gyarország a világ legkocká­zatosabb piacai között lehet, ha nem állnak kedvezően a csillagok. A Merrill szerint Magyarországnak szüksége van az IMF-re ahhoz, hogy fenntartsa a piac bizalmát és a növekedést. (VG) Ultimátumot kaptak Orbánék Brüsszel. Az Európai Bi­zottság indoklással ellátott véleményt küldött Magyaror­szágnak a telekommunikáci­ós és a kiskereskedelmi szek­torra kivetett különadók, va­lamint az étkezési utalványok (cafetéria) piacának korláto­zása miatt. Ezzel a második szakaszukba léptek a Ma­gyarország ellen ezekben az ügyekben indított kötelezett- ségszegési eljárások - tudatta tegnap az Európai Bizottság. Az adók ügyében a bizottság két hónapot, a cafetéria-szol- gáltatások területén pedig négy hetet ad Magyarország­nak, hogy változtasson a sza­bályozáson. Az EU döntése komoly bevételkiesést okoz­hat a költségvetésben. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8037 Lengyel zloty 4,1249 Cseh korona 25,484 Magyar forint 281,27 Horvát kuna 7,5600 Román lej 4,5345 Japán jen 105,49 Svájci frank 1,2041 Kanadai dollár 1,2774 USA-dollár 1,2805 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank 1,32-1,24 26,15-24,63 294,06-268,73 OTP Bank 1,33-1,23 26,35-24,44 291,92-270,81 Postabank 1,32-1,24 26,30-24,52­Szí. Takarékpénztár 1,33-1,24 26,09-24,64 294,01-268,68 Tatra banka 1,32-1,24 26,16-24,63 292,64-270,40 Prima banka 1,35-1,22 26,67-24,13 295,64-267,48 Általános Hitelbank 1,31-1,23 26,16-24,64 295,49-270,16 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom