Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-22 / 269. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 22. Régió 5 Bővítette termelési kapacitását a dél-komáromi ipari parkban található Kayser autóalkatrész-gyár Ötven új munkahely Az üzem bővítésének köszönhetően 50 új munkahelyet alakítottak ki (A szerző felvétele) Dél-Komárom. Ötven új munkahelyet alakított ki a dél-komáromi ipari parkban működő, autóalkatrész-gyártással foglalkozó Kayser Automotive Hungária Kft. V. KRASZN1CA MELITTA A társaság munkavállalói létszáma ezzel - a bérelt munkaerővel együtt - 144 főre emelkedett, ám Nemes Ivó ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint 2013 derekára számuk 170-180-ra emelkedhet. A szlovákiai munkavállalók a dolgozók kb. 10 százalékát teszik ki, többen a menedzsmentben is dolgoznak. Az új, 3200 négyzetméteres üzemcsarnok létesítése 700 millió forint beruházást igényelt, ebből 108,2 millió forintot - vissza nem térítendő támogatás formájában - az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjából (92 millió) és a központi állami költségvetésből (16,2 millió) kapott a társaság. A bővítés szükségességét az ügyvezető a Kayser-termékek iránti egyre növekvő piaci igényekkel indokolta. A társaság 2010-2011-ben a Mercedestől, a BMW-től és a DAF Truckstól kapott komoly megbízásokat. Legnagyobb megrendelője egyébként a Volkswagen csoport, a Magyar Suzuki Zrt. és a Mercedes. A tegnapi átadáson jelen volt Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdaságért felelős államtitkára, aki úgy fogalmazott, hogy a Kayser komáromi gyárbővítése a magyar gazdaság és a német ipar rendkívül szoros együttműködésének újabb bizonyítéka. Hozzátette, napjainkban a járműipar adja a magyar ipari termelés 16 százalékát, az ipari exportnak pedig közel negyedét. A Kayser magyarországi leányvállalatát 2003-ban zöldmezős beruházásként hozták létre. A komáromi üzemben a gépkocsik üzemanyag-ellátásához, a fék- és a motorrendszer működtetéséhez szükséges alkatrészeket gyártanak. A német központú Kayser GmbH- nak világszerte hét üzeme van, a vállalatcsoport 2011-es bevétele elérte a 155 millió eurót. A fejlesztést Németországban végzik 1100 fővel, a gyárak Kínában (70 fő), Lengyelországban (240 fő), Magyarországon (140 fő), Mexikóban (250 fő) és Spanyolországban (55 fő) találhatók. A fiataloknak alig van alkalmuk arra, hogy mélyebb emberi kapcsolatokat alakítsanak ki Késelés a dunaszerdahelyi gyermekotthonban ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A Nefelejcs utcai intézmény, ahol a késelés történt (A szerző felvétele) Dunaszerdahely. Előbb öngyilkos akart lenni, majd két társát késelte meg a dunaszerdahelyi Nefelejcs utcai gyermekotthon egyik lakója. A mellkasi sérüléseket szenvedett fiatalkorúakat november 13-án látták el a helyi kórház sebészeti rendelőjében; az ügy nem került nyilvánosságra, a rendőrség vizsgálatot indított. A 17 éves fiatal depresszióban szenved, pszichiátriai kezelés alatt áll, közölte lapunkkal Výbuch Katalin, az otthon igazgatója. „Az ereit akarta felvágni, ám két társa ebben megakadályozta; akkor sérültek meg, amikor megpróbálták elvenni tőle a kést” - mondta az intézményvezetője. Horváth Zoltán, a Dunaszerdahelyi Kórház és Rendelőintézet igazgatója lapunknak megerősítette, hogy november 13-án az intézmény sebészeti osztályának rendelőjében valóban elláttak két megszúrt fiatalt. .Állapotuk nem indokolta, hogy felvegyük őket a sebészeti osztály fekvőrészlegére, a sebek ellátását követően nevelőjükkel távoztak” - közölte. A rendőrség az ügyben testi sértés miatt folytat eljárást; Both Péter járási rendőrkapitány szerint viszont csak a véletlenen múlt, hogy a szúrások nem értek létfontosságú szerveket. ,A vizsgálat azt támasztja alá, hogy a gyanúsított személy mindkét társát szándékosan szúrta mellkason, hat héten túl gyógyuló sérüléseket okozott nekik. Mivel elmeállapota, illetve kora miatt büntetőjogilag nem vonható felelősségre, a büntetőeljárást valószínűleg nem lehet lefolytatni ellene” - mondta. A fiatalkorút jelenleg megfigyelés alatt tartják egy pszichiátriai intézetben, Výbuch Katalin tájékoztatása szerint ezt követően visszakerül a dunaszerdahelyi gyermekotthonba. Az intézmény jelenleg 76 kis- és fiatalkorú személyről gondoskodik; közülük huszonhatan családoknál laknak, negyvenen a nagymegyeri gyermekotthonban, tizenegyen pedig Duna- szerdahelyen. „Nagyon nehéz sorsú fiatalokról van szó, a gyerekek egyik otthonból a másik1 ba kerülnek, nincs alkalmuk mélyebb emberi kapcsolatokat kialakítani” - fűzte hozzá az igazgatónő, (la) Negyven euróba kerül egy beavatkozás Ivartalanítják a kóbor kutyákat ÚJ SZÓ-HÍR Nagymagyar. Nagyjából húsz kóbor kutyát ivartalaníta- nak a napokban a Sloboda zvierat civil szervezet munkatársai. A csallóközi Nagymagyar egyike azoknak a településeknek, ahol régóta gondot okoz a kóbor kutyák túlszaporodása. ,A befogott kutyákat a szervezet pozsonyi menhelyére szállítjuk, ahol átesnek a beavatkozáson. A műtét utáni kezelés rövid időt vesz igénybe, így a beavatkozás olcsóbb is” - nyilatkozott Silvia Čaňová, a civil szervezet munkatársa. Az állatoknak nagyjából a fele a menhelyen marad, a többit visszaviszik Nagymagyarra. „Muszáj volt lépnünk, mert sok volt a panasz, az emberek reggel félnek elindulni otthonról a sok kóbor eb miatt. Annak a kutyának az ivartalanítása, amely a szervezet menhelyén marad, 35 euróba kerül. Ebben benne van a későbbi ellátás. Amelyik állatot visszahozzák, azért 15 eurót számláznak. 100-150-re tehető a faluban kóborló kutyák száma” - nyilatkozott lapunknak Matiaško László, a község polgármestere. Hozzátette, megoldást egy menhely létesítése jelentene, viszont ennek üzemeltetése nem kis feladatot és komoly költséget róna az önkormányzatra. A kezdeményezés újnak számít, egy kutya ivartalanítása 40 eurójába kerül az ön- kormányzatnak. Nagymagyaron nagyjából hetven kóbor kutyát tartanak számon. A civil szervezet példaértékűnek tartja a községgel való együttműködést. Romana Brezinová, a szervezet ellenőre elmondta, a civil szféra nem tudja átvállalni az állam kötelességeit, de ilyen formában hajlandó az együttműködésre. „Érvényesíteni kell a hatályos jogszabályokat, biztosítani a szakavatott befogást, a befogott állatok elhelyezését, menhelyeket létrehozni, és támogatni a meglévő menheA faluban 100-150 kóbor kutya vanr az emberek reggelente alig mernek kimenni az utcára. lyeket. Azon vagyunk, hogy pontosan meghatározott feltételek mellett lehessen csak kutyát tartani, a szabályok megsértése esetén pedig lehetőség legyen a kutyát elkobozni a tulajdonostól és büntetést kiszabni” - közölte Romana Brezinová. A Sloboda zvierat 2007 óta ivartalanítja a kóbor állatokat. A program keretében eddig nagyjából 2400 kutyát és 300 macskát műtötték meg. (bé) Már másodszor csúszik az időpont Vásárcsarnok - csak januárban döntenek ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Januárra halasztotta a régi vásárcsarnok sorsáról szóló szavazást a főváros vezetése. Az időpont már másodszor csúszik - eredetileg októberben, majd novemberben kellett volna dönteniük a képviselőknek arról, rábólin- tanak-e arra a civil kezdeményezésre (az Aliancia Stará tržnica projektjére), amely kulturális rendezvényeket szervezne és piacot mőködtet- ne a négy éve zárva tartó 102 éves épületben. A SZNF téri vásárcsarnokban egyébként vasárnap tartják a 22. karácsonyi bazárt, ahol 41 ország hagyományos gasztronómiai termékeiből válogathatnak az érdeklődők. A bazár 10-től 16 óráig tart. (vps) A kérdőívek kiértékelése után kiderült: a párkányi térségbeli Kisújfalun és Sárkányban élők a legkevésbé elégedettek a körülményeikkel Udvardon és Perbetén a legjobb lakni SZÁZ ILDIKÓ Udvard. Négy alapvető prioritásra épül az Udvard és Térsége Helyi Akciócsoport integrált fejlesztési stratégiája, melyet a napokban teijesztenek az önkormányzatok elé. Elsődleges céljaik közé tartozik a vidéki foglalkoztatás növelése, a környezetszennyezés csökkentése, a vidéken élők felzárkóztatása, iskoláztatása és jobb tájékoztatása. Az Udvard és Térsége Társulás a közelmúltban kérdőíves felmérést készített az érintett falvakban. A kérdőív a stratégia elkészítésének egyik része volt, később szakmai találkozókat is szerveztek, melyeken megvitatták egy-egy település és régió jövőjét. Kíváncsiak voltak a lakosok véleményére az adott falu gazdaságát, oktatásügyét, szabadidős tevékenységét illetően, de szó volt a környezetvédelemről, a műszaki infrastruktúra fejlesztéséről, a civil szervezetek és önkormányzatok jobb együttműködéséről, valamint új munkahelyek kialakításáról. A társulás a Régiófejlesztési Ügynökség Déli Régióval együttműködve ezt követően dolgozta ki az Udvard és Térsége Helyi Akciócsoport integrált fejlesztési stratégiáját. Ezt a stratégiát minden önkormányzat megvitatja, mielőtt elfogadná, és pályázna a Leader programban. Legutóbbi ülésükön tárgyaltak az anyagról az udvardi képviselők. Az Udvard és Térsége Társulás munkájában 16 község ön- kormányzata vesz részt, az Udvard és Térsége Helyi Akciócsoport pedig 15 községet tömörít. „Az Udvard és Térsége Társulattól annyiban különbözik az akciócsoport, hogy a felét önkormányzatok alkotják, a másik felét a lakosság, polgári társulások és vállalkozók. Céljuk a pályázati lehetőségek kihasználása által javítani a lakosok életminőségét” - tájékoztatott Pukanec Angelika, a társulás irodavezetője. A mikrorégiós találkozót október 16-án tartották Udvardon, ahol Timoranský Gábor elnök köszöntötte az önkormányzati képviselőket, lakosokat és vállalkozókat. A kérdőívek alapján a legelégedettebbek az életfeltételeikkel a komáromi járásbeli Perbete és az érsekújvári járásbeli Udvard lakosai. Legkevésbé elégedettek a körülményeikkel a párkányi térségbeli Kisújfalun és Sárkányban élők. A megkérdezettek szerint nagy szükség lenne a szövetkezetek újraélesztésére, mert kevés a munkalehetőség. A megkérdezettek szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy kevés a térségben a munkalehetőség (A szerző felvétele)
