Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-15 / 264. szám, csütörtök
www.ujszo.com UJSZO 2012. NOVEMBER 15. VÉLMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kevés külföldi vezető állt ki olyan nyíltan Romney mellett, mint Benjámin Netanjahu Bosszút áll Obama? Barack Obama győzelmét az izraeli lapok többsége úgy kommentálta, hogy az amerikai elnök bizonyára bosszút áll az izraeli kormányfőn azért, amiért nyíltan Mitt Romney-t támogatta. Egy külföldi vezető sem állt ki olyan nyütan Romney mellett, mint Benjámin Netanjahu. MAL1NÁK ISTVÁN Obama és Netanjahu viszonya hírhedten rossz, a kettejük között feszülő politikai ellentéteket valamiféle személyes un- szimpátia is kíséri. Ez utóbbinál azonban fontosabbak a közös politikai érdekek, és azok a korlátok, amelyek behatárolják mozgásterüket. Obama a kampány során is többször megerősítette - éppen a Romney-nyi- latkozatokat ellensúlyozandó -, hogy az USA továbbra is Izrael első számú szövetségese, biztonságának fő védnöke marad. A befolyásos amerikai zsidó lobbit Obama eddig sem hagyhatta figyelmen kívül, ezután sem teheti. Az valószínű, hogy látványosan éreztetni fogja Netanja- huval, neheztel rá, de ezt is csak egy bizonyos határig teheti, különben vérszemet kapnak a radikális palesztin csoportok, köztük a Hamász és a libanoni Hezbollah. Az utóbbi napokban az általános közel-keleti helyzet is, meg az izraeli-palesztin/arab viszály is kiéleződött. Eszkalálódik a Szíriái polgárháború, pattanásig feszült a szír-török és a szír-izraeli viszony, negyven év után lőttek ki izraeli (válasz) rakétákat szír területre. Közvetlenül az amerikai elnökválasztás előtt palesztin szervezetek fokozták az Izrael elleni támadásokat, csak a múlt szombat óta 150-nél több rakétát lőttek ki a Gázai övezetből Dél-Izraelre. A kemény izraeli válasz sosem maradt el. Ennek kapcsán három dologra kell odafigyelni. Netanjahu felkészíti a nyugati közvéleményt arra, hogy 1. az izraeli légierő intenzívebben fog támadni palesztin célpontokat; 2. kiterjedtebb szárazföldi hadműveletet is indíthat a Gázai övezet ellen; 3. felújíthatja a szélsőséges palesztin szervezetek vezetőinek célzott likvidálását, amit korábban a nyugati országok hevesen bíráltak. Mindez épp annyira lehet komoly szándék, mint politikai taktika. Izraelben ugyanis januárban parlamenti választások lesznek, Netanjahunak most nagyon jók a győzelmi esélyei, az izraeli közvéleményt mélységesen felháborítják a palesztin rakétatámadások, ezért feltehetően jutalmazni fogják a keménykezű vezetést. A Likudot rendre bíráló ellenzéki Kadima vezetője, Saul Mofaz viszont az izraeliamerikai szövetség gyengülését tartja végzetes hibának, mondván, „egy izraeli miniszterelnök két dolgot nem tehet meg: nem avatkozhat be az amerikai választásokba, nem fogadhat egyik vagy másik elnökjelöltre”. Ha Obama visszaadja akölcsönt, és Netanjahu ellenfeleit fogja támogatni az izraeli választási kampányban, akkor Bibi nagy bajba kerül. Ugyanis a zsidó állam léte függ attól, hogy milyen a viszony a Fehér Házzal, a térségben már nincs egyetlen szövetségese sem. A kelet-jeruzsá- lemi lakásépítések és a ciszjor- dániai zsidó telepek bővítésének folytatásával Netanjahu az EU-t is magára haragította. Persze Washingtont is, de Obama mindennél jobban sérelmezi azokat a nyilatkozatokat, hogy Izrael az USA jóváhagyása nélkül is kész lecsapni az iráni atomlétesítményekre, ha úgy látja, hogy a tehe- ráni nukleáris program már a létében fenyegeti a zsidó államot. KOMMENTAR NAKA, a szlovák FBI KOCUR LÁSZLÓ Átalakítaná a rendőrség csúcsvezetését a belügyminisztérium. Bár a tárca és az Országos Rendőr-főkapitányság illetékesei egyelőre tartózkodóak a nyilatkozatokat illetően, a rendőrségi ügyekben hagyományosan jól értesült Nový čas című napilap már az új szervezeti egység lehetséges működési struktúráját is lehozta, és potenciális vezetőjét is megnevezte. 2006 és 2010 között Robert Kaliňák belügyminiszter a tájainkon a politikai folklór részét képező, e hasábokon sokszor kárhoztatott, kormányváltásonkénti kötelező fejcseréken túl nem nyúlt a rendőrség struktúrájához. A biztatóan induló Lipšic—Spišiak tandem pedig nem kapott lehetőséget a kibontakozásra. E sorok írója 2003-tól figyeli hivatalból a rendőrség tevékenységét, azóta komolyabb szerkezeti átalakítás nem történt - sőt, ha jobban meggondoljuk, semmilyen. Pedig elkelt volna. Az önálló Szlovákia megtartotta a monarchiában gyökeredző, a szocializmust is sikerrel túlélő városkerületi rendszert a fővárosban, ahol ennek - pontosan úgy, mint a második Dzu- rinda-kormány igazságügyi reformját a fővárosi bírók masszív lobbitevékenységének köszönhetően sikeresen túlélő járásbírósági rendszernek - a legkevésbé sincs lét- jogosultsága, a bűnözés ugyanis nincs tekintettel a városkerületek határaira. Ha még az ilyen, józan ész diktálta átszervezésekhez sem volt politikai akarat, hogyan lehetett volna nagyobb szerkezeti átalakítást elérni? A terv most az, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal és a Korrupcióellenes Hivatal Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (szlovák rövidítése NAKA) néven egyesül. Ha nem Szlovákiában volnánk, azt mondhatnánk, nagyszerű gondolat, miért nem jutott ez már sokkal korábban valakinek eszébe. Vagy, még korábbi állapotokra kérdezve rá: eleve miért indultak külön, hisz a korrupció a szervezett bűnözéssel kéz a kézben jár, hogyan lehetett e két kulcs- fontosságú területet különválasztani? A választ a szomorú szlovákiai valóságban találhatjuk meg: erre a megoldásra a politikai hatalom rendőrségen belüli „megfelelő” elosztása miatt volt szükség. A két, egymással, és alkalmanként a titkosszolgálattal is konkuráló egység küzdelme vezetett aztán ahhoz a nem kívánatos jelenséghez, amely a sajtóba a rendőrök háborúja néven került be. így tehát a NAKA létrehozását mint integráló törekvést jónak tarthatjuk, mely megszünteti a felesleges duplicitáso- kat a struktúrán belül, bár igaz, az új szervbe integrálódó pénzügyi rendőrség és a Pénzügyi Igazgatóság Bűnügyi Hivatala tevékenységének továbbra is lesz „közös részhalmaza” - nem ártana ezt is tisztázni. Egy ilyen rendőrségi csúcsszerv esetében azonban csak akkor lehetnénk nyugodtak, ha biztosítottnak látnánk annak kompetens és politikától független irányítását. A sajtóban felreppent nevek egyelőre nem jelentenek garanciát erre. Azt, hogy az ilyesmit hogyan kell rosszul csinálni, már láthattuk a rövid életű magyar Központi Bűnüldözési Igazgatóság példáján... A női kvóta elnevezésű pozitív diszkriminációt sok nő is megalázónak tartja Veszélyes uniós bizarrságok MÓZES SZABOLCS Mindegyik tőzsdén jegyzett vállalat felügyelőbizottságában 2020-tól legalább 40%-osnak kell lennie a nők arányának - Viviane Reding alapjogi uniós biztosnak sikerült keresztülvinnie vágyálmát az Európai Bizottságban (ez kvázi az EU kormánya). Persze a rendeletet jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is - az országok egy része pedig pár hete már közös állás- foglalásban jelezte, nem kémek a „gender” egyenlősdiből. Hja, addigra talán már unió sem lesz, a kvóta pedig úgyis csak a nagy cégekre vonatkozik, legyinthetnénk, ha nem egy veszélyes - és nem csupán bizarr - tendenciáról volna szó. Először csak ezt akarják fentről szabályozni, aztán meg a többi dolgot. Reding és feminista akciócsoportja nem is titkolja, hogy ez csak a kezdet, ezután még több területre szeretnének betörni. „Női menedzsert keresünk, bármire. Jelszó: létszámfeltöl- tés” - ilyen és ehhez hasonló poénok lógtak tegnap a témával foglalkozó internetes írások alatt. Tény, hogy kevesebb a női felsővezető, mint a férfi, ám egyrészt kérdéses, hogy ez baj-e, másrészt sokak szerint az ilyen „nemes cél” elérése érdekében tett lépéseknek több a hátulütőjük, mint az előnyük. A verseny- szférában a menedzseri pozícióknál - és máshol is - alapvetően szakmai követelmények alapján bírálják el, kit vesznek fel, s kit nem. Nehezen képzelhető el, hogy valamely bank vagy ipari cég igazgatótanácsába a neme miatt ne engednének be egy egyébként rátermett női jelöltet. Ezzel saját érdekeivel menne szembe a cég, piacgazdaságban pedig ilyesmire ritkán kerül sor. S már látjuk is, mennyire fogják komolyan venni azt a bizottsági tagot, aki csak a kvótának köszönhetően került a posztjára („na, megszólalt a kvótás”). Nem véletlen, A következetesen végigvitt kvótázással a szabad társadalom helyett egy „betáblázott" közösséget kapnánk. hogy sok nő is megalázónak tartja az ilyen jellegű pozitív diszkriminációt. Kíváncsiak vagyunk, mikor jön rá az uniós biztos, hogy a felsővezetők között a romák is alulprezentáltak. Esetleg arra, hogy alig van nő traktoros, s bizony a hadseregben is gyászosan alacsony az arányuk. Gyereket viszont csak ők szülnek, lehet, hogy ideje lenne erre is valami kvótát kitalálni, hogy a férfiakis tudjákmeg, mi az. Ha végiggondoljuk, hová vezethet a következetesen végigvitt kvótázás, rájövünk, hogy az EU legfontosabb alapértékének tartott szabad társadalom helyett egy „betáblázott” közösséget kapnánk, amelyben származás, nem, bőrszín stb. alapján lenne meghatározva, ki mi lehet. A fagyi pedig olykor vissza is nyal: mint legutóbb, a nők életbiztosításainak árával kapcsolatos „diszkriminációs” rendelet kapcsán. A nagy egyenjogúsításra itt végül a nők fizettek rá, akiknek decembertől - a piaci logikával ellentétben - az eddigieknél magasabb biztosítási díjat kell fizetniük. FIGYELŐ Csendes lesz a magyar kampány A Pravda szlovák napilap és a lengyel Rzeczpospolita a magyarországi választási szabályok megváltozásáról írt. A Pravda szerint „Orbán kormánya már nemcsak a magyarok választójogát, hanem a választási kampányt is korlátozni akarja”. Az Orbán csendes kampányt akar című írás úgy véli, a módosítások után 2014-ben Magyarországon a „legrövidebb és legcsendesebb” kampányra lehet számítani. Hangsúlyozza, hogy míg az elektronikus médiában és a nyomtatott sajtóban szigorú szabályozással kell számolni, addig az óriásplakátokon való hirdetéseket nem korlátoznák. Ezzel összefüggésben megjegyzi: az óriásplakátok hirdetőpiacának jelentős részét „egy Fi- desz-közeli oligarcha”, Si- micska Lajos tartja kézben. A Rzeczpospolita szerint a Fidesz azért „forszírozza a kampányszabályok reformját”, hogy javítsa „starthelyzetét”. A Fidesz még egy újabb konfliktust is hajlandó megkockáztatni Brüsszellel, mivel a felmérések arra utalnak, hogy Bajnai Gordon a szocialistákkal szövetkezve megingathatná pozícióját. A cikk kiemelte, a jobboldal is egyre gyakrabban vitatja Orbán politikáját. Ezzel kapcsolatban kitért Sólyom László volt államfő véleményére. A volt politikai szövetséges kritikája Orbán számára azért kellemetlen, mert „a miniszterelnök volt mentorának” állás- foglalását részletesen elemzik azok a jobboldali választók, akik egyre inkább vitatják a Fidesz döntéseit. (MTI)- Öregem, januártól jön az ól inkluzív, bővülnek az uniós sertésjogok.
