Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-15 / 264. szám, csütörtök

www.ujszo.com UJSZO 2012. NOVEMBER 15. VÉLMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kevés külföldi vezető állt ki olyan nyíltan Romney mellett, mint Benjámin Netanjahu Bosszút áll Obama? Barack Obama győzelmét az izraeli lapok többsége úgy kommentálta, hogy az amerikai elnök bizonyára bosszút áll az izraeli kor­mányfőn azért, amiért nyíl­tan Mitt Romney-t támo­gatta. Egy külföldi vezető sem állt ki olyan nyütan Romney mellett, mint Ben­jámin Netanjahu. MAL1NÁK ISTVÁN Obama és Netanjahu viszo­nya hírhedten rossz, a kettejük között feszülő politikai ellenté­teket valamiféle személyes un- szimpátia is kíséri. Ez utóbbinál azonban fontosabbak a közös politikai érdekek, és azok a kor­látok, amelyek behatárolják mozgásterüket. Obama a kam­pány során is többször megerő­sítette - éppen a Romney-nyi- latkozatokat ellensúlyozandó -, hogy az USA továbbra is Izrael első számú szövetségese, biz­tonságának fő védnöke marad. A befolyásos amerikai zsidó lob­bit Obama eddig sem hagyhatta figyelmen kívül, ezután sem te­heti. Az valószínű, hogy látvá­nyosan éreztetni fogja Netanja- huval, neheztel rá, de ezt is csak egy bizonyos határig teheti, kü­lönben vérszemet kapnak a ra­dikális palesztin csoportok, köz­tük a Hamász és a libanoni Hez­bollah. Az utóbbi napokban az álta­lános közel-keleti helyzet is, meg az izraeli-palesztin/arab viszály is kiéleződött. Eszkalá­lódik a Szíriái polgárháború, pat­tanásig feszült a szír-török és a szír-izraeli viszony, negyven év után lőttek ki izraeli (válasz) ra­kétákat szír területre. Közvetle­nül az amerikai elnökválasztás előtt palesztin szervezetek fo­kozták az Izrael elleni támadá­sokat, csak a múlt szombat óta 150-nél több rakétát lőttek ki a Gázai övezetből Dél-Izraelre. A kemény izraeli válasz sosem ma­radt el. Ennek kapcsán három dologra kell odafigyelni. Netan­jahu felkészíti a nyugati közvé­leményt arra, hogy 1. az izraeli légierő intenzívebben fog tá­madni palesztin célpontokat; 2. kiterjedtebb szárazföldi hadmű­veletet is indíthat a Gázai övezet ellen; 3. felújíthatja a szélsősé­ges palesztin szervezetek veze­tőinek célzott likvidálását, amit korábban a nyugati országok hevesen bíráltak. Mindez épp annyira lehet komoly szándék, mint politikai taktika. Izraelben ugyanis janu­árban parlamenti választások lesznek, Netanjahunak most na­gyon jók a győzelmi esélyei, az izraeli közvéleményt mélysége­sen felháborítják a palesztin ra­kétatámadások, ezért feltehető­en jutalmazni fogják a kemény­kezű vezetést. A Likudot rendre bíráló ellenzéki Kadima vezető­je, Saul Mofaz viszont az izraeli­amerikai szövetség gyengülését tartja végzetes hibának, mond­ván, „egy izraeli miniszterelnök két dolgot nem tehet meg: nem avatkozhat be az amerikai vá­lasztásokba, nem fogadhat egyik vagy másik elnökjelöltre”. Ha Obama visszaadja akölcsönt, és Netanjahu ellenfeleit fogja támogatni az izraeli választási kampányban, akkor Bibi nagy bajba kerül. Ugyanis a zsidó ál­lam léte függ attól, hogy milyen a viszony a Fehér Házzal, a tér­ségben már nincs egyetlen szö­vetségese sem. A kelet-jeruzsá- lemi lakásépítések és a ciszjor- dániai zsidó telepek bővítésének folytatásával Netanjahu az EU-t is magára haragította. Persze Washingtont is, de Obama min­dennél jobban sérelmezi azokat a nyilatkozatokat, hogy Izrael az USA jóváhagyása nélkül is kész lecsapni az iráni atomlétesítmé­nyekre, ha úgy látja, hogy a tehe- ráni nukleáris program már a lé­tében fenyegeti a zsidó államot. KOMMENTAR NAKA, a szlovák FBI KOCUR LÁSZLÓ Átalakítaná a rendőrség csúcsvezetését a belügyminisztérium. Bár a tárca és az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság illetékesei egyelő­re tartózkodóak a nyilatkozatokat illetően, a rendőrségi ügyekben hagyományosan jól ér­tesült Nový čas című napilap már az új szer­vezeti egység lehetséges működési struktúrá­ját is lehozta, és potenciális vezetőjét is megnevezte. 2006 és 2010 között Robert Kaliňák belügyminiszter a tá­jainkon a politikai folklór részét képező, e hasábokon sok­szor kárhoztatott, kormányváltásonkénti kötelező fejcse­réken túl nem nyúlt a rendőrség struktúrájához. A bizta­tóan induló Lipšic—Spišiak tandem pedig nem kapott lehe­tőséget a kibontakozásra. E sorok írója 2003-tól figyeli hi­vatalból a rendőrség tevékenységét, azóta komolyabb szerkezeti átalakítás nem történt - sőt, ha jobban meg­gondoljuk, semmilyen. Pedig elkelt volna. Az önálló Szlo­vákia megtartotta a monarchiában gyökeredző, a szocia­lizmust is sikerrel túlélő városkerületi rendszert a fővá­rosban, ahol ennek - pontosan úgy, mint a második Dzu- rinda-kormány igazságügyi reformját a fővárosi bírók masszív lobbitevékenységének köszönhetően sikeresen túlélő járásbírósági rendszernek - a legkevésbé sincs lét- jogosultsága, a bűnözés ugyanis nincs tekintettel a város­kerületek határaira. Ha még az ilyen, józan ész diktálta átszervezésekhez sem volt politikai akarat, hogyan lehe­tett volna nagyobb szerkezeti átalakítást elérni? A terv most az, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal és a Korrupcióellenes Hivatal Nemzeti Bűnüldözési Ügy­nökség (szlovák rövidítése NAKA) néven egyesül. Ha nem Szlovákiában volnánk, azt mondhatnánk, nagyszerű gon­dolat, miért nem jutott ez már sokkal korábban valakinek eszébe. Vagy, még korábbi állapotokra kérdezve rá: eleve miért indultak külön, hisz a korrupció a szervezett bűnözéssel kéz a kézben jár, hogyan lehetett e két kulcs- fontosságú területet különválasztani? A választ a szomorú szlovákiai valóságban találhatjuk meg: erre a megoldásra a politikai hatalom rendőrségen belüli „megfelelő” elosz­tása miatt volt szükség. A két, egymással, és alkalmanként a titkosszolgálattal is konkuráló egység küzdelme vezetett aztán ahhoz a nem kívánatos jelenséghez, amely a sajtóba a rendőrök háborúja néven került be. így tehát a NAKA létrehozását mint integráló törekvést jó­nak tarthatjuk, mely megszünteti a felesleges duplicitáso- kat a struktúrán belül, bár igaz, az új szervbe integrálódó pénzügyi rendőrség és a Pénzügyi Igazgatóság Bűnügyi Hivatala tevékenységének továbbra is lesz „közös részhalmaza” - nem ártana ezt is tisztázni. Egy ilyen rendőrségi csúcsszerv esetében azonban csak akkor lehet­nénk nyugodtak, ha biztosítottnak látnánk annak kompe­tens és politikától független irányítását. A sajtóban felrep­pent nevek egyelőre nem jelentenek garanciát erre. Azt, hogy az ilyesmit hogyan kell rosszul csinálni, már láthat­tuk a rövid életű magyar Központi Bűnüldözési Igazgató­ság példáján... A női kvóta elnevezésű pozitív diszkriminációt sok nő is megalázónak tartja Veszélyes uniós bizarrságok MÓZES SZABOLCS Mindegyik tőzsdén jegyzett vállalat felügyelőbizottságában 2020-tól legalább 40%-osnak kell lennie a nők arányának - Viviane Reding alapjogi uniós biztosnak sikerült keresztül­vinnie vágyálmát az Európai Bi­zottságban (ez kvázi az EU kormánya). Persze a rendeletet jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamok­nak is - az országok egy része pedig pár hete már közös állás- foglalásban jelezte, nem kémek a „gender” egyenlősdiből. Hja, addigra talán már unió sem lesz, a kvóta pedig úgyis csak a nagy cégekre vonatkozik, legyinthetnénk, ha nem egy ve­szélyes - és nem csupán bizarr - tendenciáról volna szó. Először csak ezt akarják fentről szabá­lyozni, aztán meg a többi dol­got. Reding és feminista akció­csoportja nem is titkolja, hogy ez csak a kezdet, ezután még több területre szeretnének be­törni. „Női menedzsert keresünk, bármire. Jelszó: létszámfeltöl- tés” - ilyen és ehhez hasonló po­énok lógtak tegnap a témával foglalkozó internetes írások alatt. Tény, hogy kevesebb a női felsővezető, mint a férfi, ám egy­részt kérdéses, hogy ez baj-e, másrészt sokak szerint az ilyen „nemes cél” elérése érdekében tett lépéseknek több a hátulütő­jük, mint az előnyük. A verseny- szférában a menedzseri pozíci­óknál - és máshol is - alapvető­en szakmai követelmények alapján bírálják el, kit vesznek fel, s kit nem. Nehezen képzel­hető el, hogy valamely bank vagy ipari cég igazgatótanácsá­ba a neme miatt ne engednének be egy egyébként rátermett női jelöltet. Ezzel saját érdekeivel menne szembe a cég, piacgaz­daságban pedig ilyesmire ritkán kerül sor. S már látjuk is, mennyire fogják komolyan venni azt a bizottsági tagot, aki csak a kvótának köszönhetően került a posztjára („na, megszó­lalt a kvótás”). Nem véletlen, A következetesen végig­vitt kvótázással a sza­bad társadalom helyett egy „betáblázott" kö­zösséget kapnánk. hogy sok nő is megalázónak tart­ja az ilyen jellegű pozitív diszk­riminációt. Kíváncsiak vagyunk, mikor jön rá az uniós biztos, hogy a felsővezetők között a romák is alulprezentáltak. Esetleg arra, hogy alig van nő traktoros, s bi­zony a hadseregben is gyászo­san alacsony az arányuk. Gye­reket viszont csak ők szülnek, lehet, hogy ideje lenne erre is valami kvótát kitalálni, hogy a férfiakis tudjákmeg, mi az. Ha végiggondoljuk, hová ve­zethet a következetesen végig­vitt kvótázás, rájövünk, hogy az EU legfontosabb alapérté­kének tartott szabad társada­lom helyett egy „betáblázott” közösséget kapnánk, amelyben származás, nem, bőrszín stb. alapján lenne meghatározva, ki mi lehet. A fagyi pedig olykor vissza is nyal: mint legutóbb, a nők életbiztosításainak árával kapcsolatos „diszkriminációs” rendelet kapcsán. A nagy egyenjogúsításra itt végül a nők fizettek rá, akiknek de­cembertől - a piaci logikával el­lentétben - az eddigieknél ma­gasabb biztosítási díjat kell fi­zetniük. FIGYELŐ Csendes lesz a magyar kampány A Pravda szlovák napilap és a lengyel Rzeczpospolita a magyarországi választási szabályok megváltozásáról írt. A Pravda szerint „Orbán kormánya már nemcsak a magyarok választójogát, ha­nem a választási kampányt is korlátozni akarja”. Az Orbán csendes kampányt akar című írás úgy véli, a módosítások után 2014-ben Magyarorszá­gon a „legrövidebb és leg­csendesebb” kampányra le­het számítani. Hangsúlyozza, hogy míg az elektronikus mé­diában és a nyomtatott sajtó­ban szigorú szabályozással kell számolni, addig az óriás­plakátokon való hirdetéseket nem korlátoznák. Ezzel összefüggésben megjegyzi: az óriásplakátok hirdetőpia­cának jelentős részét „egy Fi- desz-közeli oligarcha”, Si- micska Lajos tartja kézben. A Rzeczpospolita szerint a Fidesz azért „forszírozza a kampányszabályok reform­ját”, hogy javítsa „starthelyze­tét”. A Fidesz még egy újabb konfliktust is hajlandó meg­kockáztatni Brüsszellel, mivel a felmérések arra utalnak, hogy Bajnai Gordon a szocia­listákkal szövetkezve megin­gathatná pozícióját. A cikk ki­emelte, a jobboldal is egyre gyakrabban vitatja Orbán po­litikáját. Ezzel kapcsolatban kitért Sólyom László volt ál­lamfő véleményére. A volt po­litikai szövetséges kritikája Orbán számára azért kelle­metlen, mert „a miniszterel­nök volt mentorának” állás- foglalását részletesen elemzik azok a jobboldali választók, akik egyre inkább vitatják a Fidesz döntéseit. (MTI)- Öregem, januártól jön az ól inkluzív, bővülnek az uniós sertésjogok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom