Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-09 / 259. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 9. Kertészkedő - hirdetés 15 Arról, miért állítja össze a természetből és forgatja vissza a természetbe a józan ember mindazt, amit más kidob vagy eltüzel Komposzt - amikor az ember földet teremt Ha minden igaz, mostanra megtelt a komposzttárolónk. Az egyik. A jó kertésznek mostanra ürült ki a másik, és már- ciusra-áprilisra érik be a harmadik tartalma. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nincs az a kis kert, amelyik három tárolót el ne bírna látni munkával. Komposztálni ugyanaz, mint komponálni. Ebből-abból, szinte csak maguknak való, máshol nem kellő vagy éppen galibázó anyagokból, talált vagy hozott konyhai s kerti hulladékból összeállítunk valamit, ami nemcsak földdé érik, hanem földjavító is. Kellő ihlet (vagy múzsa) persze itt is szükséges. Ha igaz, hogy a kert az ígéret földje, márpedig ebben sincs okunk kételkedni, a komposzt, a tőlünk származó föld kétszeresen az. Hogy miből és hogyan és mennyi idő meg milyen körülmények közt lesz a nyisza- dékokból, csenkeszekből, csutkákból, szárakból s mindenféle természet adta részecskékből komposzt, azt az ismeretterjesztő és szakirodalom részletesen leírja: a komposztálás irodalmával is Dunát lehetne re- keszteni. Ezek többsége a komposztáló kertész számára fölösleges, hacsak nem komposztál könyvet is. Ugyancsak kár a komposztálás rejtelmeibe beleásnia magát a józan paraszti ésszel megáldott embernek, hiszen úgyis tudja, hogy például a műszálas kötözőanyag nem bomlik le, hogy száraz időben jó a prizmát vagy keretet esővízzel nyakon önteni, vagy hogy nem készítünk neki betonból alapot. A lényeg a rétegezés. Egy réteg zöld, egy réteg barna. Zöld alatt füvet, levelet, friss növényi részeket értünk, barna alatt fás részeket, szalmát, fahamut. Az a jó, ha barnából vastagabbak a rétegeink, mint zöldből. A barnát aprítjuk: nemcsak azért, mert így gyorsabban esik szét, hanem azért is, mert így jobban vegyül a zölddel. Ha történetesen sok barna vagy zöld keletkezik a kertben, akkor ezek nem hányandók azonnal és egyszerre a tárolóba, hanem csak mellé, s ezekből a kupacokból kerül fokozatosan egy-egy réteg a tárolóba. Jó, ha a kitermelt vagy mostoha földdel is így bánunk, s a komposztáló tövében gyűjtjük, néhány réteg zöld-barna váltogatás után beiktatunk egy földes sávot is. Vagy galamb- trágyásat. Öreg ólajtó a fala, melyet karók tartanak. Hátránya, hogy csak egy teljes oldalát kiemelve férhetünk a tartalmához. Mögötte termetes diófa, előtte kisebb cseresznyefa - a nap a délelőtti és a késő délutáni órákban éri Szemérmes kertészeknek ajánlható keményfa pad, felhajtható fedéllel - a komposztot a pad alja rejti (Molnár Miriam felvétele a Brooklyni Botanikus Kertben készült az Új Szó Kertészkedő rovata számára) Makacs tévhit, hogy a diólevél nem komposztálható. Minden falevél komposztálható, a dióé nemhogy nem kivétel, hanem kifejezetten kell a kom- posztba. Itt is az a lényeg, hogy ne egyszerre több taligányi rétegben halmozzuk rá a keretre vagy prizmára, hanem öt-hat centiméteres vastagságban. A diólevél annyiban különbözik a többitől, hogy cserzőanyagot tartalmaz, de a komposztban ez islebomlik. Minden, ami valaha élt, lebomlik, ez a természet rendje. Az ember is, pedig mennyire szívós alkat. Shakes- peare-nél magyarázza a sírásó (Hamlet, dán királyfi, ötödik jelenet), hogy az ember „ha már halála előtt meg nincs rothadva” (Arany János fordítása), nyolc-kilenc esztendőnyi idő alatt bomlik föl a földben, a cserzővarga eláll kilencig. Szóval, a levelek közt a dió a cserzővarga. Kicsinyt tovább bírja, de csak megadja magát ő is. Csak a komposztáló kertész nem adja föl soha, mert nem teheti, s meg sem halhat, hiszen már melegen érik a jövőre esedékes saját kis földje, (g) Háromoldalú, elöl nyitott, használaton kívüli kerítéselemekből készült egyszerű tároló, félúton a ganajdomb és a komposztáló között. Fölötte barackfa, mögötte málna, mellette futóvirágok Jó, ha tudjuk Sok nitrogént és kevés szenet tartalmaz: gyümölcs, zöldség, fű, virág Sok szenet és kevés nitrogént tartalmaz: ágak, kéreg, forgács, fahamu Kiegyenlített: lomb Az eszményihez közelítő. Raklapból készült, tartalma meleg is, szellős is, eleje könnyen kiemelhető. Kétoldalt bokrok védik (Képek: Új Szó/Kertészkedő) Ml NEM VALÓ A KOMPOSZTBA? Vegyi anyagok ♦ fáradt olaj, vegyszer, festék, elem, növényvédő szer, színes újság, gyertyamaradék, utak közelében kaszált növények Nem lebomló anyagok ♦ műanyag, üveg, fém Főttétel-maradékok ♦ hús, hal, csontok és kenyérféleség Fertőzést okozó anyagok ♦ pelenka, porzsák, kórokozók által megtámadott gyümölcs, zöldség vagy növény, déligyümülcsök héja Ml VALÓ A KOMPOSZTBA? Konyhai hulladék ♦ maradék gyümölcs és zöldség, tojáshéj, kávézacc, krumplihéj, fahamu ♦ a vázában elszáradt virág (és vize) ♦ a cserépben elszáradt virág (és földje) Kerti hulladék ♦ gallyak, ágak, fakéreg (fölaprózva) ♦ falevél, virág- és növényszár, nem virágzó gyomok, fűnyesedék ♦ szárazanyag (széna, szalma, forgács) A tartalomból:- Urak, ellenőrizzék magukat! Hölgyek, vigyázzanak a párjukra! Az onkológus, akiért hálát adnak a páciensek Jirí Menzel új filmjéről kitartóan hallgat. Egyedül a Vasárnapnak árult el belőle részleteket Mennyire tudunk öltözködni? Lesifotóssal a városban 60 éves a hazai magyar kőszínház Az utca divatja ■ II
