Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-09 / 259. szám, péntek
16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 9. www.ujszo.com Talán hangsúlyozni sem kell: ez hírügynökségi felvétel. Se rokonaink, se ismerőseink közt nem akad olyan, akinek a kertjében hasonlót fényképezhetnénk (Kép:TASR/Pavol Remiáš) És mi legyen... a hullott almával? Hát hasznosítjuk, természetesen. Az ép darabokat vagy az olyanokat, melyek egy része sértetlen, gyűjtsük össze és mossuk meg. Közben van időnk eldönteni, ebből mennyit tudunk néhány napon belül elfogyasztani - akkor az aznapi kivételével mind mehet ideiglenesen a hűtőbe. Ha meggondoljuk, hogy napi négy darabbal biztosan elbánunk négy reggelire, akkor tizenhatnak már van helye. A maradékot lereszeljük és eltesszük télire, jól jön majd például a pitéhez. Az almareszelék befőzésekor ne abból induljunk ki, mennyi kompótra lehet szükségünk, hanem abból, mennyi a felhasználásra alkalmas almánk, valamint hogy mennyi üveggel tudunk egyszerre dunsztolni. Közben jusson eszünkbe, milyen jól jöhet egy-egy mutatósabb (de akár a legegyszerűbb) üveg befőtt ajándékként - bárkinek, aki értékeli a házi készítményeket. A tottyadt, férges vagy romlásnak indult maradékkal lesz a legkevesebb gondunk: kannába gyűjtjük, és a komposzt közepére öntjük. Ha nagyobb a halom, elegyengetjük, hogy a tárolóban mindenhová jusson. Pár centiméternyi nedves levél vagy nyirkos föld kerül rá takaróként. A többit rábízhatjuk az egysejtű növényekre és állatokra, a gombákra és az enzimekre, na meg a gilisztákra. Ha annyi hullott almánk volt az idén, hogy jutott friss fogyasztásra, befőzésre és komposztálásra is, akkor elégedetten nyugtázhatjuk, hogy még az alma sem hullik a fáról hiába. Tehát hogy nincsenek különös esetek, mert mindennek rendeltetése van. A lehető legrosszabb választás, ha nem teszünk semmit, és a fa alatt hagyjuk a termést: fölsorolni se lehet, mennyi kárt okozunk ezzel a fának és környékének. Tanuljukmegmegbecsülni azt, amink van. (r) Nevezik még parajnak, finomkodva vagy eleganciából, de elég elegáns amúgy is Mit eszünk a spenóton? ÚJ SZÓ-T1PP Tényleg, mért is szeretjük annyira a spenótot? Nyilván mert jó az íze. Meg mivel levélzöldség, s az ilyenekről tudjuk: egészséges. S van valami különös többlet az ízében, ami a legjobb saláták fölé emeli. Mese nincs - egy képzeletbeli viadalon, melyen a fészkesvirág- zatúak (jeles képviselője pl. a saláta) mérkőznének meg a li- batopfélékkel (kimagasló képviselője pl. a spenót), ez utóbbiak vinnék el a pálmát. Ugyanez persze tárgyalás útján, zöldasztal mellett is eldönthető, de aki a látványos versengések híve, töltsön meg egy tálat friss saláta- meg spenótlevéllel, hunyja be szemét, s találomra eszegetve bíráskodjon a levelek fölött. Amivel azért eleve sugalljuk, hogy mint oly sok terménye a kertnek, a spenót is nyersen az igazi. Polcz Alaine közismert ételpárti és életpárti könyvében (Főzzünk örömmel!) is fontosnak tartja megemlíteni: ,A nyers spenótlevél íze nem is hasonlít a főtt spenótéra, és nagyon egészséges, egyik legértékesebb ételünk, csak nem szoktuk használni.” Hát ha valóban nem, az nagy hiba. Termesztése ugyanis oly egyszerű, hogy kert híján még erkélyládában is megmegy. Viszont kertből spenótot kihagyni - több megbocsátható mulasztásnál, már csaknem vétek. A spenót akkor is nélkülözhetetlen alkotóeleme a kertnek, ha történetesen nem szeretnénk és nem szedjük - merthogy a legjobb szomszédja minden zöldségfélének. A kertész továbbá azért szereti a spenótot, mert ha egyszer igazán beindul, s elkezd teremni, vége nem akar lenni, s a csodájára lehet járni. Vetjük ősszel, júliustól szeptemberig, tavasszal februártól, fölásott, elgereblyézett földbe. A spenótmag csírázása igen gyors, akár a hagymáé, s ahhoz hasonlóan kelési ideje is mindössze 10-12 nap. Talaját rendszeresen öntözzük, nem hagyjuk kiszáradni, a sorok közét mindenféle lombbal (fűvel, szénával, levéllel, bodzanyese- dékkel) takarjuk. Semmi egyébre nincs szüksége. A zsenge, még fejlődő leveleit árnyékoló fejlettebb nagyokat szedjük, folyamatosan - akkor a levélképződés is folyamatos lesz. A spenótfölösleg fagyasztható, a ídasszikus főzeléken kívül jóféle tölteléke lehet húsoknak, de a legtöbb gombás étekben is Az augusztusban vetett spenót november első hetében. A ritkítat- lan sűrű sorok közét fünyesedék takarja Egy kosár levél, mintegy fél kilogrammnyi - a boltokban 130 grammja 7 euró 80 cent; a spenótmag 60 centbe került Végre a konyhában. Alapos öblítés után némi szikkadás, aztán irány a salátástál (Az oldal képei: Új Szó/Kertészkedő) megállja helyét, sőt a recept szerinti gombát spenóttal helyettesítve csak kellemes meglepetésben lesz részünk. A legegyszerűbb spenótrecept: forró serpenyőben kis zsiradékon vagy vajon a főtt krumplit bőségesen megszóljuk apróra szaggatott spenótlevéllel, fél perc alatt kétszer megforgatjuk, sózzuk, tálalható. ínyenceknek: nyers spenót sült szalonnával. Vegetáriánusoknak: nyers spenót túróval. Vérszegényeknek: nyers spenót nyers almával, darabokra vágva, citrommal csepegtetve. A nagyon fiatalon elhunyt Melius Péter azt írja (Herbárium. Az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól. Kolozsvár, 1578), hogy a spenót, szavai szerint: a spi- nác vagy barátparé „igen okád- tat és sok fingást és szelet csinál”. Meglehet, utóvégre a liba- topféléktől s különösen profi bajnok képviselőjüktől, a spenóttól minden kitelik - egyebek mellett természetes vérnyomáscsökkentő hatása is van. (Székrekedés ellen is igazoltan alkalmas.) E sorok íróját mindenesetre a spenótnak tanult prédikátorunk által fent említett hatásai eddig elkerülték. Aki nem hiszi, járjon utána: vessen s egyen spenótot, (b) (Következik: hogy szolgál a sütőtök?) SZÍNVALLÁSOK Vadszőlő A falra s rácsozatra is felfuttatható vadszőlő (itt konkrétan az ötlevelű) nagyon gyors növésű természetes árnyékoló és szélvédő. Tavasztól őszig élénkzöld (1. kép), hajtásain növő tapadókorongokkal kapaszkodik (2. kép). Ősszel sárgul, majd vörösre vált (3.). Különösebb gondozást nem igényel, szereti a félárnyékot és a sok vizet. A jó minőségű vakolatban nem tesz kárt, de tető alá ne engedjük, mert szétszedi.
