Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-04 / 229. szám, csütörtök

www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com redakcia@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com 2012. OKTÓBER EGÉSZSÉGMAGAZIN Természetgyógyászat 115 „Csont a csonthoz, vér a vérhez, hús a húshoz forradjon... ” A hagyományos gyógymódok és gyó­gyítók mindig is meghatározó szerepet játszottak az egyes vidékek, tájegységek lakóinak életében. Igen elterjedtek vol­tak és egyes helyeken ma is azok. este 1-1 pálinkás pohárral megiszunk. Értágító hatását főleg szem, láb, agy szűkült erein igazolták. Ugyancsak bebizonyosodott, hogy antibi- otikus hatással is bír. / me néhány példa: Torokgyík és egyéb torokkal, mandu­lával kapcsolatos betegségeket a moldvai csángó asszonyok úgy gyógyí­tották, hogy elmentek az erdőbe havasi gyíkot keresni. Aki nem félt tőle, megsimo­gatta, ilyenkor a gyíkból fehér lé folyt. Ez volt a gyógyító szer. A sárgaság gyógyítása sárga növényekkel, tárgyakkal történt: sárgarépát, tojássárgáját ettek, sárgarépá­ból kifaragott pohárból ittak, sárga fűzfavessző főzetében fiirödtek, aranypénzt vagy aranyzsinórt akasztottak a nyakukba A fehérfolyást fehér virágú növényekkel kezelték. Szintén elterjedt a népgyógyászat­ban, hogy a tüdőbetegséget tüdő alakú növényekkel, a vesebetegséget vese alakú levelekkel kell gyógyí­tani. A szemre nőtt árpát árpával kerítették körül, a szamárköhögésre szamártejet itattak a beteggel. Az alábbi növények áldásos hatását vizsgálatokkal is bizo­nyították, és ezek a modern fitoterápiában is meghatá­rozó szerepet játszanak: Petrezselyem A magyar népi orvoslás vizelet­hajtóként jegyzi. A növénynek a magja igen erős vízhajtó, tisztítja a vesét. Hatását orvosi eredmények is igazolják: higanymérgezés miatti anuriát (vizeletrekedést) 1 teli csésze petrezselyemmag forrázata megold. Fokhagyma Talán az egyik legismertebb népi gyógyászati növényünk. Egy régi recept így szól: 1 liter vízbe 30 gerezd apróra tört fokhagyma, 3 kanál méz, 15 g összemorzsolt élesztő kerül. Ezt 9 napig érleljük, közben többször megkeverjük, majd naponta háromszor, reggel, délben, Csalán Ősi népi gyógymód, amely ma reneszánszát éli, a reumás, fájós testrész megcsap- kodása frissen lesze­dett csalánlevelekkel. A csalánszőrökből a méreg a bőrbe hatol és órákig tartó meleg érzést okoz. Ezt a kúrát ma hatékony ingerterápiának nevezik. Ráolvasás Igen elterjedt gyógyítási módszer volt a ráolvasás. A törött, ficamodon lábra így szólt a versike: „Csont a csont­hoz, vér a vérhez, húsa húshoz for­radjon, s mint ez volt, úgy legyen most is.” Az árpára a következőket olvasták: „Szaladj árpa, learat­lak, kicsépellek, megőröllek, megsüdek, megeszlek.” Az emberek jól tudták, hogy ha az állatoknak valamilyen bajuk volt, bizonyos növé­nyeket tudatosan kerestek, és azokat ették. Például a gólya, ha kicsinyének a szeme beteg volt, vérehulló fecskefuvel gyógyította azt. E megfigye­lések jelentősen hozzájárul­tak a különböző növények népgyógyászati elter­jedéséhez. A személyes V élmények mellett persze A TERMESZETGYOGYASZ VÁLASZOL A szakorvosi kezelés után jöhet a gyógynövény Jelige: Vesegyulladás. „Milyen gyógynövényekkel lehetne gyógyítania vesegyulladást, ugyanis sokszor fáj a vesém és vizelési nehézségeim Is vannak." Vannak olyan gyógynövények, amelyekkel vissza lehet fordí­tani a vesekárosodást. Ám ha heveny vesegyulladásról van szó, akkor a gyógynövényét csak kiegészítő szerepet játsza­nak. Ilyen esetben szakorvosi kivizsgálás és antibiotikumos kezelés is kell. Önnek való­-f—r—í—1—I—I—j—h színűleg idült vesegyulladása van. Ez akkor alakul ki, amikor a beteg nem veszi komolyan a heveny vesegyulladást vagy nem kezelték szakszerűen. A krónikus, vagyis idült vesegyulla­dásnál sokat segít­hetnek a gyógy­növények mind a megelőzésben, mind a gyó­gyításban. Akinek érzékeny a veséje, bizonyos tünetekből tudja, hogy baj van. Ha ilyen­Dr. Nagy Géza, természetgyógyász kor megfelelő teakeveréket iszik, meleg gyógyfürdőt vesz, villanypá mával melegíti a vese tájékát, akkor meg lehet állíta­ni a vesegyulla­dás kialakulását. Lefekvés előtt meleg vizet en­gedjen a kádba, csepegtessen bele 5 csepp citromfű (me- dovka) és 5 csepp bazsalikom (bazalka pravá) illóolajat és 15-25 percig tartózkodunk éfámtoe az apáról fiúra örök­lődő tapasztalatok is befolyásolták a népi orvoslás alakulá­sát. Szinte minden növényi részt felhasz­náltak, akár nyersen, sütve, főzve, párolva. Fontos volt, milyen módszerrel és mi­lyen anyaggal vonták ki a hatóanyagot a növényből. Ez lehetett főzés, forrázás, macerálás (ázta- tás), alko­holos kivo­nat vagy szirup készítése. Adalék­anyagokat főleg sebeknél használtak, ezek leginkább a liszt, a tej, a túró vagy a nyál voltak. (f-s) 4— benne, közben a vesék tájékát masszírozzuk. Összetétele: 100 g bazsalikom, 100 g kakukkfű, 50 g majoránna, 20 g citrom­fű. Ha a vizelet zavarossá válik, felszökik a láz, erős fájdalom jelentkezik a vese tájékán, akkor is fogyasztható ez a tea, de kell a szakorvosi ellátás is. A keverékéből 1 leveseska- nálnyit főzzünk 1 percig 2,5 dl vízben, majd letakarva hagyjuk ázni 15 percig, szűrjük le és édesítés nélkül étkezés előtt 20-30 perccel naponta 2-3-szor igyuk. Íir"# FUSZERLEXIKON Bazsalikom, a szerelmesek „kabalája" Vitaminok és ásványi anyagok kis mennyiségben kellenek a szer­vezetünknek, nélkülük nincs élet. Valahogy így van ez a fűszerekkel is: csak egy kevés kell belőlük ételeinkbe. Nélkülük nincs konyhaművészet, ráadásul a gyógyításban is fontos szerepet játszanak. A bazsalikom (bazalka) az ajakosvirágúak család­jába tartozik, a rozmaring, a kakukkfű és a zsálya rokona. A növény leveleit használjuk fűszerként, illata, zamata a szegfűszeg és a menta keverékéhez hasonlítható, kissé fanyar és édes egyszerre. Őshazája In­dia. Neve a görög basileus szóból ered, ami királyt jelent; bár egyesek Nagy Basilius görög egyháztanító nevével hozzák összefüggésbe. Régóta ismert, termesztett növény, állítólag Krisztus feltáma­dásakor már ott virított a sír körül. A mitológiában is szerepel: Ámor és Psyché (Pszükhé) történetében óvta a szerelmeseket a fenyegető veszélytől; és azóta is a szerelmesek egyik „kabalája". Dél- Európában volt szokás, hogy a lányok kis csokor bazsalikomot rejtettek blúzuk alá férjhez menetelkor, hogy szerelmük örök, születendő gyermekük egészséges legyen. Mexikóban a zsebükbe raktak belőle, hogy kedvesük elkalandozó tekintetét magukra vonzza. A népi gyógyítók több nyava­lya ellen is hatásosnak vélték. Leveleit borba áztatták, s frissítő­ként itták; a bazsalikomból főzött teát pedig az emésztés serkentésére és émelygés ellen kortyolgatták. Emellett úgy tartották, hogy jót tesz az idegrendszernek, könnyíti az emésztést és enyhíti a gyomorégést is. W mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom