Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-23 / 245. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Párbeszéd a kultúrá(k)ról Dunaszerdahely. A fejek és a kalap (Dialógusok a kultúra(kjról) címmel jelentette meg a Szlovákiai Magyar írók Társasága azt a kötetet, amelynek bemutatója holnap 18 órától lesz a dunaszerdahelyi Arthe Caféban (Vállalkozók Háza). A kötet első része inteijúkat, beszélgetéseket tartalmaz, a másik pedig olyan esszéket, kistanulmányokat, amelyeket egy vitaindító kezdeményezett. Mindkét résznek a párbeszéd a közös nevezője. A kiadványról Vida Gergely költő, irodalomtörténész és Szalay Zoltán író beszél, (k) Opera a múzeumban Kassa. Népszerű áriák, dalok és duettek hangzanak el azon a pénteki koncerten, amelyet Az opera cseh-szlovák reménységei címmel rendez a kassai Löffler Múzeum. A hazai színeket Peter Kellner bariton mellett Tóbisz Titusz képviseli, cseh szomszédainktól pedig két fiatal szoprán, Veronika Holbová és Simona Mrázová érkezik. Zongorán kísér Júlia Grejtáková. A kezdés időpontja 17 óra. (juk) Az egri barokk Dunaszerdahely. A történelmi regényekre specializálódó, egy évvel ezelőtt alakult Historium Kiadó a dunaszerdahelyi Csemadok Ház nagytermébe vár minden irodalom-, történelem-, helytörténet- és kultúrakedvelőt pénteken 19 órától. Muhary Zalán egri író mutatozik be a nagyközönségnek Egy tucat esztendő - Exitus et Exodus Agriensis 1793 című regényével. A szerzővel Nagy Erika beszélget, a tervek szerint nemcsak magáról a könyvről, hanem az egri barokkról is. Az író közszemlére bocsátja a kor híres orvosi könyveit, és minden jelenlévőnek ajándékoz egy térképet, amely a regény helyszíneit mutatja be. A hangulatot az egri barokk mellett egri borok hivatottak fokozni, a beszélgetést követően pedig dedikálásra és akciós könyvvásárra nyílik lehetőség, (bsz) Átfogó kép egy alulértékelt „szakmáról" Fókuszban a műfordítás Pozsonyban mond mesét Berecz András, egy sajátos gondolatiság és lelkidet kifejezője Megcsiklandozni a hallgatót (Képarchívum AJÁNLÓ Nyitra. Mentés másként - Műfordítás és irodalmi kapcsolatok címmel rendeznek konferenciát ma a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Közép-európai Nyelvek és Kultúrák Intézete szervezésében. Helyszín: Dražovská 4., a kezdés időpontja 9 óra. íme néhány érdekesnek ígérkező előadás. Benő Attila Versfordítás és szójelentés címmel a magyar-angol versfordítás lexikai kérdéseivel foglalkozik, Alabán Ferenc a műfordítást mint magyar nemzeti irodalmi fenomént vizsgálja, Polgár Anikó pedig a műfordító és a lektor kapcsolatáról beszél Devecseri Gábor és Szilágyi János György példáján. Michelangelo verseinek magyar fordításait elemzi Csehy Zoltán Akikre lánginget húz a szerelem címmel, Németh Zoltán pedig Csehy Zoltán szövegalkotásnak is tekinthető műfordításait elemzi. A román irodalom magyar fordításáról Balázs F. Attila beszél, a Mikszáth-művek szlovák fordításáról pedig Karol Wlachov- ský. Érdekesnek ígérkezik Ar- damica Zorán előadása is a zeneművek szövegeinek fordításiproblémáiról. (juk) A Pozsonyi Magyar Intézet és az Ifjú Szivek Táncszínház mesemondó estet szervez az ízes magyar nyelvre, a humorra és a pozitív végkifejletre éhező publikum számára. A műfaj legjobbját, Berecz András előadóművészt, népmesegyűjtőt, néprajz- kutatót és nótafát hívták meg az Ifjú Szivek székházába. A Kossuth-díjas művésszel ennek örömére beszélgettünk. JUHÁSZ KATALIN Saját megfogalmazása szerint ő egy álomszövő: amit éjjel álmodik, nappal mesévé alakítja. Úgy peregnek nyelve alatt az ízes szavak, mint nagyanyja keze alatt a rokka. Bölcs, tanító mesék ezek a kisember csodálatos győzelmeiről a világ nagyjai és hatalmasai felett. Berecz András édesanyjától kapta a mesemondás örömét, aki nem merte leengedni gyermekét a pesti utcákra, inkább mesével és dallal bilincselte a konyhaszékhez. Hová sorolná a mese műfaját az irodalom belül? Mert annyi bizonyos, hogy irodalomról beszélünk. A szóbeliség, úgy tudom, apja az írásbeliségnek, a könyvtárak pedig unokái a szóbeliségnek. Az emberek akkor is igyekeztek gondolatokat átadni egymásnak, amikor nem férkőzhettek papír közelébe. A műfaj, amit én űzök, amibe belecseppentem, az egy ködbe vesző, időtlen valami. Amióta ember a nyelvét „felbírja”, azóta műveli. Annyiban irodalom ez, amennyiben a Grimm fivérek, Benedek Elek és társai ne- kiugrottak és lejegyezték. De visszamehetünk egészen Homéroszig is, hiszen a lakodalmakon fellépő énekesek, kezükben lírával a későbbi eposzok különböző szakaszakit énekelték meg. A Kalevala is ilyen, több és sokféle darabból összefűzött történet. Az eposz és a mese rokonok. A mi korunkban oda-vissza hatással vannak egymásra. Hiszen az, hogy Benedek Elek felgyűjtötte és megszerkesztette a magyar nyelvű meséket, oltóanyagként hatott az egész magyar szóbeliségre. Olyan ez, mint két part, amelyek között folytonosan verődik a hullám. Miután hála istennek létrejött az írásbeliség, a még mindig élő szóbeliség és a papír, a nyomtatott betűk közt csodálatos hullámverést tapasztalunk. Az ön meséi teli vannak szóképekkel, gyönyörű hasonlatokkal, ritka, különleges szavakkal, jelzős szerkezetekkel, vagyis költői eszközöket használ. Ha nem bújnék bele a saját meséimbe, berozsdásodnának. Soha nem tudnék megtanulni egy kész szöveget, viszont amibe belebújok, azt a magam nyelvéhez igazítom. Ezért nem unom meg saját magamat, mindig úgy tudom elmondani a mesét, mintha először mondanám. Felviszem a bizonytalanságot a színpadra, én is kíváncsi vagyok, mi lesz a főhőssel, hol fogok megtorpanni, melyik lesz az a pillanat, amikor körbenézek a teremben, reagálok a környezetre. Ez adja az oxigént a meséknek. Mik a magyar népmese jellemzői? Vannak olyan sajátosságai, amelyek más népek meséiben nem találhatók meg? Sokan azt mondják, hogy a rögtönzés, az állandóan ott bujkáló humor, a pajkos kikacsintás magyar jellegzetesség. Ebben szerintem is lehet valami igazság, mert olyan népeknél, ahol például a vasorrú bábától nagyon félnek, miközben mesélik, humorra már nem jut energia. Ahol viszont nem hisznek benne annyira, nem rettegnek tőle, ott szépen meg lehet formálni a figurát úgy, hogy inkább nevessenek rajta. A meséknek sok családja van. Egyes mesék régi, letűnt hiedelmeket őriznek, és valaha talán félelmet tudtak velük ébreszteni a hallgatóságban. Későbbi korokban, illetve manapság már inkább csak megcsiklandozzák vele a hallgatót. De mivel nem ismerem elég behatóan más népek meséit, nem szeretnék általánosítani. Elég nekem annyi, hogy ha magyar mesét hurcolok a világba, bárhová megyek, sikert aratok velük. Kipróbáltam a meséimet Párizsban, Tallinban, Kanadában, sőt Egyiptomban is, nagyon jó tolmácsokkal. És működött a dolog. Van nekünk egy régi sztereotípiánk, hogy ezt a műfajt nem lehet lefordítani. Én másképp látom: ha csak a felét sikerül, már elégedett vagyok. Érez különbséget a közönség reakciójában, amikor határon túli magyar közönség előtt lép fel? Másként fogadják önt az itteni emberek? Bizonyos meséket arra tartogatok, amire a jégtörő hajó az orrát. Úgy küldöm őket előre, hogy az is felfogja a lényeget, aki soha nem hallott mesét, vagy nem akarja érteni. Ez tulajdonképpen tömör beszéd, a magyar nyelvnek tovább már nem sűríthető állapota. A határon túliak általában a dupláját szokták érteni. Mert a történeteim nagy része a vesztes ember kapaszkodásáról szól, az igyekezetről, hogy egyszer a győztesek közé tartozhasson. Az ittenieknek ki van hegyezve a fülük az ilyesmire. Az előttem járók annyi bölcsességet felhalmoztak bennük, hogy nyugodtan elmondhatom őket akárhol, mindenki megtalálja bennük a magáét. Óvodásoktól nyugdíjasokig, börtöntől parókiáig, Kaliforniától Kárpátaljáig, Svédországtól a Dél- vidéldg. A héten kezdődő bécsi filmfesztivál háromszáz alkotást kínál, s olyan sztárvendégeket fogad, mint Isabelle Huppert vagy Werner Herzog Az Argo-akció című thrillenel nyit a jubileumi Viennale. A film rendezője és főszereplője: Ben Affleck (Képarchívum) Magyar film is szerepel a jubileumi Viennalén ŠTEFAN VRAŠT1AK Bécs. Csütörtökön kezdődik, és november 7-éig tart a jubileumi, 50. Bécsi Nemzetközi Filmfesztivál, a Viennale. A szemle Ben Affleck újabb rendezői filmjével nyit, Az Argo- akció című thrillerrel. Iránban játszódik a történet 1979-ben, amikor az utcákra vonul a forrongó tömeg. November 4-én megtámadják az USA teheráni követségét, és túszul ejtenek 52 amerikai diplomatát. Affleck mozija azonban nem róluk szól, hanem az eseményeknek egy olyan momentumáról, amely annak idején nem kapott túl nagy teret a médiában. Áz Argo- akciót nagy esélyesnek tartják az Oscar-versengésben. (A filmet november 29-étől láthatjuk a hazai mozikban.) A Viennale idei programjában kb. háromszáz film közül válogathat majd a közönség - a bécsi szemle egyik érdekessége, hogy nincs versenyszekciója. Azonban mint a legtöbb fesztivál, ez is igyekszik megszerezni és a hazai közönségnek először bemutatni Cannes vagy Berlin díjazott alkotásait. Ez utóbbi helyszínen, vagyis a Berlinalén szerezett rangos elismerést Fliegauf Benedek Csak a szél című drámája, amelyet a bécsi közönség is láthat. Á filmet a magyarországi romagyilkosságok ihlették. (A Csak a szélnek egyelőre szlovákiai mozipremieijét nem tervezik, ám a közelgő Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztiválon a Panoráma szekcióban láthatja majd a közönség.) A bécsi kínálatban szerepel Cristian Mungiu román rendező legújabb, Beyond the Hills című alkotása, mely Cannes- ban megkapta a legjobb forgatókönyv és a legjobb női alakítás díját is. (A filmet idehaza ugyancsak a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál közönsége láthatja először, később pedig filmklubhálózatban terjesztik majd.) Ä bécsi, főleg igényes közönség számra különös csemegét kínál a prágai FAMU-n végzett rendezőnő, Martina Kudláček dokumentumfümje, a Fragments of Kubelka, amely az avantgárd osztrák filmes, Peter Kubelka szellemiségét és munkásságát mutatja be. A 232 perces dokumentumanyagot Martina Kudláček több éven át gyűjtötte, és dolgozta fel, hogy a lehető legátfogóbb képet adja a legendás filmes és a kísérleti film kapcsolatáról. A Fümmúzeum szekcióban a bécsi születésű Fritz Lang pályáját mutatják be, aki német némafilmmel kezdte, forgatott francia színekben, és amerikai produkciókkal fejezte be. A Viennale összeállítással tiszteleg Michael Caine előtt: tíz alkotással vázolja színészi munkásságát. Szlovák film idén nem szerepel a programban. Sztárvendégek is ellátogatnak a szemlére. Többek között Isabelle Huppert színésznő, akit a bécsiek méltán szerethetnek; Michael Haneke A zongoratanárnő című filmjében nyújtott alakításával több díjat is szerzett. A rendezők közül pedig Werner Herzog, Olivier Assayas és Hal Hartley lesz a Viennale vendége.
