Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-23 / 245. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 23. Vélemény És háttér 7 Az ellenzéknek vagy nincs stratégiája, vagy ha van, nincsenek hozzá megfelelő emberek Egy ajelölt, egy a zászló Valami van, de nem az igazi - nagyjából így lehetne jellemezni az első hónap után a jobboldal önszervező akcióját. TOKÁR GÉZA Az újjászerveződés az SDKÚ, a KDH és a Híd reményei szerint a szoros együttműködés megalapozásával kezdődik, közös államfőjslölt elfogadásával folytatódik, majd az optimista forgatókönyv szerint a hatalomátvétellel csúcsosodhatna ki. Az ellenzéknek ugyanis egyelőre vagy nincs átgondolt stratégiája, vagy ha van, nincsenek meg hozzá a megfelelő emberek. Nehéz belegondolni, melyik a rosszabb eset. A jobboldal jelenlegi állapotát mutatja, hogy Richard Sulik, az SaS elnöke a minap egyszerű figyelmetlenségből elkésett arról a találkozóról, amelyen egykori három koalíciós partnere egyeztetett a jövőbeni elnökjelölt személyéről, és ezt senki nem fogja fel tragédiának, legfeljebb csak mulat rajta. Lehet, hogy Sulik tud valamit: a jelenlegi körülmények között egyszerűen lehetetlen olyan személyt találni, aki megfelel a feladatra (Pavol Hrušovský jelölésének meglebegtetését vegyük félresikerült viccnek, vagy a vészmegoldásnak). De akkor miért az egyeztetés? Valószínűleg arról van szó, hogy a jobboldal - tudatosan, vagy tudattalanul - Iveta Radičová megfelelőjét keresi, hogy megismétlődhessen az a forgatókönyv, ami három éve egyszer már bejött. Abban az időszakban egy következetesnek tűnő, szépen végigvitt projektbe sikerült belefognia a jobboldali pártoknak: vesztes helyzetből kineveltek egy frissnek és hitelesnek ható, jól felépített személyiséget, aki képes volt összefogni saját személyében a pártokat és a közvéleményt is. Érdemi mondanivaló híján tehát ajelölt személye lett az alternatíva. Radičová és a jobboldali kormányzás felépítésének egyik fontos állomása volt a 2009-es elnökválasztás. Egy olyan kampány, amellyel ugyan nem sikerült nyerni, de a jobbPavol Hrušovský indítását a jobboldal közös államfőjelöltjeként egyelőre vegyük félresikerült viccnek. oldal győzelemmel felérő vereséget szenvedett, hiszen a semmiből lett egy konszenzusosjelöltje, aki mögé minden ellenzéki párt odaállt. Ezt a láncszemet kellene megtalálni a jobboldali stratégáknak, csak éppen jelentkező és jelölt sem akad. A Radičová- kormány állandóan problémákkal és válsággal küszködött, az utódlás kérdése és a jövőkép kitalálása az utolsó volt a partnerek prioritási listáján. Most Radičovát nem lehet harcba állítani, a megfelelő személyiségről való egyeztetés pedig hónapokat vehet igénybe. Legelőször pedig egyáltalán azt kellene eldönteni, mely pártok azok, amelyeket kezdettől be akarnak vonni a folyamatba. A KDH, az SDKÚ és a Híd képes közös nevezőre jutni, de az előzmények fényében kérdéses, sikerül-e megállapodniuk az SaS-szel, amelytől egyébként sok fontos ügyben elhatárolódnak. De miként kezelik Matovič mozgalmát? Horribile dictu - felmerült valakiben, hogy az MKP-val magyar szavazói bázisa révén megérné egyeztetni? Máskülönben előfordulhat, hogy nemcsak Sulik, hanem a jobboldali potenciális szavazók is lemaradnak arról, hogy itt épp valami fontos történik.- Továbbá kormányzásunk alatt sikerült jelentősen javítani a nép morgáskultúráját... (Peter Gossónyi rajza) A támogatások nem tették erősebbé a gyengébb tagállamokat, hanem növelték függésüket EU-támogatások: segítség vagy átok? HORBULÁK ZSOLT Hiába ismételgetjük immár évek óta a válság szót és hasztalan keressük az újabb meg újabb gyógymódokat az unió, illetve az eurózóna gatyába rázására, ha nem kíséreljük meg megvizsgálni a bajok valós gyökerét. Az igaz, hogy a problémák az Egyesült Államokból gyűrűztek be hozzánk, de ha minden rendben lett volna, a krízis nálunk sem okozott volna nagyobb gondokat, mint Kelet-Ázsiában vagy Dél-Amerikában. Tény, hogy az USA-ban túlzott méreteket öltő ingatlanhitelezés az unió néhány államára szintén jellemző volt. Nem véletlen, hogy éppen Írország majd Spanyolország - ahol leginkább pezsgett az ingatlanpiac - került legkorábban bajba. Az viszont, hogy már régen Görögországról szólnak a hírek, valójában az eurózóna strukturális problémáira hívja a fel a figyelmet és azt mutatja, hogy az Európai Unióval együtt komoly átalakításokra szorul. Reformlépések természetesen folyamatosan történnek, de félő, hogy ezek inkább csak tüneti kezelések, ad hoc reakciók egy-egy válsághullám megjelenése után. Áz Európai Unió, mint gazdasági közösség arra az elvre épült, hogy az egy csoportba tömörített különböző fejlettségű országok idővel közelítenek egymáshoz. Nos, a válság megmutatta, nem minden esetben ez történt. Nem egy-két országgal van probléma, (pl. Görögország), nem is egy régióval (Dél-Európa), az ellentétek a mag és periféria között feszülnek. Öt évvel ezelőtt statisztikailag úgy tűnt, hogy érezhető konvergencia ment végbe, ma viszont már látjuk, hogy gyakran csak papíron. Nem csupán a kozmetikázásról van szó. Ä görög vagy a portugál bérek csakugyan közelítettek a némethez, de ez nem járt a hatékonyság növekedésével. Az uniós támogatások sem tették erősebbé a gyengébb tagállamokat, ellenben még inkább növelték függésüket az erősebbektől. Ha a múltból veszünk példákat, találunk ezt is, azt is. Az amerikai arany aJ7. században Spanyolországban még inkább visszavetette a helyi ipart. A sors fintora, hogy az egyik legsikeresebb gazdasági felzárkózást viszont éppen Magyar- ország érte el másfélszáz évvel ezelőtt az egységes Monarchia kereteiben. A fentebb tárgyalt problémákat mielőbb tisztázni kellene. Mennyire hatékony az unió pénzelosztási politikája? A kérdés azért aktuális, mert most dől el a 2014—2020-as ciklus költségvetése. Számunkra pedig azért fontos, hogy mi, közép-európaiak mennyit tudunk tanulni a perifériás országok tapasztalataiból. KOMMENTÁR Orbán és Bajnai NAGY ANDRÁS Magyarországon az 1956-os forradalom ünnepén az elmúlt években szinte kötelezővé vált tüntetni. Kormányoldal és ellenzék, civilek és szakmai szervezetek, mindenki jelen akar lenni az utcán ezen a napon. 2006-ban, amásodikGyurcsány-kormány első évében a tavaszi választások óta mindennapo- sakvoltakatüntetések, ám az egész október 23-án csúcsosodott ki. Akkor a rendőrség a pár nappal korábbi tévészékház felgyújtásánál tanúsított passzivitással szemben gyakorlatilag minden nem bejelentett tüntetést szétvert, és valóban több alkalommal nem megengedett eszközöket is használt. Az ellenzék összes politikusába, sőt a teljes szavazóbázisba valószínűleg akkor égett bele véglegesen, hogy mindenért Gyurcsány Ferenc a felelős, és a szocialisták miniszterelnökét egyszerűen ki kell szorítani a politikai életből. Bár az Orbán-kormány hatalomra kerülésével az addigi tüntetők nagytöbbsége elégedetten hazament, az utcák ma mégsem maradnaknéptelenek. EgyrésztaFideszvezetőigyorsan rájöttek, hogy saját támogató bázisukat, melyet nyolc éven keresztül az utcán tartottak, nem lehet csakúgy hazaküldeni, időről időre újra ki kell az embereket hívni, hiszen ha már racionális érvekkel nem lehet megmagyarázni bizonyos döntéseket, az emocionális fegyver mégre- mekül működik. Erre használták ki 2012 januáijában a Békemenetet is, ami valójában erődemonstráció volt, s erre készül a kormány a hozzá hű civü szervezeteken keresztül mais. OrbánViktorékújra azt akaijákbizonyítani, hogy bár folyamatosan csökkenammiszterelnöknépszerűsége, továbbra is őka legnagyobb erő az országban. Ezzel szemben jelenik meg és szólal fel ma 2010 óta először egy tüntetésen Bajnai Gordon, akiben Orbán Viktor egyetlen esélyes kihívóját látják, s akitől a jelenlegi miniszterelnökis joggal fél. A Gyurcsány Ferenc lemondása után alig egy évre munkába álló, leginkább technokratának tekintett Baj nai nem tagj a egyetlen pártnak sem, de egyértelmű, hogyha akár ma, a Milla nevű civil szervezet tüntetésén zászlót bontana és bejelentené új pártja megalapítását, hónapokon belül komoly támogatásra tehetne szert. Ám ez talán még nem következik be, hiszen az ellenzéki oldalon egyelőre óriási a kölcsönös bizalmadanság, néha még nagyobb, mint a vágy, hogy menesszék Orbánt. Ám Bajnai megjelenése a színen lehetőséget ad az ellenzéknek, hogyfelméije, mennyire izgul rá a tömeg. Ha másra nem, méretek összehasonlítgatására mindenképpen remek alkalom lesz a mai, bár tudjuk, valós tömegbecsülés Magyarországon, a 2002-es „egymilliós” Fidesz-tüntetés óta nem létezik. Remekfelvételekkészülnek majd, így ma senki se hagyja ki valamelyik magyar televízió esti híradóját. TALLÓZÓ Lehallgatták a román államfőt A román lapok címoldalon számolnak be arról, hogy a legfelső bírói tanács vizsgálatot indított annak kiderítésére, miként szivároghatott ki a sajtóba a volt adóhatósági vezető és Traian Bases- cu államfő 2010 szeptemberében folytatott telefonbeszélgetéseinek átirata. Az adóhatóságot vezető Blej- nart bűnszövetkezet támogatásával és adócsalásban való bűnrészességgel gyanúsítják. Az ügyészek szerint 2011 májusa és 2012 júliusa között segített egy gázolajat forgalmazó bűnszövetkezetnek kibújni 15 millió euró adó befizetése alól. Azt azonban a lapok is csak találgatják, hogyan kapcsolódnak az ügyhöz az államfővel egy évvel korábban folytatott telefonbeszélgetések. Ezekben Blejnar két nagyvállalat adóhátralékáról és az adósság behajtásának lehetséges módozatairól tájékoztatta Basescut. A román sajtót elsősorban az foglalkoztatja, hogy miként vált lehetségessé az államfő „lehallgatása”. A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szóvivője szerint az elnököt egy nyilvános hálózatból hívták fel, és nem őt, hanem beszélgetőpartnerét hallgatták' le. Az államfővel rokonszenvező Adevarul véleménycikkben is foglalkozik a témával. Az írás szerzője kifejti: Basescu hibázott, amikor - hallván, hogy beszélgető- partnere nemzetbiztonsági ügyben keresi - nem szólt Blejnamak, hogy erről csak kódolt csatornán folytathatnak beszélgetést. A cikkíró szerint azonban ez tette volna csak igazán gyanússá az államfőt politikai ellenfelei előtt. A Jumalul National úgy értékeli, az elnök lehallgatott telefonbeszélgetése az „országot megfojtó” Bases- cu-rendszer működési mechanizmusát leplezi le. A cikkíró végkövetkeztetése az, hogy a maffiának a román közélet legmagasabb szintjein is vannak támogatói. (MTI)
