Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-12 / 236. szám, péntek
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 12. www.ujszo.com www.ujsio.tom Kétnyelvűség délen Bár az elmúlt egy évben több város önkormányzata is kiállt a kétnyelvű feliratok ügye mellett, ez kevés esetben bizonyult elégnek. Eredmények vannak, de túlzás lenne azt állítani, hogy a magyar feliratok elárasztották Dél-Szlovákiát. Szlovákiára is érvényes, hogy a nemzetállam-jelleg kiépítésén munkálkodik. Márpedig az állam az asszimilációs társadalompolitikáját a magyarság beolvasztását elősegítő gazdaságpolitika támogatásával a magyarlakta területek munkanélküliségének a kezeletlenségével is elősegíti. Afentiekbőleredően, az „ Úgyis mindenki ért szlovákul más problémákkal kellene foglalkozni, például a munkahelyteremtéssel” érvelés egyik ellenérve, hogy a jog ugyanakkor nem tiltja a magyar nyelv használatát, és ha érvényes az, hogy ha más hülye, akkor nekünk még nem kell annak lennünk, akkor az is érvényes, hogy, ha mindenki, tehát mindenki tud is szlovákul nekünk akkor sem kell a szlovákot megjátszani. Összességében, ha jogos is a magyar nyelvhasználat, de a kormányzat a feltételek megteremtését szabotálja (kétnyelvű ügyintézés, nyomtatványok, stb.), akkor a nyelv használóinak kell ezeket megteremtenie. Ha ez eddig és ezután sem akaródzott a politikai pártoknak, akkor csakis a civil szervezetek, a társadalmi tömegmozgalmak kerülnek előtérbe, (babolcsainéni) Az nem kifogás, hogy a nyugati államoknak is megvan a nemzetiségi problémája. Bár van ahol durvább (angol-írellentét; görögök- törökök) de többnyire „lájtosabb” (francia-német, dél-tiroli osztrá- kok-olaszok; finnek-svédek, finnek-oroszok; baltikumi kis népek-oroszok. És akkoravallási ellentétekrőlnemisbeszél- tem. Hogy mi lehet a megoldás? Ezzel kapcsolatban én a szubszidiaútás elvét vallom, mélynek „hajtóereje” az egészséges (sovinizmustól mentes) lokálpatriotizmus. Magyarra fordítva: a problémákat a felvidéki magyaroknak és a szlovákoknak kell megoldaniuk. (laco51) A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. KARPAT-MEDENCEI KITEKINTŐ Felfelé buktatás Egyesülhetnek az erdélyi Fi- desz-szatelitpártok. Miután Orbán Viktor kinevezte a Magyar Polgári Párt eddigi elnökét, Szász Jenőt a Nemzetstratégiai Intézet élére, elhárulhat az együttműködés akadálya az MPP és Tőkés László fémjelezte Erdélyi Magyar Néppárt között. Tőkés és Szász viszonya volt a gond. Az erdélyi Krónika című napilap beszámolt arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök fogadta az MPP elnökét, és felkérte őt a Nemzetstratégiai Intézet megalapítására és vezetésére. Az újság szerint a 2008 januárjában bejegyzett, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alternatívájaként meghirdetett politikai erő vezetője várhatóan nem vállal újabb mandátumot az MPP élén a szombaton Székelyudvarhelyen tartandó tisztújító kongresszuson. A lap értesülései szerint már korábban döntés született arról, hogy Szász Jenőt „felfelé buktatják” az MPP éléről, és ennek nyomán elhárulhat az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) együttműködésének akadálya. Ez utóbbi védnöke Tőkés László európai parlamenti képviselő, az elnöke pedig Toró T. Tibor. A Krónika emlékeztet arra, hogy Tőkés László és Szász Jenő viszonya megromlott, ezért Toró T. Tibor korábban többször leszögezte: Szász Jenő személye miatt kivitelezhetetlen az EMNP és az MPP összefogása. „Budapest” a román diadalíven Visszakerül a „Budapešť’ felirat a bukaresti diadalívre, a román hadsereg dicső ütközeteit megörökítő városok sorába - számolt be a román művelődési minisztérium döntéséről az erdélyi Szabadság című lap. A diadalívet 1922-ben emelték az első világháború emlékére és tizenkét város nevét vésték fel rá. Később a „Budapešť’ felirat ismeretlen körülmények között eltűnt, bevakolták. Visszahelyezésére az Adevarul román lap indított sajtókampányt. Nincs kiírva magyarul, hogy nem jön a busz. (TASR-felvétel) OLVASÓI LEVEL Nem tehetjük szóvá? A múlt héten a szlovák parlament elnöke, Pavol Paška úgy vélekedett, veszélyes dolog kétségbe vonni az Alkotmánybíróság döntéseit, mert azok mindenki számára kötelező érvényűek és megfellebbezhetetlenek. A szlovák parlament elnökét arra ösztönözte valami, hogy a kassai taláros testületet megvédje a várható kritikáktól. Egy szlovák napüapban azt olvastam, olyan kérdésekben, amelyre a cigarettaszünetben is meg lehetne adni a választ - igen vagy nem -, sokszor több mint egy évig várakoztatják az ország polgárait döntésükkel, ami lebénult igazságszolgáltatásunkat nem engedi elmozdulni a holtpontról. A késlekedésnek biztos vannak okai, amelyeket a nyilvánosság előtt ki kellene már mondani valakinek, mert Szlovákia alaptörvénye szerint demokratikus jogállam. Sajnos csak a szerint. Ha egy demokratikus társadalomban van politikától független intézmény, akkor az Alkotmánybíróság az. A lakosság törvénytisztelő és jogállamiságra vágyó része elválja, hogy az alaptörvényben rögzített küldetése alapján működjön. A polgárok többsége nem ismeri az Alkotmánybíróság működését - nem is kell ismernie -, annyit azonban tud, hogy fontos kérdésekben indokolatlanul hosszú ideig nem születik döntés. Ilyen a 2010 májusában elfogadott állampolgársági törvény módosítása és a megválasztott főügyész ki nem nevezésével kapcsolatos beadvány is. A parlament 2011. június 17-én titkos szavazással főügyésszé választotta Jozef Čentéšt, de az államfő még mindig nem nevezte ki. Mindkét jogi hiányosság érzékenyen érinti/érintheti az ország minden polgárát. A tétovázás egyértelműnek minősíthető jogi kérdésekben nem növeli Szlovákia nemzetközi tekintélyét, uniós berkekben pedig egyenesen árt annak. Ki mondja meg, hogy alkot- mánysértő-e a szlovák állampolgársági törvény, ha nem az Alkotmánybíróság? Radoslav Prochádzka alkotmányjogász szerint nem az, de kiigazításokra szorul. Alkotmányunkban az van leírva, senkitől nem lehet elvenni szlovák állampolgárságát akarata ellenére. Ha nem minősíti alkotmányellenesnek az állampolgársági törvényt az Alkotmánybíróság, mivel indokolja az alaptörvényben leírt mondatot? Talán az alkotmányt fogják módosítani a rossz törvény miatt. Ha a kinevezésre váró főügyész esetét nézzük, fel kell tenni a kérdést, hogyan működik az ország főügyészsége és egyáltalán az igazságszolgáltatás, amelynek a politikától teljesen függetlennek kellene lennie. Erre mit válaszolhatunk? Hogyan várható el a polgároktól a törvények tisztelete és betartása, ha azok alkotmányellenesek? Jóba Mihály Látogassa meg sátrunkat október 13-án a Párkányi Simon-Júda-vásáron! Szeretettel és kedvezményes előfizetési ajánlattal várjuk Önöket. Ez a lap jár Önnek! Micsoda \AS/\R[SlAP r r r r r ISMÉT UJ SZÓ STUDIO! dr. Ián Haid bőrgyógyász A stúdióbeszélgetés tekinthető meg: Kattan! ránk!
