Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-12 / 236. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 12. Kultúra 9 Egy sajátos műfaj, a „hallucinatorikus realizmus" révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent Mo Jen az irodalmi Nobel-díjas „Az írók a lelkiismeretüknek írnak, a közönségnek, a lelkűknek. Senki sem azért ír, hogy díjat nyerjen" (TASR/AP-felvétel) Stockholm. Mo Jen (Mo Yan) kínai írónak ítélte oda a 2012. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia tegnap Stockholmban. Mo Jen Nobel-díja nem meglepetés, a kínai író a legfőbb várományosok között szerepelt. ÖSSZEFOGLALÓ A svéd királyi akadémiához tartozó Svéd Akadémia indoklása szerint Mo Jen egy sajátos műfaj, a „hallucinatorikus realizmus” révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent. Az író egy olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely komplexitásában Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet - fűzte hozzá indoklásában a bizottság. Munkássága a régi kínai irodalomra épül „Egyedülálló szerzői munkássággal van dolgunk” - mondta az SR svéd rádiónak Peter Englund, az akadémia titkára a bejelentést követően. Mint fogalmazott, Mo Jen egyedülálló bepillantást nyújt egy kivételes miliőbe. Az író stílusát sokan Franz Kafkáéhoz és Joseph Helleré- hez hasonlítják, Englund szerint Mo „Faulkner, Dickens és Rabelais” egyvelege. Munkássága a régi kínai irodalomra épül, és a távol-keleti nép mesélő hagyományai is tovább élnek műveiben. Mo Jen Kína egy olyan vidékének falusi életét festi meg műveiben, ahol más emberek idegenül érzik magukat. Az író azonban része ennek a világnak - emelte ki Englund. Mo Jen történeteit szülőfaluja, a keletkínai Kaomi (Gaomi) és az ott élő emberek ihlették, az író azonban ma már Pekingben él. Fakérget és füvet evett a túlélésért 1955-ben született, eredeti neve Kuan Mo-je (a Mo Jen azt jelenti: Ne szólj). Vidékről származik, családja megszenvedte a Nagy ugrás politikáját, beleértve az azzaljáró éhínséget is. A nagy nélkülözés miatt előfordult, hogy fakérget és füvet evett a túlélésért. Az iskolát otthagyta, a kulturális forradalom idején pásztornak állt. Később a hadsereg művészeti és irodalmi intézetében tanult. Műveihez fiatalkora szenvedéseiből merített, amelyek a korrupcióval, a kínai társadalom dekadenciájával, a családtervezési politikával és a vidéki élettel foglalkoznak. Nyugaton az 1980-as évek végén ismerték meg: a Vörös cirokmező című könyvéből CsangJi-mou (Zhang Yimou) forgatott a Berlinalén a legjobb alkotásnak járó Arany Medve-díjjaljutalmazott filmet. Manapság ő az egyik leghíresebb kínai író, neve azonban többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. Bírálói viszont épp azt róják fel neki, hogy túl közel áll a kommunista párthoz. Bűnei között tartják számon, hogy részt vett Mao Ce- tung híres beszéde 70. évfordulójának nagyszabású ünneplésében: több íróval és művésszel együtt ő is saját kezével írt le egy részt a beszédből egy emlékkönyvbe. „Az írók a lelkiismeretüknek írnak, a közönségnek, a lelkűknek. Senki sem azért ír, hogy díjakat nyerjen” - mondta Mo Jen egy alkalommal a China Daily című lapnak. Bár az állami televízió azonnal megszakította adását, és a közösségi háló szinte „felrobbant”, Kínában nem sokan számítottak Mo Jen győzelmére. Egy írása semjelentmeg magyarul Zombory Klára műfordító, sinológus felidézte, hogy Kínában a nagy kulturális forradalom idején, 1966 és 1976közöttteljesen megszűnt a művészeti élet, így az irodalom is. A nyolcvanas évek elején aztán több irányzat is megjelent a kínai irodalomban: míg egyes alkotók kísérletező, formabontó művekkel jelentkeztek, az úgynevezett Gyökérkeresők - akik közé Mo Jent is sorolják - a hagyományos kínai kultúrához nyúltak vissza, amellett, hogy már olvasták és jól ismerték a nyugati irodalmat is -emlékeztetett a sinológus. Zombory Klára elmondása szerint Mo Jen és írótársai kezdetben lázadó nemzedéknek voltak elkönyvelve: nem bírálták ugyan közvetlenül a pártot, de műveikben, sokszor történelmi köntösbe bújtatva, kritizálták a korábbi éveket, a kultuAz utóbbi tíz év díjazottjai 2002 Kertész Imre 2003 John Maxwell Coe- tzee 2004 Elfriede Jelinek 2005 Harold Pinter 2006 Orhan Pamuk 2007 Doris Lessing 2008 Jean-Marie Gustave Le Clézio 2009 Herta Müller 2010 Mario Vargas Llosa 2011 Tomas Tranströmer rális forradalom, a kommunista „félrevezetés” időszakát. A Nobel-díjat elnyert alkotót azonban mára Szu Tunggal és Jü Huával együtt Kína három legnagyobb kortárs írójaként emlegetik hazájában is; jelenleg a kínai írószövetség alelnöki poszt- játtöltibe. Zombory Klára megjegyezte: az általa barátságos, szarkasztikus humorú embernek megis- mertMoJentőlmégegy írás sem jelent meg magyarul. „Nyáron a kínai írószövetség meghívására Kínában jártam egy műfordítói konferencián, ekkor találkoztam vele, és beszéltünk arról, hogyjó lenne magyarul is kiadni a műveit” - idézte fel. Mint azonban hozzáfűzte, Mo Jen szövegei nagyon szépek, de rengeteg történelmi és kulturális utalást tartalmaznak, ezért fordítóinak mélyen bele kell ásniuk magukat annak a tájegységnek, annak a kornak a kultúrájába, amelyről az adott történetszól. Kalmár Éva: nem tűnik „egzotikusnak” Mo Jen az egyik leginkább megbecsült kortárs író jelenleg Kínában, műveit több európai nyelvre lefordították már - mondta el Kalmár Éva sinoló- gus. Elmondta továbbá, hogy az ellenzékiként indult alkotót mára a legnagyobbak között emlegetik, megbecsült szerzőnek számít a hivatalos kínai irodalmi közvéleményben is. „Egy nagy író, tehát feltétlenül megérdemli az irodalmi Nobel-díjat” - fogalmazott a sinológus, aki szerint az elismerés odaítélésében szerepet játszhatott az is, hogy 2000-ben Kao Hszing-csien, egy emigráns kínai író kapta a Nobelt, amit a hivatalos kínai irodalmi közvélemény rossz néven vett. „Most egy kicsit kompenzált az akadémia” -jegyezte meg. „Egy olyan íróról beszélünk, akinek művei realista alapokon nyugszanak, viszont hangneme erősen szatirikus, keserű. Szerkezetileg viszont igen csapongó, szabad írásokat alkotott” - fogalmazott Kalmár Éva. A művek stílusáról elmondta, hogy Mo Jen egyáltalán nem tűnik „egzotikusnak” egy európai olvasó számára. „Egy modem író, akinek a műveit bármelyik országban megérthetik” - vélekedett, kiemelve, hogy könyveit francia, angol és német nyelvre is lefordították. (MTI) AZ IRODALMI NOBEL-DÍJ TÖRTÉNETÉBŐL ♦ Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta most 105. alkalommal ítélték oda, hét alkalommal, 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, és 1940-1943 között nem osztották ki. ♦ A kitüntetést ugyanakkor 109-en kapták meg, mivel négy alkalommal megosztva ítélték oda. ♦ A díjazottak ádagéletkora 64 év, a legfiatalabban, 42 évesen az angol Rudyard Kipling, legidősebben, 88 évesen a brit Doris Lessing kapta meg. ♦ A kitüntetettek közül 26 írt angolul, 13-13 németül, illetve franciául, s három olyan volt, aki két nyelven is alkotott: Rabindranath Tagore bengáliul és angolul, Sámuel Beckett franciául és angolul, Joszif Brodszkij a verseit oroszul, a prózáját angolul vetette papírra. ♦ A díjázottak közül mindössze 12 nő található, közülük először Selma Lagerlöf svéd írót jutalmazták 1909-ben, legutóbb, épp száz évvel később Herta Müller német író volt a díjazott. ♦ A díjat két író nem vette át: Borisz Pasztemak szovjet- orosz költő 1958-ban politikai okokból volt kénytelen lemondani róla, 1964-ben Jean-Paul Sartre francia filozófus, regény- és drámaíró pedig azért nem vette át, mert minden hivatalos elismerést elutasított. + Halála után egy írót tüntettek ki az irodalmi Nobel- díjjal, 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt posztumusz részesült az elismerésben. ♦ A díjazottak sorában legmeglepőbb Sir Winston Churchill neve, akit 1953-ban egyidejűleg Nobel-békedíjra és irodalmi Nobel-díjra is jelöltek; ez utóbbit nyerte el. ♦ Első és eddig egyetlen magyar íróként 2002-ben Kertész Imre részesült a kitüntetésben. PENGE „Nem Róma ez...” Farkas Wellmann Évát 2002-ben megjelent Itten ma donna választ című verskötete azonnal az erdélyi irodalom alkotóinak az élbolyába emelte. Biztos forma- és arányérzéke, közvetlennek ható tárgykezelése, invenciója kétséget sem hagy költői tehetsége felől. Uj verskötete talán még hangsúlyozottabban hagyománycentrikus: a nyugatos hagyomány finom, de annak minden elemét a mesterség szintjén is ismerő felülírásának gesztusa találkozik itt az erdélyi „transzközép” dalköltészet ironikus-virtuóz hagyományaival. A kötet egy A lírikus epilóg- jához hasonló metapoétikus szonettel indul, mely én és szöveg-én (a versben megképződő identitás) újraexponált konfliktusát rögzíti. Az eredmény az egész kötetre kiható érvényű: „Most ő csak ő, a vers csak vers - s a távlat: /véglegesebben nincs itt, mint ki elment”. A kötet egyik uralkodó versformája a veretes, klasszikus szonett: ez a forma azonban ékszerdobozként működik, bármilyen különlegesen megmunkált darabot magába rejthet. Ez a felfokozott artisztikum, és az ebből fakadó dekorativitás alaposan elrejti magát a versben megképződött ént, még akkor is, ha a vers épp a kitárulkozás alanyiságának pózát ölti magára, pl.: „Számíts hitelt, kamatra, háromévnyit, / nyújtózván égi zsöllyédben, avagy tán / figyeld csak alku- vásom mindazért, mit / erőszakkal, s mégis csak kölcsönadtál”. Különösen plasztikusak azok a versszövegek, melyek a humor könnyedségétől jutnak el a létszorongatott- ságig (pl. Hotel ContinenM8KAS Will MAM Va Sa» AZ ITT . finn 'Kirí \Z OTTAL tal), s a pszichológiai ív a maga radikalitásában, ám váratlanul bomlik a szemünk elé az artisztikum szándékosan megtévesztő hangzáseffektusaiból. Farkas Wellmann Éva irodalomtörténész is, a régi magyar nyelv szerelmese, s ez nyomot hagy kötetén is: itt nem pusztán olyan versekre gondolok, mint a Felvilágosodásnak dedikált Óda a monostori temetőhöz című, mely pl. a szentimentalizmus mögött megbúvó halálkoncepciót ragyogtatja fel a maga valódi pőreségében és rettenetében, új energiákkal töltve meg a temetóköltészet paradigmáját. Farkas Wellmann Éva egyes finom megfigyelései (pl. egy barlangrajzról így ír: „csak négyezer év lustálkodott rajta”) koherens észleletekké állnak össze, melyek határozott karakterű költői tartományt teremtenek, érvényes elemekkel, szereplőkkel. „Az ész ma semmi”- mondja ki Nem Róma című versében („S e forróság? Nem Róma ég. Az arcod.”), s ezáltal fókuszba kerül a racionalitás és az irracionalitás konfliktusa is. Ez a dichotómia azért válik érdekessé, mert ez a költészet szintén nem a ráció hidegségével felépített világ, hacsak nem a prezentáció tekintetében. A hihetetlen gördülékeny- ség, a szövegek létmódjává emelt formai kimértség hajlamos elterelni a figyelmünket a lényegről, mellékösvényekbe csábít, vagy automatizmussá válva elringat a pompás jambusok ritmusán: a szöveg mélydimenziói emiatt sokszor elsikkadnak vagy csak második olvasásra válnak nyilvánvalóvá. (Farkas Wellmann Éva: Az itt az ottal, Kolozsvár, Budapest, Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség, Szépirodalmi Páholy, Fiatal írók Szövetsége, 2012.) Értékelés Lengyel techno dj-k az NFG-ben Dunaszerdahely. A Michal Krzyzanowski és Jacek Tokarski alkotta WAH WAH! dj duó ma estére visszatér az NFG klubba, előtte pedig a csallóközi PLUSplus játszik. A WAH WAH! 2010 óta tevékenykedik szerte Lengyelországban. Jacek és Michal leginkább a berlini, londoni és a párizsi klubélet által ihletett dj-k masszív techno és electro zenének a hívei. A tavalyi NFG-s parti után idén újra diplomatikus techno szettel készülnek. A PLUSplus tagjai, Kovács Ákos és Varga Ferenc már több éve járják Szlovákia és a környező országok klubjait, fesztiváljait. Deep house, techno, minimal és egyéb stílusok találhatók elektronikus zenei palettájukon. A vizuális élményről És Kész, ezremek és Sebastian Rzepiel gondoskodik. A mai NFG-beli parti 21 órakor kezdődik, (k)
