Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-08 / 232. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 8. www.ujszo.com RÖVIDEN 315 euróból nem lehet megélni Pozsony. Havi 315 euróból élni? Nem mindenkinek menne. A Szlovák Rádió szombati vitaműsorának két résztvevője, Branislav Ondruš jelenlegi és Lucia Nicholsonová volt szociális ügyi államtitkár egy műsorvezetői kérdésre válaszolva bevallotta: egyikük sem tudja elképzelni, hogyan lehet ennyi bevételből nem éhen halni. Pedig a Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint Szlovákiában 700 ezer ember él ennél szerényebb összegből - a havi 315 euró számít nálunk a szegénységi küszöbnek. Ondruš úgy látja, a megoldás a jól fizető munka, vitapartnere azonban figyelmeztette: nálunk az állástalanok nagy részét a kvalifikálatlan munkaerő képzi, esetükben bármilyen munkalehetőségnek örülni kellene. (MSz, SITA) Világossá teszik, közös jelöltet keresnek Népi Platform: Hrušovský ideális államfőjelölt lenne ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Népi Platformot alkotó három ellenzéki párt - az SDKÚ, a KDH és a Híd - vezetői szerint a kereszténydemokrata Pavol Hrušovský ideális államfőjelölt lenne. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kérdés lezárása még messze van, más nevek is felmerülnek. A legfontosabbnak azt tartják, hogy a közvélemény számára világos legyen: közös jelöltet keresnek. Pavol Frešo, az SDKÚ elnöke azt is lényegesnek véli, hogy meghatározzák, meddig tehetnek javaslatokat a pártok. Szeretné, ha az egyeztetésekbe az SaS-t is bevonnák. „Ha két vagy netán négy jobboldali tömb jön létre, senld sem hiszi majd el nekünk, hogy valaha is képesek leszünk legyőzni a szocialistákat” -jegyezte meg Frešo a TA3 hírtelevízió vitaműsorában. Ján Figeľ, a KDH elnöke szerint szép lenne, ha november 17-én nemcsak az intenzívebb együttműködés programját kínálhatnák, hanem a közös köztársasá- gielnök-jelöltet is, de a kérdés még nem zárható le. Sólymos László, a Híd alel- nöke és frakcióvezetője elképzelhetetlennek tartja, hogy képesek volnának újra elnyerni a jobboldalba vetett bizalmat anélkül, hogy közös elnökjelölHrušovský elfogadható arc (Tomáš Benedikovič felvétele) tét állítanának. Hrušovský neve szerinte is jól cseng, ám további nevek is felmerülhetnek, ezért nagyon fontos, hogy meg tudjanak állapodni, és mindenki felsorakozhasson a leendő elnökjelölt mellett. A vonatkozó közvéleménykutatások szerint továbbra is Iveta Radičová a legnépszerűbb jobboldali politikus, ő azonban kategorikus nemet mondott az indulásra. A jobboldali pártok köréből eddig Ján Čamogurský, a KDH alapító elnöke jelezte elnöki ambícióit. Ugyanakkor két hete azt írta a blogjában: megbeszélték a pártvezetéssel, hogy nem a Kereszténydemokrata Mozgalom színeiben fog indulni. Čamogurský szerint, ha a KDH, az SDKÚ és a Híd meg is egyezik egy közös elnökjelöltben, nem biztos, hogy a válasz- tókráfognakszavazni. (akt, ú) A10 százalékra becsült nacionalista szavazóbázist mostanában inkább a romakérdés izgatja Mit ér az SNS a Slota-éra után? Slota tiszteletbeli elnök lett, Andrej Danko elfoglalta a főhelyet, Rafael Rafaj pedig maradt, ami volt (SITA-felvétel) Zsolna. A Szlovák Nemzeti Párt szombaton elnököt váltott. Ján Slota 2003- tól vezette a pártot, akkor egyesült - újra - az Anna Malíková (most Be- lousovová) vezette SNS és a Ján Slota vezette Valódi SNS (PSNS). Be- lousovová, aki 1999-ben egyszer már megverte Slotát az elnökválasztáson, tavaly vezetőcserét szorgalmazott, ám akkor Slota még maradt - konkurensét pedig kizárták a pártból. Most a „vezér” önszántából távozott. MÓZES SZABOLCS Lehet, hogy későn. A párt népszerűsége tavaly ősz óta állandóan a parlamenti bejutási küszöb alatt van. „Az SNS léte egy ellentmondáson alapszik. Változtatniuk kell, ám muszáj olyannak lenniük, mint Slota alatt, .ha meg akaiják tartani támogatottságukat. Ha úgymond standard párttá válnak, elvesztik szavazóikat” - véli a lapunknak nyilatkozó Pavel Haulík, az MVK ügynökség vezetője. Szerinte a dilemmát nem lesz képes megoldani a párt. „Választóik a szélsőségesebb pártokhoz mehetnek át” - tette hozzá. Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője még nem temeti az SNS-t, ám úgy látja, nehéz lesz erőre kapnia. „Van potenciál a pártban, ám sikere nagyrészt a magyar-szlovák kapcsolatokon múlik. Ha feszültség lesz, akkor nőhet az SNS népszerűsége. Ebből a szempontból a legutóbbi Orbán-Fico találkozó hangulata az SNS esélyeit nem javította” - mondta. Szerinte ezért a párt sikeressége azon fog múlni, a magyarkártya mellé ta- lálnak-e más témákat is. Haulík szerint az SNS fő témája „ki van lőve”, már nem működik. „Az elmúlt 20 évben a szlovák-magyar kérdéssel foglalkoztak a politikusok, miközben a romakérdésről alig esett szó. Ez a jövőben fordítva lehet” - véli. A romakérdésben az SNS fő konkurense, Marián Kodéba pártja sokkal karakteresebben nyilvánult meg, ezért idővel átvehetik az SNS helyét. A magyarkártya súlyvesztését mutathatja a Smer hozzáállása is. Információink szerint Ficóék az utóbbi egy évben azért is tompították magyarel- lenességüket, mert egy tavalyi belső felmérésük szerint választóik számára a téma csak a sokadik helyen van a fontossági sorrendben. Ezzel szemben a roma témakör erősödését mutatja a Polis ügynökség egy korábbi felmérése: a legutóbbi helyhatósági választások előtt a romakérdés az első helyen volt a szavazók számára. „A nacionalista térfél potenciálja 10 százalék körül mozog, az SNS sikere azon múlik, hogyan dolgozik a témákkal. Ha elkezdene intenzívebben foglalkozni a romakérdéssel, nőhet a népszerűsége” - véli Slosiarik, aki szerint Kotiebáék mellett a Smer is erős konkuSlota harcai Slota a 2000-es évek elején sorra összekülönbözött az SNS korábbi meghatározó arcaival (Prokeš, Móric, Andel), 2011-ben Belou- sovová is otthagyta. Vulgáris kirohanásai és magyar- ellenessége mellett az első Fico-kormány alatt pártja a korrupció és klientelizmus szinonimájává vált. Nem csoda, hogy a szombati közgyűlésen is saját ártatlanságát próbálta magyarázni. „Mindig igyekeztem becsületes maradni. Becsületes és egyenes” - mondta. 2010-ben az SNS épp hogy bejutott a parlamentbe, idén 4,6%-os eredménnyel kiesett a törvényhozásból. renciát jelent a párt számára. A magyarkártya kihasználhatóságát gyengíti a lassan ötödik éve húzódó gazdasági válság is - emiatt előtérbe kerültek a szociális és gazdasági jellegű, valamint az unióval kapcsolatos kérdések. Ezekben pedig az SNS hagyományosan gyenge. Dinoszauruszok végnapjai Az SNS immáron volt elnöke 20 éven át a szlovák politika egyik legmeghatározóbb figurája volt. Ján Slota karrierjét 1990-ben a szövetségi parlamentben és Zsolna polgármestereként kezdte. 1994-ben választották először az SNS elnökévé, pártjával kétszer volt koalícióban - összesen nyolc évig. Vezető funkciót sem a kormányzatban, sem a parlamentben nem vállalt, mindig a háttérből irányította az ügyeket. Slota lelépésével ha nem is politikai dinoszaurusz, ám mindenképpen egy őshüllő távozik - félig-meddig, ugyanis a volt pártelnök tiszteletbeli elnökként továbbra is aktív tag akar maradni. Idén adta át a pártelnöki tisztet és vonult a háttérbe Mikuláš Dzurinda (SDKÚ), s jelentette be távozását (sokadszor) Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke is. (MSz) Az aktív állomány támogatja Kaliňák elképzelését, a nyugdíjas rendőrök és katonák viszont az Alkotmánybíróságon keresnek jogorvoslatot Megegyezési kényszer az egyenruhásoknál - üres a nyugdíjkassza ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az aktív rendőrök támogatják Robert Kaliňák belügyminiszter elképzelését a fegyveres testületek nyugdíj- rendszerének átalakításáról, mondta lapunknak Miroslav Litva, a rendőrszakszervezet vezetője. A tervezet gyors elfogadásának támogatására már több mint 16 ezer aláírást is összegyűjtöttek. A támogató aláírásokat e héten kívánják átadni a belügyminiszternek. A belügy által készített tervezet a rendőrök, a hadsereg és más fegyveres, ill. egyenruhás testületek- például a S zlovák Információs Szolgálat, a tűzoltók stb. - nyugdíjrenszerét módosítaná. Az egyik legfontosabb eleme, hogy a szolgálati nyugdíjba vonult, de a civil nyugdíj- korhatárt még el nem ért kiszolgált rendőrök és katonák nyugdíjukból 10%-os járulékot fizetnének be a testületek nyugdíjalapjába. Ez a rendőrök esetében átlagosan 63 eurós, a katonáknál pedig 80 eurós nyugdíj- csökkenést jelentene, mivel a rendőrök átlagnyugdíja mintegy 630, a katonáé 800 euró. A belügyminisztérium emelné a minimális szolgálati időt is. A törvény jelenleg minimum 15 évet ír elő, ez emelkedne fokozatosan 25 évre. A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint jelenleg a katonák átlagosan 20 év szolgálati idővel mennek nyugdíjba, legkésőbb azonban 55 éves korukban - néhány ritka kivételtől eltekintve - nyugdíjba kell vonulniuk. Anyugdíjasrendőrökkevésbé pártolják a javaslatot, ezt Litva nem is titkolja. „Az aláírás- gyűjtés során elsősorban az aktív rendőröket szólítottuk meg” - jegyezte meg. A nyugdíjas rendőrök és katonák már korábban jelezték, hogy a júliusban elmaradt 3%-os nyugdíjemelés miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak, a főügyészség közvetítésével. Hristo Gluškov, a Nyugdíjazott Rendőrök Szövetségének alelnöke elsősorban azt kifogásolja, hogy a rendőmyug- díjak a közeljövőben sem fognak emelkedni, mivel azok a rendőrfizetések emeléséhez igazodnak, Robert Kaliňák belügyminiszter pedig bérstoppot rendelt el. Gluškova 10 százalékos járulék bevezetését elképzelhetetlennek tartja. Aszövetségvárha- tóan a héten tárgyal a belügyminiszterrel. A nyugdíjakra kivetettjárulékot elutasítják a nyugdíjas katonák is, mivel visszamenőleges hatályúnak, ezért alkotmányellenesnek tartják. A belügyminisztérium még mindig tárgyal a védelmi minisztériummal a jogszabálytervezet végső formájáról. A két tárcának és az érintetteknek azonban mindenképpen meg kell egyezniük, mivel továbbra is fennáll a másik, számukra sokkal rosszabb megoldás veszélye. Peter Kažimír pénzügyminiszter ugyanis 19 százalékos jövedelemadó kivetését javasolta a civil nyugdíj- korhatár, vagyis jelenleg a 62 évnél fiatalabb egyenruhások szolgálati nyugdíjára, és csak azzal a feltétellel vonta vissza javaslatát, ha a két érintett tárcavezető megoldja az általuk kezelt nyugdíjkasszák kiegyensúlyozott működését. A rendőrök speciális nyugdíjkasszája ugyanis 8,3 millió euró hiányt, a katonáké pedig 102 millió euró hiányt mutat, amit az állami költségvetésből kell pótolni. A megegyezésre nincs sok idejük, még a költségvetés elfogadása előtt tető alá kell hozniuk, (lpj) Tovább szolgálhatnak (Tomáš Benedikovič felvétele)
