Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-21 / 218. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 21. Kultúra 17 Először színészként járt Nyitrán, most rendezőként tér vissza a színházi fesztiválra Bodó Viktor Kórházi agymenés Bodó Viktor nevét jó ide­ig a Závada Pál regényé­ből készült Jadviga pár­nájából ismerte a közön­ség. De játszott a Rossz­fiúk és az Overnight című filmekben is, bár a színház mindig erő­sebben vonzotta. SZABÓ G. LÁSZLÓ Nyitrán, a színházi fesztivá­lon Brecht Baaljának címsze­replőjeként járt először, majd miután rendezői diplomát szerzett, Füst Milán, Manuel Buno, Gogol, Shakespeare és mások darabját vitte színre. 2006-ban Grazba szerződött, ahol azóta is rendszeresen dol­gozik a Schauspielhaus társula­tával. Alternatív színházi for­mációját, a Szputnyik Hajózási Társaságot 2008-ban alapítot­ta, a rendezés mellett azonban ír és díszletet, jelmezt is tervez. Előadásait Torunban, Rijeká- ban és Szarajevóban is díjaz­ták, a „Ledarálnakeltűntem”- mel, amelyet Kafka művei alap­ján rendezett, a pilzeni nem­zetközi színházi fesztiválon is komoly sikert aratott. Legújabb munkáját, a magyar egészség­ügy kóros állapotát diagnoszti­záló Anamnézist holnap a nyit- rai színházi seregszemle nézői láthatják. Kórelőzmény, kortörténet, kórkép a jelentése a görög eredetű szónak. Anamnézist azután készít az orvos, hogy meghallgatta páciense pana­szait. Bodó Viktor Anamnézise groteszk vígjáték, abszurd drá­ma, de nevezhető szürreális szkeccssorozatnak is, amely­ben az egészségügy visszás helyzete mellett a kultúra, az oktatás anomáliáira, mostoha állapotaira is fény vetül. A da­rabot valós történetek alapján Róbert Júlia és Bodó Viktor ír­Zenés, abszurd és rettentően humoros, pergő ritmusú előadás (Szkórossy Zsuzsa felvétele ta, ám még mielőtt munkához kezdtek volna, felhívással for­dultak majdani nézőikhez, hogy fogalmazzák meg saját élményeiket, tapasztalataikat betegségük lefolyásával, a kór­házi ellátással, az egészségügyi dolgozók odaadásával vagy éppen nemtörődömségével kapcsolatosan. Bárminemű történetet szívesen fogadtak. Felháborítót, megmosolyogta- tót, elkeserítőt, felemelőt, két- ségbeejtőt, hihetőt és hihetet­lent, drámait és tragikomikust. E szokatlan és merész, ám mindenképpen remek ötlethez több mint hatvan néző szolgált megélt anyaggal, amelyet az előadás alkotói fel is használ­tak. Közben gyűjtőútra indul­tak a színészek (Kovács Lehel, Lajos András, Czukor Balázs, Dankó István, Keresztes Ta­más, Szirtes Ági, Olsavszky Éva, Kun Miklós és a többiek) is. Gyorstalpalót végeztek mentősök, orvosok, ápolók és gyógyszerészek mellett. Egész­ségügyi dolgozókkal készítet­tek több mint harmincórányi riportot betegségről, halálról, balesetekről átvert betegekről, hálapénzről, orvosi csodákról. Ezt követően három hónapig különböző helyzeteket kom­ponáltak, improvizáltak, pró­báltak. Videofelvétellel indul az előadás. Egy baleset sérültjé­nek ellátását látjuk a vásznon, van vér és pánik, kapkodás, majd felmegy a vászon, s már a kórház falai közt, a szemünk előtt folytatódik az újraélesz­tés. Különböző karakterek je­lennek meg a színen. Egy férfi halott anyját keresi, a hullaőr rendesen szívatja. Elvált pár (belgyógyász, mentőorvos) férfitagja közli exével: rákos. A kórboncnok félőrült, a portás tenyérbemászóan kekec, az ápolónő a liftben elégíti ki vá­gyait. Válságos állapotok a kór­ház minden osztályán. „Sokat dolgozom külföldön, és amikor hazajövök, mindig megdöbbenek, hogy a politika milyen erőszakosan nyomul be az életünkbe, manipulál mind- annyiunkat - vélekedik Bodó Viktor. - Korrupt hatalmi játszmának vagyunk kiszolgál­tatva, miközben a válság miatt minden összeomlik körülöt­tünk. Ezt a szinte már szürreá­lis, abszurd szétesettséget pró­báltuk színpadon ábrázolni. Társadalmi kórrajzunk témá­jául azért választottuk az egészségügyet, mert ez min­denkit érint, személyes tapasz­talataink, történeteink vannak róla.” Zenés, abszurd és rettentően humoros, pergő ritmusú, ko­molyan átgondolt előadás re­mek színészi alakításokkal, döbbenetes háttérmunkával és lenyűgözően laza rendezéssel - ez az Anamnézis. A színpadi történések középpontjában egy fiatalember áll, aki anyja holt­testét keresi a kórház labirintu­sában. Bolyongásai során meg­tudjuk róla, hogy színházi ren­dező, s mindaz, amit látunk, egy próbálandó darab része, de az is lehet, hogy már maga az előadás. Színház az egész kórház? Kórház az egész világ? RÖVIDEN Változatok dzsesszre Rimaszombat. Vasárnap, szeptember 23-án 18 órától ma­ratoni hosszúságú este kezdődik a helyi művelődési házban, amelynek főszereplője a dzsessz. A fellépők műfajilag megle­hetősen széles skálán mozognak: dzsesszrock, new jazz, funk, soul, illetve fúziós zenét játszanak. Az érdeklődők láthatják a dzsessz és a rock házasításán dolgozó pozsonyi Aeroc Therapy- t, a keleti végeket képviselő Groovin heads zenekart, akik fun- kos elemekkel gazdagítják a dzsesszt, a pozsonyi M.A.F. triót, akik drum&bass-elemeket is bátran kevernek soulos dzsessz- muzsikájukba, valamint a rimaszombati fiatalokból álló In Vit- rót, amely zenekarról nem sokat tudunk, ám épp ezért okoz- hatnaknagy meglepetést. Jegyek a helyszínen válthatók, (juk) Litera-túra Szene. Ötödik alkalommal rendezi meg a Szlovákiai Ma­gyar írók Társasága a Litera-túra című akciót, amelynek ke­retében hazai magyar írók és költők tartanak rendhagyó iro­dalomórákat egy-egy régió iskoláiban. Ma Szencen és kör­nyékén népszerűsíti az olvasást Aich Péter, Zirig Árpád, Poór József, Balázs F. Attila, Feliinger Károly, Tóth Elemér, Szászi Zoltán, Juhász Katalin és Nagy Erika. Társszervező a Pozso­nyi Magyar Intézet, (k) Elektropop az udvaron Nyitra. Holnap 21.30-tól az egyik legizgalmasabb hazai formáció, az elektronikát hagyományos dalformával elegyí­tő, külföldön is egyre népszerűbb pozsonyi Longital duó ját­szik a nyitrai galéria udvarán. A koncertet hangulatfokozó videóvetítés színesíti, VJ Kufrík Brothers jóvoltából, (juk) Szlovákmagyarok a kávézóban Komárom. Gálán Angéla Szlovákmagyarok című díjnyer­tes filmjét vetítik szeptember 25-én, kedden 18 órától a rév­komáromi Mokka kávézóban. A 48 perces film után Gazdag József és Sánta Szilárd beszélget a Junior Príma-díjas rende­zővel hazáról, hazátlanságról, családi mitológiákról és az emberi hang fontosságáról. Abelépés ingyenes, (k) Film készül az „öngyilkosregényből” Los Angeles. Pierce Brosnan, Rosamund Pike, Toni Collet­te, Aaron Paul és Sam Neill főszereplésével film készül Nick Hornby Hosszú út lefelé című regényéből, Pascal Chaumeil rendezésében. A fekete komédia négy öngyilkosjelöltről szól, akik valamennyien egy londoni toronyház tetejéről akarnak leugrani. Némi udvariaskodás után - hogy ki ugor­jon elsőnek - végül megmentik egymás életét, legalábbis egy időre. Nick Homby regényeiből rendszerint nagy sikerrel ké­szülnek filmek, a John Cusack főszereplésével forgatott Pop, csajok satöbbi 1998-ban kasszasikernek bizonyult, az Egy fi­úról - Hugh Granttel és Rachel Weisszel - pedig még a re­gény sikerét is túlszárnyalta. (MTI) Esterházy Péter, a magyar kultúra nagykövete vendégeskedett a rozsnyói Könyvkuckóban, Dés László „kíséretében" Milyen is a mai prózaíró, aki fájdalmat is tud enyhíteni AMBRUS FERENC Rozsnyó. Mondhatnám, egy régi könyvrecenzió címét idéz­ve, hogy Be vagyunk vezetve. Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című kötetét mutatta be ilyen címmel egyik ítésze. Mintha egy kicsit meg­késve lettünk volna mi most bevezetve. Egyik echte szlovák ismerősöm kérdezte a találko­zó előestéjén: ez most olyan, mintha Umberto Eco jönne ide? Olyan, mondtam. No, de a szépirodalom. Mert abba lettünk mi itten Rozsnyón bevezetve. Egy nagy életmű je­lentős darabjai által. Motosz­kált bennem, hogy az est beve­zetéseként azt kellene monda­nom a mindig is sok idézetettel dolgozó EP előtt, hogy ,A cent­rum a periférián van, nem le­het máshol. Számomra a cent­rum - periféria.” De hát ez nem Esterházy! így inkább a szép vi­lágunk óhajtott szelídsége felé eveztem. Az ő szavaival: „Az irodalomnak, még a legva­dabbnak is, van valami szelídí­tő hatása, vüágszelídítő irá­nyultsága, az például leegyszerűsítve és a gyakorlat felől nézve -, hogy nemcsak a fájdalom kimondása, de olvas­hatósága is csökkenti a fájdal­mat, vagy ha nem csökkenti is, de elviselhetőbbé teszis.” De milyen is ez a mai próza­író, aki alkalmanként akár fáj­dalmat is képes csökkenteni? ,A mai prózaíró olyan, hogy az nem halad valahonnét valaho­vá. így azután a regény sem jut innét oda. Vagyis ugye a cse­lekmény, az ív ... Ezért aztán ő is a múlt századi regényeket lapozza, és felelőtlen szeretet­tel lajstromozza a valóság káp- rázatának növelésére tett ered­ményes erőfeszítéseket. Ha­nem akkor müyen a regénye? Persze olyan, mint ő. Olyan, mint az élete, meg a miénk: az­az az a valami, ami körül állon- gálunk, s nézegetjük, fintorog­va és izgatottan - de mintha A mester dedikál (Kmotrik Péter felvétele) nem is a miénk volna. Bizony, forog, pörög maga körül, mint a töketlen kutya - s viszolyogva látom: olykor sír, olykor ne­vet.” A magyar kultúra utazó nagykövete, a világirodalom ünnepelt alkotója a Harmonia Caelestisből és az Estiből olva­sott fel Rozsnyón. Dés László, a már-már kultikus dzsesszze- nész ezekhez a szövegekhez fújta a szaxofont. Újratervezés Róma. Új arcot és szűkebb köpenyt kapott II. János Pál köztéri bronzszobra, miután az alkotás első vál­tozata sem a helyieknek, sem a Vatikánnak nem tet­szett. Kedvesebb lett a te­kintete és végre a vele szemben állókra néz a szo­bor, melynek leszedték és újraöntötték a fejét - írták a római lapok. Oliviero Ri­naldi szobrász talapzattal 50 centivel meg is emelte a már eddig is öt méter ma­gas szobrot, és összehúzta a korábban szétálló pápai köpenyt. Az új szobrot ok­tóber 1-jén avatják fel ugyanott, ahol korábban is állt: a Termini pályaudvar előtti téren. A művész egyébként azt állította, hogy a lengyel pápa fény­képe alapján készítette művét, és alkotói szabad­ságát védve kezdetben el­utasította a szobor módo­sítását, később azonban igent mondott. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom