Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-18 / 215. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 18. www.ujszo.com mmmnmm Berlusconi kampányol Róma. Hónapok óta tartó hallgatást tört meg Silvio Berlusconi, aki a családja által birtokolt IlGior- nale című napilapban tegnap megjelent interjúval indította el pártja választási kampányát. Az adóterhek csökkentését, mindenekelőtt az ingatlanadó azonnali eltörlését ígérte arra az esetre, ha a Szabadság Népe (PdL) volt kormánypárt nyeri meg a jövő tavaszi választást. Az ingatlanadót a. Berlusconi-kor- mány a 2008-as választási győzelme után eltörölte. Mario Monti kormánya az idén ismét bevezette, gazdasági megszorító programja központi elemének tekintve az olasz államkasszának évi húszmilliárd eurót biztosító adót. A szeptember végén 76 éves politikus - négyszeres olasz kormányfő - először nyilatkozott, amióta tavaly novemberben elveszítette parlamenti többségét és Mario Monti vette át a kormányfői tisztséget. (MTI) Amnesztia Burmában Rangun. Mianmarban - a volt Burmában - több mint ötszáz bebörtönzöttet készülnek amnesztiában részesíteni a hatóságok - jelentették be az ország állami televíziójában tegnap, azon a napon, amikor a Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kji, az ellenzék vezéralakja - aki az utóbbi húsz évet börtönökben és házi őrizetben töltötte -, 17 napos USA-beli körútra indult. Szú Kji asszony egyebek között beszédet mond a Kongresszusban és magas amerikai kitüntetést vesz át. Burmái ellenzéki források szerint akár az összes politikai fogoly - összesen 424 elítélt - visszanyerheti szabadságát. A délkelet-ázsiai országban már többször hirdettek amnesztiát azóta, hogy 2011. március 30-án a katonai junta a hatalmat polgári vezetésnek adta át, és Szú Kji asszony parlamentiképviselőlett. (MTI) Folytatódó terrorakciók Bagdad. Öngyilkos merénylet történt tegnap az irald fővárosban, a fokozottan védett, ún. zöld zóna bejáratánál, hét ember meghalt, több mint kéttucatnyi pedig megsérült. Legutóbb szeptember 9-én volt ilyen merénylet Bagdadban, az volt az idei év legvéresebb napja Irakban. A síita negyedekben végrehajtott robbantássorozatban több mint száz ember vesztette életét. (MTI) Berlin nem engedi be a hírhedt Terry Jones amerikai tiszteletest - Koppenhágában ismeretlenek robbantani akartak Európában is mozgolódnak az iszlám szervezetek A fanatizált tüntetők döntő többsége semmit sem látott a filmből, azt sem tudja mi ellen tiltakozik. Az is elég hogy lehet szidni Amerikát és a Nyugatot. A fotó tegnap készült Jakartában. (TASR/AP-feIvéteI) ÖSSZEFOGLALÓ J akarta/Kabul/Berlin/Kop- penhága. Miközben Ázsiában folytatódtak a halálos áldozatokkal is járó tüntetések az iszlámellenes amerikai film miatt, az európai vezetők megpróbálták csillapítani a feszültséget. Angela Merkel kancellár mindenkit nyugalomra szólított fel - Szudánban a német képviseletet is támadás érte-, s mint kiderült: a német belügyi tárca beutazási tilalmat rendelt el Terry Jones amerikai lelkész ellen. A koránégetési tervei miatt tavaly világszerte ismertté vált tiszteletest egy kis szélsőjobboldali német szervezet akarja meghívni Berlinbe, hogy részt vegyen a muzulmán világban erőszakos tiltakozást kiváltó amerikai film bemutatóján - teljes egészében le akarják-vetíteni - és az azt követő nyilvános vitán. A német belügy szerint Terry Jones beutazása Németországba veszélyeztetné a közrendet. A német belügy azt is közölte, nem csupán beutazási tilalmat rendelnek el a szélsőséges szektának is nevezett amerikai kisegyház vezetője ellen, hanem minden jogi eszközt megragadnak arra, hogy megakadályozzák az iszlámellenes film bemutatását. A dán főváros, Koppenhága Sydhavn kerületében robbanóanyagokkal teli táskát találtak tegnap reggel. „Szakértők vizsgálják a feltehetően katonai eredetű robbanóanyagokat tartalmazó táskát, a rendőrség pedig megpróbálja kideríteni, hogyan kerülhetett egy koppenhágai utca közepére” - mondta Henrik Jakobsen rendőrfőkapitány-helyettes. Dánia több fegyveres támadási kísérletet hárított el, amióta a Jyllands-Posten című napilap 2005-ben közölte a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat. Mindez azért is érdekes, mert pár órával korábban - vasárnap este - Koppenhágában vagy ezren tüntettek az amerikai nagy- követség előtt. A demonstrációt a Hizb ut-Tharir nevű csoport szervezte, amelynek vezetője azt mondta, a gúnyolódó amerikai film „csupán az utolsó provokáció az iszlám elleni háborúban, amelyet a Nyugat - kiváltképpen az USA - évtizedek óta folytat”. A tüntetésen incidensek történtek, a rendőrség több embert előállított. Egyébként vasárnap egy másik európai nagyvárosban, Antwerpenben is erőszakos tüntetések voltak az amerikai amatőr film miatt. Itt a tiltakozó tömeg a Hitetlen kutyák! és az Együtt lázadunk fel! jelszavakat skandálta, majd összecsapott a helyszínre vezényelt rendőrökkel. Az afgán fővárosban, Kabulban tegnap volt az első erőszakos tiltakozás, a tüntetők - kb. kétezren - felgyújtottak egy rendőrautót, konténereket és autógumikat égettek egy olyan főközlekedési úton, amelyen több amerikai és NATO-létesít- mény is található. A tüntetőknél lőfegyverek voltak, 35-40 rendőr megsérült. A szomszédos Pakisztánban már halálos áldozatuk is volt a demonstrációknak. A legnépesebb muzulmán országot, Indonéziát is elérte A muzulmánok ártatlansága című film miatti tiltakozó hullám. Sušilo Bambang Yudhoyono államfő bírálta a muzulmánokra nézve sértőnek ítélt videót. „Ha ilyesmit hagynak tovább terjedni, az világszerte konfliktust robbanthat ki” - mondta. A fővárosban, Jakartában tüntetők amerikai zászlókat égettek, kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták meg az amerikai nagy- követséget. A rendőrség könnygázt vetettbe ellenük. (MTI, ú) Pekinget aggasztja, hogy Washington kiterjeszti rakétavédelmi pajzsát Elfajulhat a szigetvita Egyre több a súlyos háborús bűncselekmény ENSZ-lista a bűnösökről Tokió/Peking/Washington. Egy második rakétavédelmi rendszer Japánba telepítését jelentette be Leon Panetta amerikai védelmi miniszter tegnap Tokióban, miközben nőttön-nő a feszültség a szigetország és Kína között. ÖSSZEFOGLALÓ Panetta a Japán és Kína közti szigetvita békés rendezését is sürgette, de hozzátette: az USA teljesíti szerződéses kötelezettségét, ugyanakkor a Japán és Kína közötti vitában semleges kíván maradni. Gemba Koicsiro japán külügyminiszter korábban azt mondta: Washington és Tokió egyetért abban, hogy a Japán ellenőrzése alatt álló, de Kína által is magának követelt ke- let-kínai-tengeri szigetek az amerikai-japán védelmi szerződés hatálya alá tartoznak, tehát azokat az USA szükség esetén kész fegyverrel megvédeni. Panetta azt állította, Washington nem áll egyik oldal pártján sem, ami mögött az állhat, hogy az amerikai miniszter a héten - Japán után -Kínába látogat. Úgy látja, a két ország provokálja egymást a szigetek miatt, „ami növeli a veszélyét annak, hogy az egyik vagy a másik fél tévedése erőszakhoz, konfliktushoz vezet”. A Japánban Szenkaku, Kínában Tiaojü néven ismert sziget- csoportot három tagját múlt kedden vette állami kézbe Tokió, Peking heves diplomáciai tiltakozását és Kína-szerte Japán-ellenes tüntetéseket kiváltva. Peking a múlt héten több őrhajót küldött a szigetek környékére, s több kínai városban japánellenes hisztéria alakult ki, japán állampolgárokat és vállalkozásokat támadtak meg. Tegnap újabb fordulatot vett a szigetvita: Peking alig burkoltan gazdasági szankciók bevezetésével fenyegette meg Tokiót a Kínai Kommunista Párt legjelentősebb lapjában megjelent kommentárban. A Zsenmin Zsi- pao azt írta, szankciókkal sújthatják a japán termelői vagy pénzügyi ágazatot, a Kínába irányuló japán exportot vagy a „stratégiai fontosságú alapanyagok” importját. Noha egy esetleges kereskedelmi háború Kínának is kárt okozna, Japán számára katasztrofális következményekkel járna, ugyanis Kína Japán legjelentősebb kereskedelmi partnere. Washingtonnak komoly fejtörést okoz az egyre hevesebb japán-kínai vita. Áz USA számára ugyanis egyaránt fontos a japán szövetség megőrzése és a felemelkedő Kínához fűződő stabil viszony fenntartása. Panetta azt mondta, a Japánba telepítendő 2. amerikai rakétavédelmi rendszer Észak-Korea ellen nyújt majd védelmet, s nem Kína ellen irányul. Pekinget ugyanis nyugtalanítja, hogy az USA az ázsiai-csen- des-óceáni térségben is ki akaija szélesíteni rakétavédelmi pajzsát, és elképzelhető, hogy rakétaprogramjának és más hadi fejlesztéseinek felgyorsításával fog válaszolni. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Genf. Egyre több „külföldi elem”, köztük dzsihadista vesz részt a harcokban és más erőszakos cselekményekben Szíriában - erősítette meg tegnap az ENSZ egyik emberi jogi vizsgálóbizottsága. A független szakértői testület szerint ezeknek az erőknek egy része a kormányellenes csoportokhoz csatlakozik, más részük önállóan hajt végre harci cselekményeket. Paulo Sérgio Pinheiro, a bizottság vezetője tegnap Genfben diplomatáknak azt mondta, „az ilyen elemek hajlamosak a kormány ellen harcolókat radikálisabb irányba tolni”. Pinheiro ismertette a bizottságnak azt a megállapítását is, hogy a súlyos háborús bűn- cselekmények „száma, ritmusa és intenzitása” fokozódott az augusztus közepén kiadott előző jelentés óta. Az esetekért mindkét fél felelős, bár nem egyenlő arányban, mert a kormánycsapatok és az oldalukon harcoló sabiha milícia bűntettei súlyosabbak. A testület azt javasolja a BT-nek, utalja Szíria ügyét a Nemzetközi Büntetőbíróság elé. A diplomata közölte: bizonyítékokat gyűjtöttek és titkos listát állítottak össze a felelősökről, hogy egy napon bíróság elé állíthassák őket. A listát átadják az ENSZ emberi jogi főbiztosának. Több száz tüntető követelte a szíriaiaknak felállított menekülttáborok bezárását és a menekültek hazaküldését a török- országi Antakyában. A rendőrség feloszlatta a tüntetést, amelynek részvevői terroristáknak nevezték a táborok lakóit. A hatóságok eleve nem engedélyezték a megmozdulást, amelyet egy nacionalista párt szervezett. Hasonló demonstráció már volt szeptember elsején. A tüntetők között sok alavita volt. Ennek a síita felekezetnek a tagja Bassár el-Aszad szíriai elnök is. Törökországban hivatalosan 80 ezer szíriai menekültet tartanak nyilván a déli Hatay tartomány tucatnyi táborában, de valójában több ezren illegálisan lépték át a határt. Ók - a tüntetőkkel ellentétben - jórészt szunniták és a damaszkuszi rendszer ellenfelei. (MTI, ú) Nemzetközi hadgyakorlat a Perzsa-öbölben Amerikai vezénylettel MTl-HÍR Washington. Nagyszabású aknamentesítő hadgyakorlatot kezdett az USA vezetésével 30 ország a Perzsa-öbölben. Az aknakeresés tökéletesítésére irányuló, kéthetes manőverek az Iránnal szembeni regionális és nemzetközi kritikák erősödését és az atomprogramjával szembeni ellenérzések növekedését jelzik. A Közel-Keleten ez minden idők legtöbb résztvevőjét számláló flottagyakorlata. A Pentagonban többször is elmondták, a nemzetközi gyakorlat kifejezetten védelmi célokat szolgál, nem irányul sem Irán, sem más térségbeli ország ellen. Teherán bejelentette, ha támadás érné, blokád alá helyezi a stratégiai jelentőségű Hormuzi- szorost, a Perzsa-öböl bejáratát. MTl-HÍR Bécs. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség elkötelezett az Iránnal való párbeszéd mellett, és folytatja a tárgyalásokat az ellenőrzések keretéről, annak ellenére, hogy eddig nem történt előrelépés - jelentette be Amano Jukija, a lszervezet főigazgatója. Előző héten a NAÜ kormányzótanácsa határozatban bírálta Iránt, amiért nem működik együtt megfelelően az ügynökséggel. Ferejdún Abbászi Davani, az iráni atomenergia-hivatal vezetője azt hangoztatta, a NAÜ-nek türelmesebbnek kell lennie, és óvatosabban kell eljárnia, hogy ne sértse meg az egyes országok nemzetbiztonsági érdekeit. Utalt arra, hogy Irán határos Afganisztánnal és Irakkal, ahol iszlamista terrorista csoportok működnek. Azt állította, terroristák és szabotőrök szivároghattak be a NAÜ-be. Példaként hozta fel, hogy augusztus 17-én a Kúm városát a fordói atomlétesítménnyel összekötő elektromos vezetéket felrobbantották, s másnap kora reggel a NAÜ ellenőrei előre be nem jelentett ellenőrzést kezdeményeztek Fordóban. Az ügynökség mindenképpen tárgyalni akar, Teherán húzza az időt Irán elképesztő vádjai a NAÜ ellen
