Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-13 / 212. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com Reding hasonlítgat Strasbourg. A korábban Magyarországgal kapcsolatos vitához hasonlította az Európai Parlamentben a romániai helyzetről tegnap rendezett politikai vitát Vi- viane Reding, az EB igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke. „Idén ez a második eset, hogy az unió egyik tagállamában a jogállamiság nagyon súlyos helyzetével kell foglalkoznunk” - szögezte le, hozzátéve: az EB néni kapott választ minden aggályára Bukaresttől. (MTI) Kiterjesztett jogállás Brüsszel. Európai szintű jogállás megadását indítványozta tegnap az európai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó alapítványoknak az Európai Bizottság. Az EB azt szeremé elérni, hogy az európai politikai pártok - ismertségük és elismertségük, átláthatóságuk, valamint elszámoltathatóságuk növelésével - hatékonyabban tudjanak valóban európai nyilvánosságot teremteni, és kifejezzék az uniós polgárok akaratát. (MTI) Riogat az al-Kaida Hongkong. Az amerikai muzulmánok holokauszt- jának előkészítésével vádolta meg Washingtont az al-Kaida abban a videó- üzenetben, amelyet 9/11 évfordulója alkalmából tett közzé. Az al-Kaida-vezetők likvidálására bevetett amerikai drónokkal kapcsolatban az üzenet kifejti: „Ma Jemenben végeznek amerikai muzulmánokkal, holnap meg majd New Yorkban és Los Angelesben. Készüljetek a holokausztra!” Az al-Kaida szerint az USA igenis háborúban áll az iszlámmal. (MTI) Mézesmadzag Moldovának Moszkva. Oroszország alacsonyabb gázárakat és adósságkönnyítést helyez kilátásba Moldovának, ha megszakítja az energiaipari együttműködést az Európai Unióval - mondta tegnap Alekszandr Novak orosz energiaipari miniszter, miután Vlad Filat moldovai kormányfővel találkozott. Moldova 30 százalékos gázárcsökkentést szeretne, és 4,1 milliárd eurós orosz adóssága van. Moszkva javasolta, Moldova ne írja alá az uniós energiaipari együttműködéshez való csatlakozásról szólójegyzőkönyvet. (MTI) Katalónia gazdasága nagyobb, mint Portugáliáé, a spanyol össztermék ötödét teszi ki Milliós tüntetés Barcelonában Barcelona. A városközpontban egy hatalmas zászlóra ezt írták: Katalónia lesz Európa következő független állama. Kedden este másfél millió ember tüntetett - az adatot a rendőrség közölte - békésen Barcelonában Katalónia függetlenségéért, a demonstrálok azzal vádolták a spanyol kormányt, hogy belerántja a válságba az országos átlagnál gazdagabb autonóm közösséget. A spanyoltól különböző nyelvükre és kultúrájukra büszke katalánok úgy érzik, Madrid mostohán bánik velük. Artur Mas, Katalónia elnöke el akaija érni a központi kormánynál, hogy a régió emelhesse az adókat, és ezek bevételeit maga költhesseel. (MTI) Katalán zászlóerdő a Katalónia téren. A katalánok úgy érzik, többet adnak a közösbe, mint amennyit kapnak az ország többi részétől. - (TASR/AP-felvétel) Cáfol a szóvivő Obama ejtette Netanjahut Washington. Barack Obama nem fog találkozni Benjamin Netanjahuval az izraeli kormányfő legközelebbi amerikai látogatásakor - szellőztette meg egy izraeli tisztségviselőre hivatkozva a Háárec. Az izraeli lap szerint a Fehér Ház az elnök zsúfolt programjára hivatkozva utasította el a találkozó lehetőségét. Tommy Vietor fehér házi szóvivő újságíróknak azt mondta, szó sincs arról, hogy Obama ejtené Netanjahut, sőt. Szerinte az izraeliek meg sem keresték Washingtont a kétoldalú találkozó ötletével. Obama szeptember 25-én, Netanjahu pedig szeptember 29-én szólal fel az ENSZ-közgyűlés előtt New Yorkban. (NOL) Felkorbácsolt Washington-ellenes indulatok 9/11 évfordulóján Líbiában és Egyiptomban Megölték az amerikai nagykövetet Tripoli/Kairó. Négy amerikai diplomata, köztük az USAlíbiai nagykövete is meghalt a kelet-líbiai Ben- gáziban lévő amerikai konzulátus elleni kedd esti támadásban. Az egyiptomi fővárosban, Kairóban amerikai zászlót égettek. Mindez állítólag egy film miatt történt, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások évfordulóján. ÖSSZEFOGLALÓ Először Vanisz es-Saref líbiai belügyminiszter-helyettes jelentette be, hogy Cristopher Stevens misszióvezető mellett a bengázi konzulátus három másik amerikai munkatársa is meghalt, miután szélsőséges isz- lamista fegyveresek rakétatámadást hajtottak végre a képviselet ellen. Szerinte az elkövetők kadhafisták voltak. Az al-Dzsazíra hírtelevízió értesülése szerint a nagykövet füstmérgezésben halt meg, mások források szerint akkor érte találat a gépkocsiját, amikor megpróbálták kimenekíteni. Az al-Arabíja elsőként számolt be arról, hogy iszlám fegyveresek páncélöklökkel lőtték a bengázi épületet, és megpróbálták felgyújtani azt. Az iszlám szélsőségesek és a konzulátust védő biztonságiak között tűzharc tört ki. Ez a hírtelevízió közölte: a támadást tiltakozásnak szánták egy, az USA-ban készült, iszlámellenes film miatt. Az Innocence of Muslims címet viselő filmben Cristopher Stevens nagykövet egy tavaly áprilisban készült fotón (TASR/AP) állítólag Mohamed prófétát gyalázzák. Az amerikai külügy a támadás után sokáig csak egy halálos áldozatról számolt be. Hillary Clinton külügyminiszter után Barck Obama elnök is felszólította Mohamed Magarif ideiglenes államfőt, tegyen meg mindent a Líbiában tartózkodó amerikaiak védelmére. Obama azt is megígérte, hogy megbüntetik a gyilkosokat, s a hírek szerint az USA terrorellenes kommandót küld Líbiába. Az egyiptomi kormány viszont azt kérte Washingtontól, lépjen fel az iszlámot sértő film alkotói ellen. A The Wall Street Journal szerint a filmet egy 54 éves izraeliamerikai állampolgár, Sam Baci- le rendezte, és abban azt állította, hogy „az iszlám rákos megbetegedés és a gyűlölet vallása”. Bacile nemcsak rendezője, hanem írója és producere is az olcsó, ötmillió dollárból készült filmnek, amelyről hangoztatta: nem vallási, hanem politikai mű. A támadást többen összefüggésbe hozták az USA elleni 2001. szeptember 11-i terror- támadások évfordulójával, illetve a hírhedt Terry Jones floridai fundamentalista tiszteletes két évvel ezelőtt, az évfordulón kezdeményezett koránégető akciójával. Kairóban szintén kedden több ezer ember vonult az amerikai nagykövetség elé, amelyről letépték és elégették a 9/11-es évfordulóra kitűzött csillagossávos lobogót, és egy transzparenst feszítettek ki, rajta az iszlám hitvallással: Nincs más isten, csak Allah, és Mohamed az ő prófétája. (MTI, TASR, ú) Európában helyenként szociális vészhelyzet van, nő a szegénység Barroso európai föderációról álmodott Strasbourgban Brüsszel és Berlin is nagyon odafigyel Szoros eredményt vártak ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. A föderáció mellett tett hitet Manuel Barroso, az EB elnöke tegnap Strasbourg- ban, az Európai Parlament ülésén tartott évértékelő beszédében. Kifejtette: nem egy szuperállamra gondol, hanem olyan demokratikus föderációra, amely új szintre helyezi az európai együttműködést, és amelyhez hosszabb távon az uniós szerződést is módosítani kell. Miután az EP-képviselők tapsviharral fogadták a hírt, hogy a német alkotmánybíróság döntése értelmében az ország részt vehet az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerben, az ESM-ben, Barroso azt fejtegette, hogy nem a múlt eszközeivel kell megoldani a jövő problémáit. Leszögezte: továbbra is pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság van, amely szerinte sokkal nagyobb európai egységet és európai demokráciát követel. A válság oka a pénzügyi szektor felelőtlensége és a felhalmozott adósság mind a köz-, mind a versenyszférában. Európa polgárai félnek, frusztráltak, úgy érzik, életmódjuk veszélybe került. Európában helyenként szociális vészhelyzet van, nő a szegénység és a munkanélküliség, ezért „a szociális védőháló nem a jólét akadálya, hanem előfeltétele annak”. Rámutatott, azokaz országok a legsikeresebbek, amelyekben a legfejlettebb a szociális védelem. Ezért a 2020- ig tartó, következő uniós költségvetésben a strukturális alapokkal ösztönözni kell a foglalkoztatást. „Míg a XX. században egy 15 milliós ország globális szereplő lehetett, a XXI. században a legnagyobb európai országok is alulmaradnak Kínával vagy az USA-val szemben. ” Barroso leszögezte, döntő lépésre van szükség, meg kell reformálni a szociális piacgazdaságot, stabilizálni kell az eurót, fenntartható fejlődésre van szükség, amelyhez szavai szerint elengedhetetlen a versenyképesség növelése, ami viszont strukturális reformokat igényel. Valódi, egységes európai munkaerőpiac megteremtésére van szükség. A tervezett bankunióról elmondta, míg a pénzügyi szektor globális szintre lépett, annak szabályozása tagállami, nemzeti szinten maradt, aminek végül az adófizetők fizetik meg az árát. Ezért az EB arra tesz javaslatot, hogy egységes európai környezet jöjjön létre. A bankunió előfeltétele annak, hogy megoldódjon a bankszféra válsága, illetve annak is, hogy tisztességes banki feltételek alakulj anak ki Európa- szerte. Hangsúlyozta: a fiskális unió felé is el kell mozdulni, mert egyes tagállamok gazdasági döntései a többi országra is kihatással vannak. Ebből adódóan pedig össze kell kapcsolni a legfontosabb döntéseket. (MTI, ú) Hága. Árgus szemekkel figyeli az EU Hollandiát, ahol tegnap előrehozott választásokat tartottak. Mark Rutte jobbközép kisebbségi kormánya eddig Angela Merkel fontos szövetségese volt a kemény reformintézkedések támogatásában, ellenfele, a munkáspárti Diederik Samsom viszont úgy véli, hogy ez kárt okoz a holland gazdaságnak. A felmérések nagyon szoros versenyt jósoltak a jobbközép liberálisok (WD) és a balközép Munkáspárt (PvdA) között. Azért kellett előrehozni a választásokat, mert a kormánytól - a kabinet 20 milliárd eurós takarékossági csomagját elfogadhatatlannak ítélve - megvonta a külső támogatást az iszlám- és idegengyűlölő Geert Wilders pártja. A 12,5 millió választópolgár támogatásáért 21 párt versengett, az urnákat lapzárta után, 21 órakor zárták. Hollandiában nincs parlamenti küszöb, így az előző ciklusban tíz párt küldhetett képviselőt a 150 tagú törvényhozásba. Az elmúlt évtizedben öt kormánynak sem sikerült kitöltenie a teljes ciklust. Ami a felméréseket illeti: a WD eddigi koalíciós partnere, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) várhatóan visszaesik. A Wilders vezette Szabadság- párt (PW) híveinek száma is csökkent az utóbbi időben. A baloldalon a korábbi nagykoalíciókban is gazdag tapasztalatokat szerzett PvdA-nál radikálisabb, kormányra még soha nem került szocialisták (SP) népszerűsége növekedett ugyan, de az előrejelzések szerint nem annyira, hogy átvehesse a baloldal vezérének szerepét. A kampány nagyrészt arról szólt, hogy az euróválság idején az ország mennyire engedheti meg magának az eddigi, meglehetősen nagyvonalú jóléti rendszerek fenntartását, illetve miként viszonyuljon a még mindig igen jómódú Hollandia az euróövezet eladósodott, bajba került államainak - elsősorban Görögországnak - az újabb és újabb pénzügyi támogatáskéréseihez. (MTI, index.hu)
