Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-13 / 212. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com Nincs kisebbségi miniszterelnök-helyettesi poszt A kisebbségi kultúra marad a kormányhivatalban ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A parlament ked­den jogilag is megszüntette a kisebbségi miniszterelnök-he­lyettes pozícióját, amely a Fico- kormány megalakulása óta be­töltetlen volt. A hatásköröket a kormány több minisztérium, köztük a belügyminisztérium, a külügyminisztérium, a szoci­ális ügyi minisztérium vala­mint a kormányhivatal között osztotta fel. A kisebbségi szempontból legfontosabb hatáskörök, a ki­sebbségi kultúrák támogatása és a kisebbségi nyelvhasználati törvény felügyelete a Smer és a Híd megállapodásának megfe­lelően a kormányhivatal fel­adata marad, ennek végrehaj­tója a kisebbségi ügyi kor­mánybiztos, A. Nagy László. A kisebbségi kulturális progra­mok támogatására meghirde­tett idei pályázati eljárást is a kormányhivatal fejezi be. A nemek közti egyenlőség és az esélyegyenlőség a szociális ügyi minisztériumhoz kerül. A miniszterelnök-helyettes hatáskörébe tartozó, az emberi jogi programokat támogató do­tációs rendszer felügyeletét ezentúl a külügyminisztérium látja el. Korlátozódik a roma kormánybiztos hatásköre, bi­zonyos roma projektek támo­gatásáról október 1-jétől, a tör­vény hatályba lépésétől a bel­ügyminiszter dönthet. (lpj) A tagok megbízása négy évre szól Új szerv: kulturális kormánytanács alakult UJ SZ0-H1R Pozsony. Tegnaptól eggyel több tanácsadó szerve van a kormánynak. A kabinet jóvá­hagyta Marek Maďarič (Smer) kulturális miniszter javaslatát, amely kulturális ügyekért fele­lős kormánytanács létrehozását célozta. A testület véleményezni fogja az egyes minisztériumok tevékenységét vagy javaslatait a kultúra szempontjából, vala­mint önállóan is a kormány elé terjeszthet törvényjavaslatokat. A tanács elnöke Maďarič, alel- nöke a pénzügyminiszter. A kormány részéről helyet kapott benne a földművelésügyi, a szo­ciális ügyi, az oktatásügyi, a köz­lekedési és külügyminiszter, a kulturális államtitkár és a ki­sebbségi kormánybiztos. A ta­nácsban ott lesz továbbá a ZMOS és a Matica slovenská elnöke, a közmédiák (RTVS) vezérigaz­gatója, a megyék képviselői, a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke, valamint a kulturális élet néhány jelentős személyi­sége, nevük egyelőre nem is­mert. A tagok megbízatása négy évre szól, munkájukért nem jár külön fizetés, (vps) RÖVIDEN 650 eurós bírság Nagy Józsefnek Pozsony. Gyorshajtáson kapta kedden a rendőrség Nagy Józsefet, a Híd parla­menti képviselőjét. Két falu között, Dunaszerdahely köze­lében mérték be; 90 helyett 149 km/órás sebességgel száguldott. Mivel a parla­menti képviselőknek már nincs mentelmi joguk, meg­büntették. Mivel 59 km/órával lépte túl az előírt sebességet, a maximális, 650 eurós bírságot kapta, amit a helyszínen ki­fizetett. 60 km/órás túllépésnél már elveszik a jogosítvá­nyát. A helyszínen véletlenül a JoJ televízió stábja is ott volt, Nagy kijelentette, előzött, ezért lépte túl a sebességet. „Saj­nos, ilyesmi néha előfordul” - mondta, (čas.sk) Sólymos a Híd alelnöke lesz Pozsony. Sólymos Lászlót, a Híd jelenlegi parlamenti frakcióvezetőjét alelnöki posztra javasolták a párt tegnapi elnökségi ülésén. A végső döntést a szeptember 22-i, rima- szombati pártkongresszus mondja ki. Ha a küldöttek úgy döntenek, Sólymos Simon Zsolt, Rudolf Chmel és Ivan Švejna mellett a Híd negyedik alelnöke lehet. (TASR) Gázolt a Gašparovičot szállító vonat Genf. Tragikus vasúti baleset árnyékolta be Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök svájci hivatalos láto­gatását. A vonat, melyen Miroslav Lajčák külügyminiszterrel együtt utazott, elgázolt egy ismeretlen személyazonosságú nőt. A nő a helyszínen életét vesztette. A baleset a genfi pá­lyaudvar közelében történt, Gašparovič azt mondta, meg­rendítették a történtek. (SITA) mái m Az akta már 60 ezer oldalas, de eddig senki ellen nem indult eljárás Vérszegény Gorilla-jelentés Hol a kóla? Hlina és Kaliňák. (TASR-felvétel) Pozsony. Felolvasta tegnap a parlamentben Robert Kali­ňák belügyminiszter a Go­rilla-aktáról szóló jelen­tést. Az ügyészség kétolda­las dokumentuma semmi­lyen konkrétumot nem tar­talmaz. DEMECS PÉTER Kaliňák hangsúlyozta, mivel a nyomozás tart, bővebb tájékoz­tatást ne váljanak tőle. Minde­nek ellenére ez a két oldal is több órás vitát váltott ki. Kaliňák elmondta, az eddigi legnagyobb nyomozócsoport dolgozik a Gorilla-ügy felgön­gyölítésén, a nyomozati akta már több mint 60 ezer oldalas, s nap mint nap bővül. Viszont konkrét személy ellen nem in­dult eljárás, egyetlen gyanúsí­tottja sincs az ügynek. „Meggyőződésem, hogy sike­rül majd összerakni azt a mozai­kot, amit látni szeretnénk. Nem lesz szőnyeg alá söpörve az ügy” -mondta. A jelentést Alojz Hlina, az Egyszerű Emberek és Függetíen Személyiségek (OLaNO) képvi­selőjének indítványára dolgozta ki Dušan Kováčik speciális ügyész. A szövegben található ügyiratszámok felolvasása Kaliňáknak helyenként gondot okozott, egy pontban abbahagy­ta az olvasást és elnevette ma­gát, mondván: „olyan érzésem van, mintha körbe-körbe olvas­nám ugyanazt, de higgyék el, nem!” Üveges tánc egy kólával Ellentétben a parlament többi programpontjával, a Gorilla-je­lentést a képviselők többsége végighallgatta az ülésteremben. Igor Matovič, az OLaNO elnöke egy üveg kólát is Kaliňák elé tett a pulpitusra. A Gorilla-akta azon részére utalt, melyből kiderült, hogy Robert Fico, a Smer elnöke kólát kért a Penta pénzügyi cso­port főnökétől, amikor a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) ál­tal lehallgatott lakásban talál­koztak. Kaliňák után Ľubomír Gaiko SaS-képviselő mondott beszé­det. A kólás üveget elrakta a szó­székről, mert szerinte annak a mérhetetlen korrupciónak a jel­képe, amelynek a Smer is része­se volt. „Ne bízzatok benne, hogy ez a kormány kivizsgálja az ügyet. Nem fogja” - mondta a képviselőknek. Anton Martvoň Smer-képviseló később emlé­keztette Galkót, hogy a Gorilla nem a Smer botránya, s foglal­kozzon inkább a Tengeri rózsa (Sasanka) lehallgatási üggyel, mely abból az időből származik, amikor Galko volt a védelmi mi­niszter. A gorillától a darázsig A kóla Matovičcsal tért vissza ismét a pulpitusra. „Visszaho­zom, mert ez a szegény üveg és ez a finom ital nem tehet róla, hogy üyen mocskos üggyel ke­rült összefüggésbe. Ugyanúgy a gorüla, ez az aránylag szimpati­kus állat sem tehet arról, hogy az aktát róla nevezték el” - bölcsel- kedett Matovič. A kóla-motívum Dániel Lipšic független képviselő, volt bel­ügyminiszter beszédéből sem hiányzott. Hangsúlyozta, naiv, aki úgy gondolja, hogy az állat­kertben a gorilla az egyetlen ál­lat, aki azt hiszi, hogy csak egy oligarcha és egyféle pénzügyi csoport van. „A Gorüla a jobbol­dali pártokat már utolérte, most a baloldalon a sor. Ha valakinek mindig kóla van a kezében, a da­razsak előbb-utóbb megtalál- ják”-mondta. Kaliňák a következő jelentést januárban fogja felolvasni, áll a parlament által tegnap elfoga­dott határozatban. Feltehetően az sem lesz sokkal konkrétabb. Végleges a védett kórházak listája, amelyekkel a biztosítók kötelesek szerződést kötni Kevesebb pénz juthat a megyei kórházakra ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány tegnap jóváhagyta a kiemelt, súlyponti kórházak listáját. Az egészség- ügyi minisztérium 36 állami és egy magánkórházat vett fel a listára, az indoklás szerint azo­kat, amelyek stratégiai fontos­ságúak az állam számára. A kórházak többsége megye- központban működő egyetemi kórház, valamint a specializált - rák-, szív-, tüdőkórházak illetve pszichiátriai kórházak, gondo­zók, drogelvonók - intézmé­nyek. A minisztérium minden áílami intézményt felvett a lis­tára, így a trencséni rabkórház is bekerült a nyilvános hálózat­ba, pedig az kizárólag az elítél­tek gyógykezelését szolgálja. Ugyancsak kiemelt kórház lesz a poprádi városi kórház, az egyetlen intézmény, amely az egészségügyi minisztérium fenntartásában működik. A megyeszékhelyeken működő és pszichiátriai intézményeken túl az ország déli részén csak az ér­sekújvári kórház szerepel a lis­tán. Az általános kórházakat te­kintve megyénként általában két intézmény kapott helyet a kiemelt kórházak között. Zuza­na Zvolenská egészségügyi mi­niszter szerint a listára minden­képpen szükség volt. Szakemberek attól tartanak, hogy a rendelet következtében kevesebb pénz jut majd a ki­sebb kórházakra, mivel a listán szereplő intézmények kivált­ságos pozícióba kerülnek: ve­lük mindenképpen szerződni­ük kell az egészségbiztosítók­nak. „Kevesebb pénz jut majd a megyei és egyéb magánkórhá­zakra - véli Tomáš Szalay, a HPI egészségpolitikai intézet munkatársa. - Ugyanakkor nem fog javulni az állami kór­házak gazdálkodása, folyta­tódni fog eladósodásuk.” A réndelet meghagyta a teljes el­látást biztosító kórházak listá­ját is, ebbe azok a kórházak tartoznak, amelyekben az egészségbiztosítók a rendelet­ben előírt valamennyi kórházi szakosztályra vonatkozóan szerződést kötöttek, és területi szempontból is megfelelőbb elosztást mutatnak a miniszté­rium listájánál. Hasonló véleménnyel van a rendelet módosításáról az Uni­on egészségbiztosító. „A kór­házakkal biztosítottaink igé­nyeinek megfelelően szerző­dünk. Bizonyos konkrét szol­gáltatókkal való kötelező szer­ződéskötés gátolja az egész­ségbiztosításból származó for­rások hatékony felhasználását” - tájékoztatta lapunkat Judita Smatanová, a biztosító szóvivő­je. A lista elfogadását ellenzi az orvosi kamara és az egészség- biztosítók szövetsége is. (lpj) Szlovákiában a 15-24 éves fiatalok 30 százaléka éveken át nem tud elhelyezkedni Egyre több a fiatal munkanélküli ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Pozsony. Egyre nagyobb méreteket ölt Euró- pa-szerte a munkanélküliség, különösen nehéz a helyzete a fiataloknak. Az Eurostat jelen­tése szerint a 15-24 éves fia­talok, tehát az iskolapadból frissen kikerültek több mint 30 százaléka évekig képtelen munkát találni. A gazdasági válság kitörése, 2008 óta ro­hamosan romlik a fiatal mun­kanélküliek aránya, 2008-ban 15 százalék volt az Európai Unióban, idén nyáron 22,5 százalék. Szlovákiában a fia­talok munkanélküliségi ará­nya meg is haladja az uniós átlagot, az érintett korcsoport közel 38 százaléka nem tud munkát találni. Az Európai Bizottság vész­harangot kongat, és a nyolc legrosszabb helyzetben lévő országot, köztük Szlovákiát is támogatásban részesíti az uniós alapokból, összesen 7,3 milliárd euróval. Szlovákia úgy is próbál segíteni magán, hogy az ez év végéig fel nem használt uniós támogatásokat Brüsszel jóváhagyásával át­csoportosítja a fiataloknak szánt munkahelyek létrehozá­sára. A legrosszabb helyzet egyébként Görögországban van, ahol a fiatalok 54 száza­léka nem talál munkát, Spa­nyolországban a 15-24 éve­sek 53 százaléka. Szlovákiában a helyzet fel­tehetően tovább romlik, a jö­vő évtől érvényes magasabb járulékok, a megbízási szer­ződésre dolgozók kedvezmé­nyeinek eltörlése több ezer ál­lás megszűnésével járhat. A Trenkwalder munkahely­közvetítő társaság becslése szerint 33-50 ezer munka­hely szűnhet meg a magasabb adóterhek miatt, de Ľuboš Si­rota, a Trenkwalder vezetője szerint még ennél is jóval több állás forog veszélyben. A jelentés ugyanis még nem vette figyelembe a munkatör­vénykönyv tervezett szigorí­tását, márpedig a munkaadók szerint a törvény rugalmatla­nabbá tétele szintén kedve­zőtlen hatást gyakorol a piac­ra. További negatív fejle­mény, hogy sem idén, sem jövőre Szlovákia gazdaságá­nak növekedési üteme nem éri el a 3 százalékot. „Csak a 3 százalék feletti növekedés garantálja új munkahelyek születését, a foglalkoztatott­ság növelését” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Postabank elemzője, (sán, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom