Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-13 / 212. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 13. Közélet 3 Az oktatási tárca szerint a pedagógusbérek emelése csak két év múlva lesz esedékes - üres az államkassza Iskolai sztrájk - mindenki támogatja, viszont segíteni senki nem tud (TASR-felvétel) Pozsony. Szinte minden politikai párt és civil szervezet azt hangoztat­ja, hogy a pedagógusok béremelési követelései jogosak. Konkrét megol­dást egyelőre csak Dani­el Lipšic javasolt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A mai tanársztrájkkal kap­csolatban csupa egybehangzó véleményt hallani. Az ellenzéki pártok már korábban biztosí­tották támogatásukról a peda­gógus szakszervezetet (OZ PŠaV), tenni azonban csak a kormány tud a béremelés ér­dekében. Robert Fico (Smer) miniszterelnök megismételte: jogosnak tartja a tanárok köve­teléseit, a kabinet elsődleges célja viszont a költségvetési hi­ánycél tartása, amire Brüsszel­nek tett ígéretet. Ugyanezt is­mételgeti Fico párttársa, Dušan Čaplovič is. Az oktatásügyi mi­niszter legutóbb úgy nyüatko- zott, a pedagógusbérek emelé­se csak a 2014-es költségvetés kialakításánál kerül a tárca pri­oritásai közé. „A tanárok értelmiségiek, nem orvosok” Átfogó, országos jelentőségű iskolabezárásokra az önálló Szlovákia történeté­ben nemigen volt példa, in­kább csak tüntetések zajlottak. Az orvosoknak tavaly megha­tározatlan időre hirdetett munkabeszüntetéssel sikerült kiharcolniuk a béremelést. A pedagógusok szakszervezete ugyan nem zárja ki a további sztrájkot, az orvosokéhoz ha­sonló fellépésre viszont aligha lehet számítani a részükről, véli Mojmír Mamojka (Smer). „Ők értelmiségiek, nem fognak az orvosokhoz hasonlóan zsa­rolni, mert lélektanilag más beállítottságúak” - nyilatkoz­ta a parlament oktatási és sportbizottságának elnöke. Szerinte tárgyalnia kellene a kormánynak és a szakszerve­zetnek, hogy köztes megoldás szülessen. A kormány megtehetné, hogy 40 százalékkal megemeli a tanárbéreket, állítja Daniel Lipšic. A KDH-ból néhány hó­napja kivált volt belügyminisz­ter szerint a kabinet három for­rásból is pénzt szerezhet erre a célra: az államigazgatás re­formjából, az adóelkerülések csökkentéséből és a költségve­tési hiány csökkentése érdeké­ben hozott egyéb intézkedések­kel. Lipšic szerint 137 millió eu- róból megoldható lenne a jövő évi 40 százalékos béremelés. A hegesztő is jobban keres a tanítónál Az alap- és középiskolai ta­nárok negyedével keresnek kevesebbet a jelenlegi orszá­gos átlagbérnél (bruttó 781 euró). A Profesia munkahely­közvetítő ügynökség által működtetett platy.sk portál adatai szerint ennél is keve­sebbet keresnek a művészeti alapiskolák és az óvodák al­kalmazottai, a havi országos ádagbémél 36-38 százalékkal kevesebbet visznek haza. A tanárszakszervezet az átlag­bér 1,2-szeresére emeltetné a kormánnyal az iskolaügyi al­kalmazottak bérét. Ha ez megtörténne, a tanárok brut­tó 1066-1778 eurót keresné­nek havonta, állítja Miroslav Dravecký, a platy.sk mene­dzsere. „Az üzleti és banki szektorban dolgozó, felsőfokú végzettségű alkalmazottak kapnak jelenleg ennyit” - te­szi hozzá. A portál adataiból kiderül, hogy a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendel­kező tanárokat a hegesztők, kőművesek, szobafestők is megelőzik a keresetek terén. Az említett szakmunkások és a tanárok bére közti különb­ség sok esetben a száz eurót is eléri. „Csehebbtil” állunk a cseheknél Az állam évente meglehető­sen kevés pénzt áldoz az okta­tásügyre, az éves bruttó hazai össztermék kevesebb mint 5 százalékát. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai közül a GDP 5 százalékánál kevesebbet csak Magyaror­szág, Csehország és Olaszor­szág fordít az oktatásügyre. Olyan országok, mint Dánia, Izland, Izrael, Dél-Korea vagy az USA a GDP több, mint 7 százalékát fordítják erre. Ha azt nézzük, hogy az OECD or­szágaiban az évente rendelke­zésre álló közpénzek hány százaléka megy az oktatásügy­re, 13 százalékos átlagot ka­punk. Szlovákia - hasonlóan Csehországhoz - ezen a téren is lemarad az átlagtól: nálunk a közkiadásoknak kevesebb, mint 10 százaléka kerül az ok­tatásügybe. Viszont a cseh ta­nári fizetések magasabbak, mint nálunk. Az alap-, közép­iskolák és óvodák alkalmazot­tai nyugati szomszédunknál 30—40 százalékkal keresnek többet, derül ki a platy.sk ada­taiból. (SITA, vps) Fiaska Katalin pedagógus, Komárom Indokoltnak tartja az oktatásügyi alkalmazot- taksztrájkját? A követelések indokoltak, de szkeptikus vagyok. Nem biztos, hogy csak a fizetés- emelés megoldja azokat a problémákat, amelyekape- dagógusokat naponta ter­helik. Az iskolákban sem­mire nincs pénz. Ha a tanár béremelést kap, abból talán megold havi plusz egy bevá­sárlást, de a munkakörül­ményei nemváltoznak. A szakma megbecsülé­se sem feltétlenül függ össze a béremeléssel? Fix fizetésemelésre szük­ség van, ez nem kérdés. Vi­szont egy sor probléma ettől még megmarad. Az egész oktatásügyet kellene újjá­éleszteni és átszervezni. Ami a tanárok megbecsülé­sét illeti. Legtöbbször a szü­lőnek van igaza, és az, hogy a diák esetleg kettes vagy hármas magaviseletét kap­hat, ma már szinte senkit nem érdekel. Egyesek szerint a ma­gasabb bérek több tehet­séges fiatalt vonzanak majd a tanári pályára, így javulhat a színvonal. Azért senki ne menjen ta­nítani, mert magas fizetést remél. Pályaelhagyóként úgy gondolom: tanár csak olyan ember legyen, aki minden körülmények kö­zött el tudja képzelni, hogy ezt a szakmát műveli. A ta­nári pályán levők többsége ilyen. Nem biztos, hogy ki­magasló tehetségek, géniu­szok, de szeretik a diákokat és szakmájukat, és a jelenle­gi viszonyok közt is látják ennek az egésznek az értel­mét. Éppen ezért járna ne­kik béremelés, (vps) Októbertől többet fizetünk az autó bejegyzéséért; az elmúlt hetekben sokkal több drága autót és városi terepjárót adtak el a kereskedők A Smer jóváhagyta a gépkocsik regisztrációs díját DEMECS PÉTER Pozsony. Végleg jóváhagyta a parlament a gépkocsik re­gisztrációs díjának emelését. A jelenlegi 30 euró csak a 80 kW- nál alacsonyabb teljesítményű autóknál marad meg, az ettől erősebb motorral rendelkező gépkocsik első bejegyezéséért októbertől 167-től 2997 euróig terjedő összeget kell fizetni. Már nemcsak az újonnan vá­Regisztrációs díj A kormány az új regisztrá­ciós adóból már idén 6,2 millió eurós, jövőre pedig 29,3- millió eurós bevételt vár. Csak a 80 kW-nál na­gyobb teljesítményű au­tókért kell többet fizetni. Az elektromobilokra nem vonatkozik az új illeték. sárolt, hanem a külföldről be­hozott használt autókra is vo­natkozik a regisztrációs díj. A törvény szerint az illetéket a gépkocsi első szlovákiai bejegy­zésekor kell fizetni. A legtöbb autó komáromi rendszámú A törvénymódosításhoz csa­tolt statisztikai adatok szerint a legmagasabb regisztrációs díjat a Komáromi járásban fogják fi­zetni, ugyanis az országban vá­sárolt autók teljesítményének átlaga itt a legmagasabb. Rá­adásul országos szinten ebben a járásban jegyezték be az elmúlt években a legtöbb autót, tehát a parlament által elfogadott tör­vénytervezet innen váija a leg­jelentősebb bevételt. Dušan Kobhska, a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) kép­viselője rámutatott, ennek az az oka, hogy a legtöbb, szlovák rendszámot használó magyar állampolgár Komáromban je­gyezteti be autóját. A szlovák rendszámbiznisz akkor indult be, amikor Magyarországon rendkívül magas regisztrációs díjat vezettek be. Októbertől változhat a trend A szlovák rendszám már nem lesz olyan előnyös a külföldiek­nek. Ráadásul a magyar kor­mány döntése szerint már adó­csalásnak számít, ha valaki Szlovákiában regisztrált autóját Magyarországon használja. A rendőrök rendszeresen ellenőr­zik a szlovák rendszámú autó­kat. Ha a volán mögött magyar állampolgárra találnak, annak minden bizonnyal meggyűlik a baja az adóhivatallal. A Szlovák Autóipari Szövet­ség szerint emiatt is visszaszo­rulhat a magyarországi autók szlovákiai regisztrációja, így valószínű, hogy a autók bejegy­zése terén Komáromot hamaro­san Pozsony váltja fel. Szlovák autók külföldi bej egyzése Koblíšek nem tartja kizárt­nak, hogy ellenkező trendnek leszünk tanúi, tehát a szlovák állampolgárok fogják külföldön regisztrálni kocsijukat. Ezen a téren Csehország jöhet számí­tásba, ugyanis Magyarorszá­gon, Lengyelországban és Ausztriában is magasabb a re­gisztrációs díj a szlovákiainál. Egyelőre nehéz megmondani, az autók hány százalékát vin­nék külföldre. ,A piac valami­lyen szinten mindig reagál a változásokra” - mondta. Jó hír viszont, hogy a regiszt­rációs díj az emberek többsége számára változatlan marad, mivel az országban eladott gép­kocsik 70 százalékának telje­sítménye nem lépi túl 80 kW-ot. Az elmúlt hetekben viszont a ZAP adatai szerint jóval megug­rott a nagy városi terepjárók iránti kereslet, éves szinten 40 százalékkal több ilyen autót ad­tak el. A legegyszerűbb mód a magasabb regisztrációs díj elke­rülésére valóban az, ha még ok­tóber előtt vásárolnak autót. A lapunk által megszólított nagy importőrök megerősítet­ték, hogy a nyáron valóban több autót adtak el, de mindezt saját, nyári akcióikkal, leárazásaikkal magyarázzák. A kisebb dílerek szerint viszont egyértelmű, hogy miután biztossá vált a re­gisztrációs díj bevezetése, meg­ugrott a kereset a nagyobb teljesítményű autók iránt. Anagyobb teljesítmény nem luxus Az új illeték ellenzői hangsú­lyozták, nem szerencsés, ha a regisztrációs díjat az autó telje­sítményéhez kötik; ugyanis a nagyobb teljesítmény nem je­lenti automatikusan azt, hogy a járgány a luxuskategóriába tar­tozik. Például a megemelt ille­ték a VW Passatokat és Škoda Octaviákat is érinti. Tény, hogy a legalacsonyabb, 167 eurós re­gisztrációs díj vonatkozik rájuk, de nagyon sok ilyen autó van. Csak a középkategóriás autókra kivetett díjból plusz 12 millió eurós éves bevételt vár a kor­mány. Előfordulhat, hogy azok a gépkocsik fogynak majd job­ban, amelyek teljesítménye közvetlen 80 kW alatti. Más­részt autóvásárlásnál arról sem kellene megfeledkezni, hogy az alacsonyabb teljesítményű au­tóknál az aktív biztonság is ki­sebb. Családi autóknál a 110 lő­erőnél is erőteljesebb motorok ajánlottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom