Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-23 / 196. szám, csütörtök
4 Régió UJSZO 2012. AUGUSZTUS 23. www.ujszo.com Elmaradnak a tervezett munkálatok Még sincs szükség ma vonatpótló buszokra ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Elmaradnak a vasutak (ŽSR) mára tervezett rendkívüli karbantartási munkálatai a Pozsony-Komárom vasútvonal Dunaszerdahely és Nagymegyer közötti szakaszán, ezért a RegioJet járatai a menetrend szerint közlekednek, és - az előzetes bejelentéssekkel ellentétben - nem lesz szükség vonatpótló buszokra. Erről Aleš Ondrűj, a RegioJet járatait üzemeltető Student Agency csoport kommunikációs igazgatója tájékoztatta az Új Szó Online-t. Raši a szabadság fontosságát hangsúlyozta 1968 augusztusára emlékeztek Kassán MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Az 1968. augusztus 21-én lezajlott eseményekre emlékeztek Kassán, a Fő utca 7-es szám alatt található emléktáblánál. Az egybegyűltek arra emlékeztek, hogy 44 éve vonultak be a szovjet csapatok Csehszlovákiába. A Fő utcai emléktáblán az események hat kassai áldozatának neve szerepel. A Kassai Városszépítő Egyesület korabeli fotókból készített kiállítást, a város elöljárói pedig koszorút helyeztek el az áldozatok és sérültek emlékére. „Tankokjelen- tek meg Kassán és egész Csehszlovákiában, és katonai erővel döntöttek az ország sorsáról. Most azért vagyunk itt, hogy egyikünk se felejtse el azt, ami 1968 augusztusában is történt, és újra tudatosítsuk, milyen értékeket veszítettünk el a katonai beavatkozást követően, és milyeneket nyertünk vissza több mint 20 év után. A szabadságot és a függetlenséget, ha úgy éreznénk, valaki meg akar fosztani tőle, óvni kell, úgy, ahogy azt polgártársaink 1968 augusztusában tették” - hangzott el Richard Raši, Kassa főpolgármesterének ünnepi beszédében. Vincent Samuely a Szlovák politikai foglyok konföderációjának tagja is beszédet mondott, majd a jelenlévők elhelyezték csokraikat és koszorúikat az emléktábla előtt. Tisztelgés az áldozatok emléke előtt (A szerző felvétele) A kétnyelvű űrlapokat rendkívül jól fogadták az iskolavezetők, ezért az óvodák számára is kiadták Kétnyelvű beiratkozási űrlapokat kaptak az óvodák Dunaszerdahely. Szakemberek bevonásával magyar nyelvre fordíttatta a csallóközcsütörtöki székhelyű Pro Civis Polgári társulás az óvodai beiratkozási űrlapokat, és azokat - a CD-n tárolt elektronikus változattal együtt - magyar és szlovák nyelven is az érintett intézmények rendelkezésére bocsátotta. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A polgári társulás ez év januárjában a magyar tanítási nyelvű oktatási intézmények számára készíttetett kétnyelvű beiratkozási űrlapokat. Mivel ezt rendkívül jól fogadták az iskolavezetők, a tanévkezdésre az óvodák számára is kiadták a kétnyelvű íveket. „Újdonság, hogy a kilenc különböző űrlap - mindegyikből 20-20 darabot kap egy-egy óvoda - mellé CD-t is csatolt a csallóközcsütörtöki székhelyű polgári társukéi nyelven, CD-n is közreadták az űrlapokat (Képarchívum' lás, összesen 348-at, mivel hogy ennyi magyar nevelési nyelvű és közös szlovák-magyar igazgatású óvoda, illetve magyar egyházi óvoda működik Dél-Szlová- kiában. A CD is a beiratkozási űrlapokat tartalmazza, vagyis a Pro Civis kezdeményezése eredményeként az óvodákat fenntartó intézmények illetve egyházkörzetek maguk is kinyomtathatják a beiratkozáshoz szükséges kétnyelvű dokumentumokat. A Pro Civis Polgári Társulás a CD-vel kiegészített űrlapcsomagokat ingyen bocsátotta az óvodák rendelkezésére, remélve, hogy ez méltó hozzájárulás a »2012 a külhoni magyar óvodák éve« rendezvénysorozatához és sikerességéhez. Bízunk abban is, hogy az általunk elkészített dokumentumokat sok magyar szülő használja, s egyre több ügyes, okos ldsgyermek látogatja majd a magyar nevelési nyelvű óvodáinkat” - áll a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, Őry Péter által szignált közleményben, (la) A legtöbb faluban emelkedett a magyarok száma, de az arányok nem pozitív irányba mozdultak el A Dunaszerdahelyi járásban él a legtöbb magyar SZABÓ CSILLA Dunaszerdahely. A statisztikai hivatal adatai szerint a Dunaszerdahelyi járásban él a legtöbb magyar. A járás polgárainak száma 116 492, ebből 87 349 magyar nemzetiségű, 22 349-en szlováknak, 1853-an pedig romának vallották magukat. A járási székhely, Dunaszerdahely, valamint Nagymegyer lakosainak száma a 2001-es adatokhoz képest csökkent, Somorjáé viszont növekedett. A magyarok aránya mind a három városban csökkent. Somoiján a főváros közelsége miatt egyre több szlovák nemzetiségű ember él, ugyanakkor Dunaszerdahe- lyen is megfigyelhető a magukat szlovák nemzetiségűnek valló lakosok számának növekedése. A járási székhelyen a 2001-es adatokhoz képest a magyarok létszáma 2004-gyel csökkent, míg a szlovákok száma 1042-vel növekedett. A Dunaszerdahelyi járás falvainak többségében emelkedett a magyarság száma, de összességében az arányok nem pozitív irányba mozdultak el. A legnagyobb növekedés He- gyéte községben figyelhető meg: 2001-ben lakosainak száma 932 volt, 2011-ben ez a szám 1259-re nőtt. A településen jelenleg 994 magyar nemzetiségű ember él, de ez az előző népszámlálási adatokhoz viszonyítva csak 179-cel több. Mivel a falu lakóinak száma nagyobb arányban nőtt, a magyarság aránya csökkent a településen: a 2001-ben regisztrált 87,4 százalékról 79 százalékra csökkent. Hasonló arányváltozások figyelhetők meg a járás falvainak többségében. Érdekesek az anyanyelv használatáról és a közösségi nyelvhasználatról szóló eredmények, mivel ezek néhol eltérnek a magukat magyarnak valló lakosok arányától. A Du- naszerdahelyi járásban a magukat magyarnak valló lakosok száma kisebb, mint a magukat magyar anyanyelvűnek vallóké: a 87 349 magyar lakoshoz képest 91 412 magyar anyanyelvű lakost mutatnak az eredmények, ebből 87 296-an használják aktívan a magyar nyelvet. A 2011-es népszámlálás eredményei szerint a szlovákiai magyarság száma 62 ezerrel csökkent, viszont az egyes falvakban a magyarság növekedése figyelhető meg. Ezt összevetve sem pozitív az eredmény, mivel az arányok az egyes településeken még így is csökkenő tendenciát mutatnak. Új vaskonstrukciót kap a híd, az is felmerült, hogy visszakaphatná eredeti Tavasszal szétszedik a Régi hidat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Leghamarabb tavasszal kezdhetik el szétszerelni a pozsonyi Régi hidat. A korábbi tervek ugyanakkor azzal számoltak, hogy a majdnem hetvenéves vaskonstrukciót még idén ősszel darabjaira bontják. A csúszás nem veszélyezteti az átépítés projektjét, állítja Milan Ftáčnik (független) főpolgármester. „2015-ig így is befejezzük” - nyilatkozott a Sme című napilapnak. A munkálatok időtartamát két évre becsülik. Az új konstrukción helyet kapnak majd a Ligetfaluba vezető villamos sínpárjai is. A városvezetés közlése szerint éppen ez lassítja a folyamatot, a villamos nyomvonalát ugyanis uniós alapokból finanszíroznák. A Dunán átívelő, egy kilométer hosszú nyomvonal 90 millió euróba kerülne. Az unió által kért dokumentumok beszerzése pedig időbe telik - szól az indoklás. Ezeknek egyike egy kivitelezési tanulmány, amelyet a közlekedésügyi minisztériumnak kell kidolgoznia. Szeptember végéig ez biztosan elkészül, állítja Martin Koňa, a tárca szóvivője. A város addig kiírja a versenypályázatot. Ftáčnik szerint szeptember végére kaphatja meg a város az építési engedélyt is. Néhány hónapja a fővárosi képviselő-testület döntött arról, hogy a Régi híd új vaskonstrukciót kap. Felmerült az is, hogy visszakaphatná eredeti nevét (Ferenc József híd). A Vörös Hadsereg által L945-ben épített hidat 2010 óta csak a gyalogosok és kerékpárosok használhatják, ugyanis elkezdett süllyedni. Az új változat szintén nem számol az autós forgalommal. (vps) nevét, és ezentúl Ferenc József hídnak hívhatnák 2015-re megújul Pozsony legrégibb hídja (Vladimír Šimíček felvétele
