Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-11 / 186. szám, szombat

www.ujszo.com UJSZO 2012. AUGUSZTUS 11. Kultúra-hirdetés 7 Milos Forman legendás alkotása felújított változatban jelenik meg a DVD-piacon Tűz van, friss színekben Negyvenöt évvel a forga­tás után digitális változat­ban került közönség elé Karlovy Vary idei fesztivál­ján Milos Forman csodás örökzöldje, a Tűz van, ba­bám! Ez volt az utolsó itt­hon forgatott opusa, a ’60-as évek cseh új hullá­mának első színes filmje. SZABÓ G. LÁSZLÓ A felújított verzió ünnepi bemutatója alkalmából Vojtech Moravec rövid kísérőfilmet ké­szített a Tűz van, babám! szüle­tésének körülményeiről, egy bá­jos dokumentumot, amelyben Milos Forman Connecticut! ott­honában, operatőre, Miroslav Ondhcek pedig a forgatás ere­deti helyszínén, Vrchlabíban idézi fel a negyvenöt évvel ez­előtt született alkotás létrejöt­tének körülményeit. A közeli hónapokban DVD-n megjelenő mű extrájaként ezt is láthatják majd az elévülhetetlen értékű film rajongói. „Naphosszat biliárdoztunk és kártyáztunk, amikor Jaroslav Papoušek és Ivan Passer társa­ságában a forgatókönyvet írtuk - emlékezik Milos Forman. - A film eredetileg fekete-fehér lett volna, ám hosszas könyörgés után, és hogy egy az egyben a va­lóságot ábrázolhassuk, megkap- tukhozzáaszínes nyersanyagot. Carlo Ponti, a film olasz produ­cere keresett fel az ajánlattal, hogy dolgozzunk együtt, s ő kí­nált fel 80 ezer dollárt anélkül, hogy a forgatókönyvet látta vol­na. A koprodukciós szerződés természetesen a film időtarta­mát is pontosan meghatározta: 93 perc. A vágás után azonban néhány perccel rövidebb lett a film, s mivel az amatőr szereplők arcai nem nyerték el Ponti úr tet­szését, visszalépett, és nemzet­közi perrel fenyegetett, ami a prágai filmgyár kommunista ve­zérkarát is megrettentette. Claude Berri, a neves francia producer sietett a segítségünk­re, ő vette meg végül is a kész produkciót, és mentett meg bennünket egy várhatóan ha­talmas botránytól.” A színes filmhez azonban egészen más képi világot kellett megteremteni, mint a fekete­fehérhez. Miroslav Ondnček meg is tett minden tőle telhetőt: kétszer is átfesttette a tűzol­tóbál helyszínéül szolgáló nem kis termet, a tűzoltóegylet tag­jainak új egyenruhát varratott - a korábbi színtől teljesen eltérő árnyalatú anyagból. „John Huston filmje, a Mou­lin Rouge hangulata sok min­denben inspirált - így Miroslav Ondhcek -, de legalább ilyen mértékben közrejátszott a szí­nek megkomponálásában az a falevél is, amelyet Prága belvá­rosában sodort elém a szél. Gyűjtöttem is aztán egy egész csokorra valót a levelekből, hogy létre tudjam hozni azt a színkombinációt, amely végül megadta a film alaphangulatát. Földszínekben gondolkoztam, ezért hagytuk el a kékeszöld egyenruhákat, a nőknél pedig az összes hideg színt. S mivel hasznos hanggal dolgoztunk, tehát nem volt utószinkron, ah­hoz, hogy a dialógok érthetőek legyenek, a teremben még tánc közben is csend kellett, hogy le­gyen. Ezért találtuk ki azt, hogy a háttérben látszó párok cipő helyett zokniban táncoljanak.” A film szereplői, csupa ama­tőr színész, akik a Sztanyisz- lavszkij-módszerről soha nem hallottak, mégis egytől egyig remekül játszottak. Sem Formánnak, sem Ondrí- čeknek nem okoztak gondot az amatőr szereplők. A forgatás legnehezebb napja az volt, ami­kor ki kellett gyulladnia a törté­netbeli idős bácsi házának. „Több szakember, pirotech­nikus ügyelt a dolgok biztonsá­gos menetére - meséli Miroslav Ondhcek -, de a ház csak nem akart lángra kapni. Amikor te­lehordták olajoshordókkal, és a tűz pillanatok alatt magasra csapott, akkor meg olyan gyor­san égett a tető, hogy egy óra leforgása alatt minden hamuvá vált. Futkostunk a hóban jobb- ra-balra, hogy elegendő felvé­telt készítsünk a szunnyadó tűzben.” A kész film 1968 augusztu­sában került a hazai mozik műsorára, de csak pár hétig ve­títették. Carlo Ponti akkor kezdte visszakövetelni a pénzét azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen kegyetlenséget, amely va­lósággal lekezeli az egyszerű embereket, nem mutathat meg a nyugat-európai nézőknek. Claude Berri révén aztán a film New Yorkba is eljutott, az ame­rikai kritikusok felsőfokon ír­tak róla, s az Oscar-jelölést is megkapta. De azokban a na­pokban itthon már dobozban volt a film, s zártkörű vetítése­ken csak a hivatalos tűzoltók láthatták. Értékéből azóta sem veszí­tett. Ha nem tudnánk, mikor készült, egészen friss alkotás­nak is gondolhatnánk. Nincse­nek benne trükkök, speciális ef­fektek; az a fajta rendezői egyszerűség, amely a cseh új hullám rendezőinek a sajátja, egészen különös művé, az egyetemes filmművészet egyik legfényesebb darabjává avatta aTűz van, babáml-at. A film rekonstruált verziója az idei év régen várt csemegéje lesz a DVD-piacon. Elhunyt Gály Olga Pozsonyban 91 éves korá­ban elhunyt Lőrinczné Gály Olga költő, író, szerkesztő, műfordító. 1921. február 10-én Lo­soncon született, szülővárosa gimnáziumában érettségi­zett. Egy boldog, védett gyermek- és ifjúkor után ke­rült az üldöztetés és a háború poklába. Sokat szenvedett, elvesztette szeretteit, első férjét. 1947-től Pozsonyban élt. Először hivatalnokként dolgozott, majd újságíró lett. 1953-1956-ban az Új Szó, 1956-1960-ban a Hét, 1960-tól az Új Élet (Pozsony- vidéki magyar nyelvű járási hetilap), 1971-től 1976-ig a Nő kulturális rovatának szer­kesztője volt. Verseit, publi­cisztikai írásait, irodalmi ri­portjait, színikritikáit az Új Szó, a Hét, a Nő, az Irodalmi Szemle, a magyarországi Irodalmi Újság és a Népsza­badság közölte évekig. A háború utáni csehszlo­vákiai magyar költészet úttö­rői közé tartozott. 1953-ban jelent meg első önálló kötete, a Hajnali őrségen, ugyanab­ban az évben az Új hajtások című versantológiába is be­kerültek versei. Még három önálló verseskötettel jelent­kezett (Halkan szólok, 1967, Tiszta vászon, 1976, Szívdo­bogás, 1981). Ezekben első­sorban a kiteljesedett asz- szonysors mindennapi moz­Gály Olga (1921-2012) zanatait örökítette meg ben­sőséges hrával. További ver­seit antológiák közölték. Két életrajzi regénye a rendszer- váltás után jelent meg. Az Ördöglakat (1990) férjének, a festőművész és politikus Lő- rincz Gyulának gyermek- és ifjúkori emlékeiből állt össze, a magyarul és szlovákul is megjelent Néma madárban (2004) saját életéről beszél azzal a közvetlenséggel, amely írásainak legnagyobb erénye. Irodalmi munkássá­gát és neves szlovák szerzők (R. Sloboda, J. Johanides, A. Baláž, A. Hykisch, Jozef Puskás, A. Wetzler) műveiből készült kitűnő fordításait számos díjjaljutalmazták. L. Gály Olga temetése 2012. augusztus 13-án 12.30-kor lesz a pozsonyi krematóriumban, (v) Forog Luc Besson új filmje Párizs. Robert De Niro és Michelle Pfeiffer főszereplésével megkezdődött Luc Besson Malavita című, új filmjének a for­gatása. A francia rendező fekete komédiát készít, a történet egy amerikai maffiacsaládról szól, amelyet tanúvédelmi program keretében Franciaországba költöztetnek. A klánnak egy normandiai faluban kellene meghúznia magát, de ez nem megy könnyen. De Niro játssza Fred Blake-et - alias Giovanni Manzonit - aki minden erőfeszítése ellenére képtelen beil­leszkedni a falu közösségébe, és visszatér régi szokásaihoz. Michelle Pfeiffer a szenvedő anya a családban. A Malavita a tervek szerint 2013 második felében kerül a mozikba. (MTI) Sok sikeres ember kis helyen is elfér! wmmammmgmi ÍOOO olimpiai bajnok 4' I 2 xi o ce £e '= Hm N m «3 E jj w 55 ®-n f"- > S .. •» E k. c S> ® " 3 g» c « Sl!l c Ti o 50 ■M -t-> «J <D 0) (D N o> r\i ! 'OJ w E „ÚT D |I I SI 1 a o £ & X £ {2 c "O u . O •- r­s äš'S-S <U C N ■o £ 8 2 N D CŰ at < O s Hi? E vi¥ ‘ ro re «O 0° Sf-SÍ vt r Ö1*2 ifi <v <v E 2 F m a- -* £ n .ti _0 £ «3 V, 'O —L CX ^ re OJ '2 '<0 'OJ ói'«} £ *2 o .* =o fi-‘Ť = a) •• ^ .ti F 'n £ ai | “ E < » M g’5.2,0­'O a» </> ~ö c ±L Tíí o N E CD 'JV _ :I3 !_ Q. ro Q) QJ O I- Q­N i­Szépségkirálynő-választás a tűzoltóbálon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom