Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-23 / 169. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 23. www.ujszo.com Nem lehet hosszú távú terveket készíteni Kevés a biztos befektetés HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Noha az eurózóna szétesése továbbra is valószínűtlen, az általános helyzet rendkívül súlyos. Napjainkra nem egy szokványos krízishelyzet alakult ki. Mivel a válság újabb és újabb hullámai jönnek, egyre nehezebb biztos befektetési pontot találni. Amit egy előző hullámvölgyben ajánlottak, a ciklus további szakaszában elértéktelenedik. A jelen recesszió kiindulási oka is tulajdonképpen egy korábbi válsághelyzetre adott válaszból alakult ki. Az ezredforduló táján a dotcom cégek elértéktelenedése után a befektetők az ingatlan felé fordultak. A gondokat az okozta, hogy hitelre vásároltak, illetve az, hogy háza, lakása szinte mindenkinek van, így nemcsak a befektetők, hanem gyakorlatilag az egész lakosság, minden ingatlantulajdonos veszteségeket szenvedett el. A később felfedezett további befektetési menedékek, a nyersanyagok, főleg a kőolaj, illetve a nemesfémek, leginkább az arany, mára szintén kifulladtak. A gazdasági visszaesés miatt ezek iránt is egyre kisebb a kereslet. A bajokat fokozza, hogy a legfejlettebb államok is eladósodtak, ez pedig az eurózónát, mint rendszert veszélyezteti. Az alacsony kamatok miatt egyre többen az infláció gyorsulásától tartanak. Ebben az esetben viszont valóban nincs mihez nyúlni, legyen az tárgyi vagy pénzügyi befektetés. Most bárki bármit is ajánl, azt óvatosan kell fogadni. Olyan ellentmondásos tanácsok is napvilágot látnak, hogy a dollár jó befektetésnek számít, mivel az Egyesült Államok gazdasága egységes, jobban meg tud birkózni a visszaeséssel. A legrosszabb, ami történhet, ha teret engednek a pániknak. A leírtak ellenére a kisbefektetők szempontjából valójában nincs válság, csupán a lehetőségek szűkültek, pontosabban szólva most nem lehet hatékony hosszú távú pénzügyi tervet készíteni. A legjobb megoldás kivárni, de a pénzt most sem kell a párna alatt tartani, hanem érdemes ott hagyni, ahol éppen van. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre nagyobb viharkárok Pozsony. A hosszan tartó száraz, meleg időt az elmúlt hetekben heves viharok váltották fel, amelyek tetemes károkat okoztak az országban. A legnagyobb hazai biztosító, az Allianz szerint csak július első két hetében 665 olyan káresetet regisztráltak, amit a viharok okoztak, az így keletkezett kár pedig eléri a 670 ezer eurót. Ezekből 146 esetben villámcsapás (86 ezer euró), 141 esetben pedig jégeső (300 ezer euró) okozta a kárt. Míg a villámok elsősorban a háztartások elektronikai eszközeit tették tönkre, a jégeső az autókban és a háztetőkben tett kárt. Az Allianz szerint az elmúlt években fokozatosan nő a villámcsapások okozta káresetek száma. A legtöbb kárt már hagyományosan a júniustól szeptemberig tartó időszakban regisztrálják, miközben csak tavaly 1,14 millió eurós kárt okoztak a villámok. (TASR) Kevesebb cég ment csődbe Pozsony. Az idei második félévben már csökkent a csődöt jelentett cégek száma - derül ki a Slovak Credit Bureau társaság elemzéséből. Míg az első negyedévben - a csődtörvény módosításai miatt - rekordszámú társaság ellen indult csődeljárás, az idei második negyedévben már csak 61 ellen. Ez 62-vel kevesebb, mint az első negyedévben, és 17-tel marad el a múlt év azonos időszakához képest. Az elmúlt három hónapban is a kereskedelemben, az építőiparban és az iparban ment tönkre a legtöbb cég. Ezzel szemben a legkevesebb csődöt az ingatlanpiacról, a mezőgazdaságból és a távközlésből jelentették. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7783 Lengyel zloty 4,1626 Cseh korona 25,570 Magyar forint 285,97 Horvát kuna 7,5060 Román lej 4,5995 Japán jen 95,86 Svájci frank 1,2009 Kanadai dollár 1,2323 USA-dollár 1,2200 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,27-1,18 26,31-24,41 295,38-274,03 Postabank 1,27-1,18 26,32-24,54Szí. Takarékpénztár 1,27-1,18 26,08-24,64 297,56-271,94 Tatra banka 1,26-1,19 26,11-24,59 295,59-273,13 Príma banka 1,29-1,17 26,60-24,06 298,25-269,85 Általános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Néhány pénzintézet az év elejéhez képest a negyedével növelte szolgáltatásainak a díjszabását Újabb drágulás a bankoknál A folyószámla vagy egyéb banki szolgáltatás kiválasztásánál az emberek 68 százaléka több bank ajánlatát hasonlítja össze (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Akormányfenye- getése ellenére a bankok egyre gyakrabban növelik a díjszabásukat. Idén még nem volt olyan hónap, hogy ne drágultak volna a pénz- intézetekszolgáltatásai, és nem lesz ez másképp a jövő hónapban sem. Néhány bankügyfele így mára több mint a negyedével többet kénytelen fizetni bankjá- nakaz év elejéhez képest. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Azt követően, hogy az előző kormány bevezette a bankadót, a hazai pénzintézetek több hullámban emelték a lakossági ügyfelek díjszabását. Van olyan pénzintézet, amely idén már ötször növelte a díjait, így olyanok is akadnak, amelyek az év elejéhez képest 27 százalékos drágulást produkáltak. A rekorderek közé tartozik az UniCredit Bank és az Általános Hitelbank (VÚB), amelyek idén négyszer növelték az áraikat, a ČSOB azonban már bejelentette, hogy hatszor emeli az árait. A bankok, amelyek csak tavaly 673 millió eurós nyereségre tettek szert, ugyan azt állítják, hogy a drágulást a növekvő költségeik teszik szükségessé, a kormány szerint azonban a bankadót próbálják meg így kifizettetni az ügyfeleikkel. A Fico-kormány ezért olyan törvényen dolgozik, amellyel meg szeretnék akadályozni, hogy a bankok a rájuk kivetett extraadó terhét az ügyfelekre hárítsák át. Peter Kažimír pénzügyminiszter szerint akár 330 ezer euró bírságot is kivethet a terheket áthárító bankokra, ismételt esetben ez felkúszhat 660 ezer euróra. Azt, hogy a bankokra hogyan bizonyítják majd rá, hogy a díjakat az extraadó miatt növelték, egyelőre a pénzügyminiszter sem árulta el, a jegybank azonban már jelezte, hogy ez nem olyan könnyű, mint azt a kormány elképzelte. Augusztustól újabb drágulás A bankok azonban nem hagynak semmit a véletlenre, és a törvény várható, szeptemberi életbe lépése előtt további árugrást terveztek be. Augusztustól öt pénzintézet emeli majd az árait: a Szlovák Takarékpénztár, az Általános Hitelbank, az UniCredit Bank, a ČSOB és az OTP Banka. A Szlovák Takarékpénztár ügyfelei augusztus 18-tól például az eddigi 45 cent helyett 50-et fizetnek majd, ha készpénzt szeretnének elhelyezni a számlájukon, a készpénz kivétele a bankfiókban pedig 1,90 euróról 2 euróra nő. Ót centtel drágul a bankautomatás pénzfelvétel és az elektronikus tranzakciós felszólítás is. Az Általános Hitelbank csaknem a duplájára - 30-ról 59 centre - emeli a Senior számla díját, a belföldi pénzátutalások pedig az eddigi 15 cent helyett 19 centbe kerülnek majd. A VÚB egy új díjat is bevezet: a betétkönyv felszámolásáért így 5 eurót kérnek majd, a bankkártya újbóli kiadásáért pedig az eddigi 0 euró helyett 10-et számláznak. A ČSOB Extra Pohoda csomagjának a havi díjszabását 8-ról 9 euróra növeli, az OTP-nél pedig a készpénz felvétele a bankban 1,5 euróról 1,7-2 euróra nő, a tranzakció nagyságától függően. Az UniCredit esetében több számla- csomag is drágul: a Champion csomag havi 4,40-ról 5-re, a Silver 5,49-ről 6-ra,a Smart pedig 2,99-ről 3,50 euróra drágul. Zuzana Ďuďáková, az UniCredit szóvivője a drágulást azzal magyarázza, hogy így próbálják meg rávenni az embereket a régi csomagjuk lecserélésére. A jövő hónaptól ugyanis azok a csomagok drágulnak, amelyeket már nem kínálnak az ügyfeleiknek. A díjszabások emelésével a bankok azonban maguk alatt vágják a fát, hiszen a felmérések szerint a szlovákiai banki ügyfelek a legkevésbé lojálisak közé tartoznak egész Európában. „Nem okoz számukra gondot lecserélni a bankjukat, ha nincsenek megelégedve a szolgáltatásaival. Többségük számára a döntés meghozatalakor épp a bank által kínált díjszabás a döntő” - nyilatkozta Igor Mravec, a Deloitte tanácsadó társaság szakembere. Óvatosabban válogatunk A legfrissebb Eurobarometer felmérés szerint a folyószámla kiválasztásánál az emberek 68 százaléka több bank ajánlatát hasonlítja össze, és csak a negyedük tartozik abba a csoportba, amely gondolkodás nélkül elfogadja az első útjába eső bank ajánlatát. Magyarországon és Lengyelországban például a lakosság alig fele bíbelődik a banki ajánlatok összehasonlításával, (mi) Magyarországon egy alkalmazott évente átlagosan 1980, Szlovákiában pedig 1793 órát dolgozik A magyarok több időt töltenek munkával ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Pozsony/Budapest. A visegrádi országok közül Magyarországon töltik a dolgozók a legtöbb időt munkával - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb tanulmányából, amelyben ezúttal 32 országot vizsgáltak. 2011-ben egy alkalmazott átlagosan 1980 órát dolgozott Magyarországon, ami heti 38 óra munkát jelent. Szlovákiában ugyanekkor 1793, Lengyelországban 1937, Csehországban pedig 1774 órát dolgoztak, míg az OECD-orszá- gok éves átlaga 1776 óra, vagyis a 32 vizsgált országban átlagosan 34,1 órát töltöttek munkával az alkalmazottak egy héten. A Menedzsment Fórum internetes hírportál által közzétett elemzés szerint a heti munkaórák számában a magyarok és a lengyelek között nincs sok különbség, alig 0,3 óra, ám Szlovákiában a magyarországi 38 órával szemben mindössze heti 34,5 órát dolgoztak átlagosan az év során, a csehek pedig 34,1 órát. Az OECD által vizsgált 32 ország viszonylatában is élen áll Magyarország, hiszen 2011-ben a magyaroknál magasabb évesített munkaóraszám csak Görögországban (2032 óra, vagyis heti 39 órát), Chilében (2047 óra, heti 39,3 órát) és Mexikóban (2250 óra, vagyis heti 43,7 órát) jött ki. 2011-ben az OECD által vizsgált országok közül Hollandia volt az, amelyik kiemelkedett a többi közül, hiszen „mindössze” 1379 órát dolgozott egy alkalmazott átlagosan az év során, ami heti 26,5 órának felel meg. Bár azt meg kell jegyezni, hogy az országban kiemelkedő a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, vagyis 37,2 százalékos a foglalkoztatottak arányában, ami a legmagasabbnak számít a vizsgált országok között. Ezzel szemben ugyanakkor Magyarországon (SITA-felvétel) az alkalmazottak mindössze 4,7 százaléka dolgozik rész- munkaidőben, ennél alacsonyabbat csak Szlovákiában és Csehországban regisztrált az OECD. Nálunk ez 4, a cseheknél pedig 3,9 százalék. A hollandok esetében a részmunkaidős foglalkoztatás magas aránya eredményezte ezt az alacsony értéket. Á részmunkaidős állás viszont nemcsak a munkaórára, de a munkanélküliségi rátára is kedvező hatással van, hiszen a negyedik legalacsonyabb az állástalanok aránya a vizsgált országok közül: 4,4 százalék. Ennél kicsivel többet, de még mindig az egyik legkevesebbet dolgozott Németországban egy alkalmazott, hiszen itt évi 1411 munkaórát „hozott ki” a statisztika, ami egy hétre 27,1 órát jelent. Bár ennek ellenére nem náluk a második legmagasabb a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya. A németek a maguk 22,1 százalékával csak a hatodik helyre voltak jók az OECD statisztikája szerint. A harmadik legelőkelőbb helyezést érték el a norvég alkalmazottak, 2011-ben átlagosan 1426 órát dolgozott egy alkalmazott, ami azt jelenti, hogy egy hét 27,4 óra munkaidőből állt számukra. (mi, TASR)
