Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-23 / 169. szám, hétfő
Kultúra 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 23. Több mint negyven év alatt született írásokból áll Bernardo Bertolucci most megjelent könyve Homok a szenteltvíztartóban BERNARDO BERTOLUCCI NAGYSZERŰ A FTT k A RÖGESZMÉM, 11 LIVI ÍRÁSOK, EMLÉKEK, INTERJÚK Pasolini regényei, forgatókönyvei, valamint közéleti írásai, Milos Forman és Jirí Menzel élettükre után ismét egy legendás filmes, a Cinecit- ta utolsó császára, Bernardo Bertolucci emlékeit jelentette meg Nagyszerű rögeszmém, a film címmel a Kalligram Kiadó. SZABÓ G. LÁSZLÓ Fabio Francione és Piero Spila, a világhírű rendező két munkatársa válogatott Bertolucci írásaiból, emlékeiből és interjúiból, így született a könyv, amely 2010-ben jelent meg Milánóban. ,A könyv, amelyről nem tudtam, hogy megírtam” - kommentálta Bertolucci. Nem is csoda, mondhatnánk, hiszen egész életében a filmmel volt elfoglalva, miközben apjától, Attilio Berto- luccitól, a jeles olasz költőtől nagy adag íráskészséget is örökölt. Huszonegy éves, amikor vékonyka verseskötetével, A titkok keresésével elnyeri az elsőkötetes tehetségek Viareg- gio-díját. De akkor már a filmhez is köze van: Pasolini asszisztenseként dolgozik a Csóróban, hogy egy évvel később önálló rendezéssel (A Kaszás) állhasson közönség elé. Pályája csúcsára 1987-ben jutott el, amikor Az utolsó császár című alkotásáért kilenc Oscar-jelölést kapott, és mind a kilenc kategóriában győzni tudott. Előtte olyan filmeket forgatott, mint Á megalkuvó, Az utolsó tangó Párizsban, a Huszadik század, A Hold, Oscar- díjas rendezőként pedig az Oltalmazó eget, A kis Buddhát, a Lopott szépséget és az Álmodozókat. Ez utóbbit 2003-ban mutatták be, azóta nem rendezett, csupán különböző dokumentumfilmekben tűnt fel, amelyekben saját pályájáról, Marion Brandóról vagy Elio Petriről nyilatkozott. Nyilatkozataiból a könyv is közöl jó néhányat. Azt a cikkét, amelyet Michael Cimini A szarvasvadász című filmjének védelmében írt, a kötet olasz szerkesztői nem tudták beiktatni. Egyszerűen nyoma veszett. „Amennyire én emlékszem rá, ez volt az egyik legjobb írásom - vélekedik Bertolucci. -A film berlini bemutatója a legelvakultabb baloldal körében botrányt keltett, A szarvasvadászt Amerika-barát propagandafilmnek tartották... Én viszont úgyláttam, hogy ezzel a filmmel az amerikai filmművészet visszanyerte azt az epikus jelleget, amelyet Ford és Hawks halálával elveszített. Cikkem egy olyan filmet dicsért, amely könyörtelenül feltárja a vietkongok könyörtelenségét,” Tizenöt oldalas önéletrajzi visszaemlékezése után negyvenkilenc Bertolucci-szöveg olvasható a kötetben. Ezeket osztották három fejezetre a szerkesztők: az első a Filmjeimről, mozimról, a másik a Mesterek és útitársak, a harmadik a Ha filmkritikus volnék címet kapta. Kritikai esszék, rövid lélegzetű bírálatok, recenziók mellett izgalmas visszaemlékezések. ,A válogatásunkban közölt szövegekből egy visszaigazolás és egy meglepetés tűnik ki - állapítja meg Spüa és Francione. - Amikor ír, Bertolucci nemcsak a saját filmművészetéről beszél, hanem a filmművészetről és egyben a világról alkotott elképzeléseiről. Film-kalandjairól, film-felfedezéseiről... korszakalkotó filmekről... saját szerzői (és emberi) tapasztalatát generációja és a fiatalabbak tapasztalatával szembesítve, saját eredményeit és újításait a világ különböző tájain élő - talán kedvezőtlenebb és szélsőségesebb viszonyok között dolgozó - alkotók eredményeivel összehasonlítva, az új filmnyelvvel és régi kihívásokkal szembesítve.” Pasolininak, az egykori jó barátnak több bekezdést szentel a könyv. Sráckora óta ismerte őt, Bertolucci apjához is nagyon erős szálak kötötték. „Ti- -zenkettő vagy tizenhárom éves voltam, írt nekem egy verset, a címe Egy fiúhoz, amelyben fivére történetét meséli el... Pi- er-Paolo afféle apahelyettes volt számomra. Valami hasonló alakult ki aztán Godard-ral is... Mivel Pier-Paolo mellett születtem meg a film számára, új szenvedélyemet ő talán úgy élte meg, mintha megcsaltam volna... mintha a növendék megcsalta volna mesterét.” Alberto Moravia, Sergio Leone, Laura Betti, Kubrick is szerepel a Mesterek és útitársak fejezetben. Külön részt kapott a könyvben Bertolucci és néhány pályatársa ma is aktuális témákat érintő beszélgetéseinek sorozata. A neorealizmusról és az amerikai moziról Enzo Ungari- val beszélget, majd a moziban megélt örömeiről, a buddhizmusról és a Tiszta kezek Olaszországáról, a zenéről, utazásairól és utastársairól mesél a kötetben. Voltaképpen az egész könyv egy nagy utazás - Bertolucci- val. Egy olyan emberrel, akit nemcsak hallgatni jó, inni a szavait, hanem meglátni mellette azt is, ami mellett korábban figyelmetlenül elmentünk, és csak most, neki köszönhetően döbbenünk rá, hogy például mit is jelent, ha a sivatag peremén, egy kis kápolnában a dűnék között homok van a szenteltvíztartóban. Pozsony. Ema Masarovičová szobrászművész, a hazai modem ékszerkészítés megalapítója előtt tiszteleg a Szobor és ékszer című kiállítás, amely a hét végéig még megtekinthető a Szlovák Képzőművészeti Unió kiállítótermében (Umelka). A kiállítás anyagát a Masarovičová emlékét őrző szimpózi- mokon készült anyagból válogatták. Ahogy a cím is elárulja, nemcsak ékszerek - főleg nem hagyományos értelemben vett ékszerek - és nemcsak különféle díszítőelemek alkotják a tárlat anyagát, hanem maszkok, nagyméretű fém- és kőobjektek is. Á kiállítás nemcsak tiszteleg Masarovičová előtt, hanem munkáiból is bemutat, (tb) A kiállításcím ellenére nem hagyományos értelemben vett ékszereket mutat be az Umelka tárlata Szobor és ékszer Hangulat az ékszerek és a szobrok világából (SITA-felvétel) RÖVIDEN Ibsen darabja a legsikeresebb Avignon. Az Avignoni Fesztiválon ugyan nem osztanak díjakat, a programból azonban egyértelműen kiemelkedik Ibsen A nép ellensége című darabjának osztatlan szakmai és közönségsikert aratott előadása, amelyet a kortárs német színház egyik legnagyobb mesterének tartott Thomas Ostermeier rendezett. A produkciók többsége megosztotta a közönséget Európa legjelentősebb színházi találkozóján, a sztárrendezők (a díszvendég brit Simon McBurney, az olasz Romeo Castellucci, a francia Arthur Nauzyriel és Stéphane ■Braunschweig) előadásairól hatalmas viták alakultak ki. A mértékadó kritikusok azonban abban egyetértenek: formájában és tartalmában is jelenleg a német színház a legjobb Európában. (MTI) Magyar és szlovák filmek a cseheknél Uherské Hradišté. A szombaton megkezdődött Nyári filmakadémia elnevezésű filmszemlén idén magyar és szlovák mozgóképek gazdag kínálatával várják a közönséget. A nyitottságával főleg a fiatalok körében közkedvelt szemlén a szlovák film ünnepe lesz, hogy bemutatják Štefan Uher Nap a hálóban című alkotását, felújított hanggal és képpel - ez a film mérföldkő a hazai filmgyártásban, mivelhogy a csehszlovák új hullám első markáns alkotásának tartják. Az immár hagyományos szlovák film napját ezúttal holnap tartják a szemlén: nem hiányzik majd a kínálatból Zuzana Liová Ház című alkotása sem: a vetítésre várják a film női főszereplőjét, Bárdos Juditot is. Ugyancsak a szemle vendége lesz Martin Sulik rendező. Magyarországi neves alkotókat - Szabó Istvánt, Fliegauf Bencét és Jankovics Marcellt - is meghívtak a Nyári filmakadémiára, s a Focus szekcióban a magyar film egy-egy jeles alkotását mutatják be. (tb) Tisztelni kell a Festspielhaust Bayreuth. A Bayreuthi Ünnepi Játékok megnyitása előtt Christian Thielemann karmester úgy nyilatkozott, hogy tisztelettel kell bánni a Zöld Dombon álló épülettel, a teremmel. A karmester szerint a Festspielhaus terme olyan, mintha élne. Megbosszulja, ha egy rendező nem kellő tisztelettel bánik vele, nem veszi figyelembe milyen előadást kíván érzékeny és páratlanul gondosan kifejlesztett akusztikája. „Lenyűgöző és sérthetetlen hely, amelynek tradícióját mindenképp meg kell őrizni” - hangsúlyozta. Ezzel közvetve utalt a tavaly nagy felháborodást keltett Tannháuser- rendezésre, Sebastian Baumgarten munkájára, amelyben egyebek között színes gázokat fejlesztő, sistergő készülékek álltak a színpadon. A szerdán kezdődő fesztivál nyitóelőadását, A bolygó hollandit, az idei új produkciót Thielemann vezényli. (MTI) Pénteken kezdődik a 22. Művészetek Völgye Emberbarát esemény ELŐZETES Kapolcs. Pénteken nyitja meg kapuit a 22. Művészetek Völgye, amelynek keretében idén két településen, Kapol- cson és Taliándörögdön, 28 helyszínen 550 program, 700 fellépő várja a völgybarátokat. Márta István, a fesztivál igazgatója elmondta, hogy az idei Művészetek Völgye család-, környezet- és emberbarát esemény lesz, amely hangulatában az 1989-1990-es kezdetekhez tér vissza: nem lesznek nagy színpadok, nagy helyszínek, helyettük kis közösségi tereken, falusi portákon fesztivá- loznak. A különböző udvarok művészekkel és gasztro-kultu- rális programokkal telnek meg. Tíz napra a völgybe költözik Palya Bea a barátaival, a Kaláka együttes, valamint Földes László Hobo. A Palya-udvamak kialakult forgatókönyve van, reggeltől estig mozgásművészeti, irodalmi, zenei és más színes programokkal, érdekes, ismert emberekkel való beszélgetésekkel (idén például Gryl- lus Dorkával, Szily Nórával) . A „fiatalabb” Kaláka-udvar erre a fesztiválra szintén kialakította azt a kínálatot, amely a tíz nap alatt zsúfolásig megtölti udvarát: költőkkel, írókkal, színészekkel zenélnek Lackfi János házigazda irányítása alatt. Hobo nem csak zenésztársaival (így például Póka Egonnal) ad koncerteket, hanem előadásokat is tart például a rock és a népzene, vagy a rock és a színház kapcsolatáról. Érdekes vállalkozás a kapolcsi óvodakertben a közösségi zenélés, ahol a bluesra építő profik és amatőrök dolgoznak együtt. A templomokban a hagyományokhoz híven komolyzene csendül fel, a reneszánsz és barokk muzsika mellett előadások is elhangoznak korabeli hangszerekről, módszerekről. A Kaposvári Egyetem Művészeti Kara is a völgyben ver tanyát, workshopokkal, nyílt tanórákkal. A Muharay Színpadon a szokásokhoz híven népművészeti programok lesznek, és bőven válogathatnak a zöld témák iránt érdeklődők is. Márta István elmondta, hogy idén is a völgy vendége lesz a Magyar írószövetség, ahol fiatal írók is bemutatkoznak. (MTI)
