Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-20 / 167. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 20. Kertészkedő - hirdetés 15 (Fotó: Hocsi) Az uborkát rendszeresen öntözni kell, vízpótláskor ne érje nedvesség a növény lombozatát Peronoszpóra az uborkában Az uborka legveszélye­sebb gombás betegsége a peronoszpóra. Minden évben megjelenik és je­lentős károkat okoz. ÖSSZEFOGLALÓ Az uborka egy Indiából szár­mazó zöldség, amely egész Ázsiában őshonos, de például az egyiptomiak is nagy meny- nyiségben termesztették. Eu­rópában először a kilencedik században találhatunk feljegy­zéseket róla. Nagy Károly ren­delte el, hogy birtokain a lehe­tő legnagyobb mennyiségben termesszék a zöldséget. Szőrös és csupasz fajta A korabeli uborka lényege­sen keserűbb volt a manapság ismert, számtalan keresztezési folyamaton átesett uborká­hoz képest. Kétféle fajtát kü­löníthetünk el: létezik tüskés uborka, amely tapintásra egy­általán nem sima, inkább sző­rös, bökdösős hatása van, és holland típusú csupasz kígyó­uborka. Az utóbbi a második világháború környékén került kifejlesztésre, a tüskés válto­zattal ellentétben egyáltalán nem keserű. Az uborka rend­kívül lédús zöldségfajta, amely elsősorban ásványi anyagokat tartalmaz kiemelt mennyiség­ben, de vitaminokból is sokféle megtalálható benne, ám saj­nos mennyiségük nem nevez­hető soknak. Ennek ellenére a B-vitaminok összes alfajtá­ja, valamint a C-vitamin és az E-vitamin is megtalálható benne. Bizonyítottan béltisz­tító és étvágygerjesztő hatása van, de a bőrgyógyászatban is használják bőrpuhításra, de segít a pirosodás, a viszketés, valamint a hámlás gyógyításá­ban is. Kényes és vízigényes Az uborka nagyon kényes és vízigényes növény. Termesz­tése esetében fontos eldön­tenünk, hogy a földön futtat­juk-e, vagy készítünk számára egy kordont. A növény nem­csak vízigényes, hanem rend­kívül sebezhető a liszthar­mat, a peronoszpóra és egyéb gombabetegségekkel szemben is, ami ellen - ha már megtá­madta a növényt - kizárólag permetszerrel védekezhetünk. Legveszélyesebb gombás meg­betegedése a peronoszpóra, amelynek jeleit térségünkben általában július derekától ész­leljük. Tünetei a következők: a leveleken kezdetben világos­zöld foltok keletkeznek. Ezek később besárgulnak és mivel a levélerek által határoltak nagyon jellegzetesek - ekkor a tünet már könnyen felismer­hető. A betegség előrehaladtával a sárgulás az egész levélre, sőt az egész növényre átterjed­het, amit ekkor már nem lehet megmenteni, a növény elszá­rad. A tapasztaltabb termelők tudják, hogy a betegség ellen hetenként megelőzésszerűen kell permetezni. Ha a fertőzés már kialakult, akkor felszívó­dó szereket kell választanunk. Megelőzés és kezelés A fertőzés létrejötte, terje­dése és a járvány kialakulása szorosan összefügg a nedves­séggel. Szabadföldön a csa­padékos időjárás és a harmat­képződés lehet a fő serkentő tényező, hajtatásban az öntö­zés és a magas páratartalom. Természetesen ezeken kívül még sok tényező szerepet ját­szik (fajtaérzékenység, termő­helyi adottságok stb.) amiből az is látszik, hogy a védekezés­ben a megfelelő agrotechnika betartása rendkívül fontos. Nagyon fontos, hogy öntözés­kor a víz ne érje a lombot. Ha fertőzött növénymaradványo­kat észlelünk, akkor azokat ajánlatos haladéktalanul eltá­volítani és megsemmisíteni. Mivel az uborkát 2-3 na­ponta szedjük, ezért az egyik legnehezebb feladat a szedés és a vegyszeres védekezés ösz- szehangolása. A védekezések számát az uborkában előfor­duló kórokozók fertőzésének mértéke, a kártevők mennyi­sége, az időjárás alakulása és a szedési időpontok határozzák meg. Meleg, száraz időben a takácsatkák és a lisztharmat, míg csapadékos, hideg idő­ben (esőztető öntözés esetén) a peronoszpóra, a fenésedés, csapadékos hűvös időben a mézgás varasodás, a szürkepe­nész és a levéltetvek elleni vé­dekezése kell felkészülnünk. Csak rövid várakozási ide­jű készítményeket használ­hatunk, és úgy kell a munkát szervezni, hogy a szedést, szükség esetén, azonnali per­metezés kövesse. A gazda­boltok vegyszerválasztéka vi­szonylag bő, viszont a legtöbb készítménnyel - a vegetációs időszak alatt - maximum 2-3 alkalommal védekezhetünk. A gondos kertész hasznosítja a kerti hulladékot A jó komposzt titka KÖTELES GÁBOR Július a biokomposzt készí­tésének a legideálisabb idősza­ka. Ilyenkor elegendő szerves anyaggal rendelkezünk, miköz­ben a hőmérséklet is kedvező. Nem lesz azonban jó a végter­mék, ha a szerves anyagokat egyszerűen rakásra hordjuk. A biokomposzt készítésének „művészete” abban rejlik, hogy az egyes összetevőket meny­nyire tudjuk jól összeállítani és vegyíteni. Jó, ha tudjuk: minél vegyesebb a komposztálandó hulladék, annál tökéletesebb lesz a biokomposzt. A komposzthalomnak belül­ről olyan nedvesnek kell lennie, mint egy kinyomott szivacsnak. Ha a halom túl száraz, akkor fölmelegszik és penészedik. Ha túl nedves, akkor nincs elegen­dő levegő és a lebomlás, illetve a korhadás bűzös rothadássá változik. Egy komposzttelepen semminek sem szabad bűzle- nie, ha mégis, akkor valami nincs rendben. Magát a komposztálást úgy végezzük, hogy a rendelkezé­sünkre álló komposztgödörbe az előkészített, minél vegye­sebb nyers szerves hulladék­ból kb. 20 cm magas réteget rakunk. Ezt behintjük finomra őrölt mészkőporral vagy fa­hamuval, de csak annyival, amennyivel a kalácsot szoktuk cukorral behinteni. Erre szó­runk még egy nagyon vékony állati eredetű nitrogéntartalmú anyagot. Ez lehet összezúzott csontdara, nyúl- vagy barom­fitrágya, esetleg összeaprított istállótrágya. Az egészet egy kisujjnyi réteg földdel takarjuk. Azonos módszerrel építjük a rétegeket mindig egymás fölé, amíg a halom az egy méter ma­gasságot el nem éri. Atszemezni vagy átoltani termő fát is lehet Egy gyümölcsfán több fajta BÁLINT GYÖRGY A családi ház kertjében és a hétvégi telken a legtöbb terme­lő helyhiánnyal küszködik; arra törekszik, hogy egész évben ellássa a családot friss vagy tar­tósításra alkalmas gyümölccsel, de az ehhez szükséges sokfé­le gyümölcsfa, cserje számá­ra nem rendelkezik elegendő hellyel. Ilyen esetben megoldás lehet, ha egy gyümölcsfa több fajtát is terem. Nagyon előnyös ez a cseresznyefáknál, amelyek hatalmas koronát fejlesztenek. Ha egy fa három-négy különbö­ző időben érő fajtát terem, ak­kor a szedés megoszlik, a termés fogyasztási ideje is meghosszab­bodik. Több fajtát szemezhe­tünk az alma- és a körtefákba, valamint az őszibarackfákba is. Ma már lehet olyan gyümölcsfa­csemetéket vásárolni, amelyek többféle fajtát teremnek, de há- züag is készíthetünk üyen fákat. Legegyszerűbb, ha a megvásá­rolt facsemete vezérhajtásait a nyár folyamán gondosan ne­veljük, és ezekbe szemezzük be augusztusban a kívánt fajtákat. Átszemezni vagy átoltani termő gyümölcsfát is lehet. AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7830 Lengyel zloty 4,1584 Cseh korona 25,331 Magyar forint 284,05 Horvát kuna 7,5150 Román lej 4,5750 Japán jen 96,51 Svájci frank 1,2010 Kanadai dollár 1,2375 USA-dollár 1,2287 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank­­­OTP Bank 1,27-1,18 26,24-24,34 296,36-274,94 Postabank 1,27-1,18 26,16-24,39­Szí. Takarékpénztár 1,27-1,18 25,96-24,52 298,61-272,89 Tatra banka 1,26-1,19 26,04-24,53 296,32-273,80 Príma banka 1,29-1,16 26,54-24,01 300,20-271,61 Általános Hitelbank­­­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Kertünk illatos ékkövei Hogyan hasznosíthatók? Melléklet a Vasárnap legújabb számában! A tartalomból: • Kertek, kerttípusok • Virágot ajándékba • Beszélő csokrok • Kis virágkötészet • A virágszárítás csínja • Ehető szirmok • Gyógyító színek • Színkavalkád a réten

Next

/
Oldalképek
Tartalom