Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-20 / 167. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 20. www.ujszo.com 16 Kertészkedő A kerti tó növény-összeállítása akkor ideális, ha az a természetes növényzetet utánozza Tavirózsák, hínárok, gyékények (Fotó: Hocsi) A kerti tavakban a víz­mélységi zónák szerint többek között lebegő, ví­zen úszó, parti növénye­ket különböztetünk meg. Az iszapos aljzatban gyö­kerező növényeket a tó aljába tett talajba, vagy cserepekbe ültethetjük. A lebegő növények víz­ből veszik fel a szüksé­ges tápanyagokat. NAGY Z. RÓBERT A tó növényvilágának érde­kessége, hogy bár mindegyik tagja nagyon szorosan függ a víztől, életmódjukban mégis óriási eltérések mutatkoznak. Egy tó növény-összeállítása ak­kor ideális, ha az a természetes növényzetet utánozza. így fon­tos a parti növénysáv kialakítá­sa, a hínárok, vízen lebegő nö­vények betelepítése egyaránt. A parti zóna A vízparti növények élettere változatos, vízigényük eltérő. Egyeseknek elegendő, ha ál­landóan nedves a talaj körü­löttük, mások pár centiméte­res, megint mások akár 30-40 centiméteres vízborítás mellett érzik jól magukat. Több növény - mint a gyékények, kákák, íri­szek többsége - kiválóan fejlő­dik bármelyik helyen, így zóna besorolásuk sem egyértelmű. A parti zóna növényei közül a tavunk méretéhez igazodó­an érdemes kiválasztanunk azokat, melyek méretben oda illenek. Egy kis vízfelületű tó mellé nem érdemes hagyomá­nyos gyékényt ültetni, mert idővel eltakarhatja az egész ta­vat. Válasszunk helyette törpe növésű gyékényt, vagy olyan más növényeket (sásliliom, írisz), melyek levele a gyékény­hez hasonló, így illik a vízparti vegetáció képéhez, de mégis kisebb méretű, és nem annyira invazív (az adott környezetben idegen). Amelyek a mélyben gyökereznek A hínárok víz alatti növé­nyek, nagyon sokféle fajuk létezik. A hínárok apró és sok levelükkel nagy felületen érintkeznek a vízzel. Gyor­san nőnek, különösen, ha a tó aljára ültetjük őket. A mély vízben is jól érzik magukat, képesek több mint egyméte­res vízmélységből is a felszí­nig nőni. Amennyiben elérik a víz felszínét, némelyikük kis apró virágot is bont. A hínárok kuszasága kiváló búvóhelyül szolgál a halaknak. E növénycsoport beülteté­sére több lehetőségünk is van. A tó aljára teríthetünk talajt, és abba ültethetjük őket, vagy egy cserepet süllyeszthetünk le a meder aljára, és ebbe tesszük a talajt, amibe ültetjük majd e fajokat. Utóbbi megoldás ki­sebb tavaknál előnyös, hiszen kevésbé szennyezi a vizet a talaj, és igény esetén könnyen átrendezhetjük tavunk növény- állományát, ha cserépben van­nak lenn a növények. A cserép aljába öntsünk előbb betont, vagy tegyünk kavicsokat, hogy lesüllyedjen és stabilan álljon a mederben. Ezután tegyük bele a talajt, ami elvileg virágföld is lehet, de egy nagyrészt tőzeges keverék is megfelel a célra. A virágföld sok tápanyagot tar­talmaz, ami kioldódik majd a vízbe, és ez felerősítheti az algásodást. A vízinövények, még ha van is gyökerük a tápanyagokat - szárazföldi társaiktól eltérően - teljes testfelületükön veszik fel, nem csak gyökereikkel. Ezért elegendő a tőzeges ülte­tő közeg, amiben kevés a táp­anyag, de arra jó, hogy meg­kapaszkodjon benne a növény. A cserépben a talaj tetejére a beültetést követően több cen­timéter vastagon terítsünk ka­vicsréteget, ami meggátolja, hogy a talaj elszabaduljon, és a vízben lebegve szennyezze azt. A tavi növényzet leglátványosabb tagja A tündérrózsáknak a víz tisztán tartásában is fontos szerepük van, mivel leveleik beárnyékolják a vízfelszínt, így csökkentik az esetleges algásodást. A tündérrózsa ta­vasztól egészen őszig szinte folyamatosan virágzik, ez idő alatt állandóan cseréli a leve­leit, amelyek a felszínre buk- kanás után szétterülnek, majd elsárgulva eltűnnek a víz alatt. A tündérrózsáknak naponta többórás napsütésre van szük­ségük a megfelelő fejlődéshez. Hűvös, árnyékos helyen vagy áramló vízben növekedésük gyengébb lesz, leveleik, virá­gaik kisebbekké és halványab­bakká válnak. Ezért előnyös a tó napos részére ültetni őket, de távol a szökőkutaktól, víz­esésektől, a vizet mozgató dol­goktól. A tündérrózsák gyökérzete nagy, emiatt is jelentős a táp­anyagszükségletük, ezért nagy ültető edényre van szükségük, jó minőségű táptalajjal feltölt­ve. Ha közvetlenül a tó aljára ültetjük a növényeket, nem lesz gondunk a tápanyag utánpót­lásra, így a tündérrózsák fejlő­dése is töreüen lesz. A táptalaj tetejére szórjunk gyöngykavi­csot, amely megakadályozza a föld kimosódását, valamint a gyökerek elmozdulását. Az átültetett növényt ne enged­jük le rögtön a mély vízbe, ezt csak fokozatosan tegyük. Vár­juk meg, míg az első új levelek megjelennek. Az úszónövények Az úszónövények a víz fel­színén „úsznak”. Gyökereik többnyire a vízben lebegnek, de egyes fajok gyökerei egé­szen a meder aljára is leérnek. Jelentősek a tó életében, mivel a beárnyékolják a vizet, csök­kentve felmelegedését és az algák elszaporodását. A mi ég­hajlatunkon nem fenyeget az a veszély, hogy az úszónövények túlzottan elszaporodjanak, mi­vel a telet jó részük nem éli túl. Tavasszal kezdenek újra szapo­rodni, és mire nagy felületeken terjeszkednének el, annyira, hogy gondot okozzanak, jön a tél, ami ismét megtizedeli őket. Melegebb éghajlatú országok­ban tiltják vagy korlátozzák értékesítésüket, mivel szabad vizekben veszélyes gyomokká válhatnak. Az ültetésükkel nincs különö­sebb gond, csak „be kell dobni” őket a vízbe. Az úszónövények gyökerei a vízben lebegnek, de ezek - akár csak a többi vízinö­vény is - teljes testfelületükön veszik fel a tápanyagokat. Te­hát itt nem a talajban, hanem a vízben kell megfelelő tápanyag- tartalomnak jelen lennie. Ez ál­talában újonnan feltöltött tónál okoz gondot, amikor a tiszta víz még tápanyagszegény. Az ilyenbe ültetett növények sok­szor elsorvadnak. Ekkor vízi­növények számára kifejlesztett tápoldatokkal állíthatjuk be a víz optimális szerves- és szer- vetlenanyag-tartalmát. Erre a későbbiekben nem lesz szük­ség, mert beindul a biológiai körforgás, és az elhaló növé­nyek lebomlásuk után tápanya­got szolgáltatnak az élőknek. Mind tápoldatos beállításnál, mind a későbbiekben vigyáz­zunk, mert a túlzott szerves- anyag-tartalmú víz könnyen algásodik, és a hőmérséklet emelkedésével, akár egy nap alatt bezöldülhet. (Az Ezer­mester nyomán) PIACI ÁRSÉTA Pozsony július 18-án Komárom július 18-án Rimaszombat július 18-án Zselíz július 18-án Losonc július 14-én Szepsi július 18-án Kassa július 18-án sárgarépa 0,60 euró/cs 0,50 euró/cs 0,90 euró/cs 0,50 euró/cs 0,60-0,70 euró/cs 0,35 euró/cs 1,10 euró/kg petrezselyem 0,70 euró/cs 0,60 euró/cs 1,20 euió/cs 0,50 euró/cs 0,60-0,80 euró/cs 0,35 euró/cs 1,80 eunó/kg burgonya 0,50 euró/kg 0,40 euró/kg 0,60 euró/kg 0,30-0,50 euró/kg 0,20-0,50 euró/kg 0,33 euró/kg 0,25-0,50 euró/kg hagyma/fokhagyma 0,60/€/cs/4,50 €/kg 0,40/€/kg/0,10-0,30 €/db 0,70/€/kg/5€/kg 0,80/€/kg/5 €/kg 0,40-0,50/4,50 €/kg 0,65/5 €/kg 0,45-0,60/4,50 €/kg paprika 1,40 euró/kg 0,50-0,80 euróAg 1,20-1,80 euró/kg 1-2 euró/kg 1-1,70 euró/kg 1 euró/kg 0,90-1,50 euró/kg paradicsom 1 euró/kg 0,60-0,80 euró/kg 1,30 euró/kg 0,80 euró/kg 0,80-1,70 euró/kg 0,80 euró/kg 0,70-1,40 euró/kg zeller 0,70 euró/db 0,30 euró/db 0,70 euró/db 0,60 euró/db 1,20 euró/kg 0,70 euró/db 0,90 euró/kg alma/körte/szilva 0,80—l/x/1,20—2 euró/kg 0,60-0,70/x/l euró/kg 1/2,10/x euró/kg 0,80/x/x euró/kg 0,80-1,30/1,75/1,70-2 €/kg 0,70/1/1 euró/kg 0,50-0,90/x/l,20-1,90 €/kg Tojás/kukorica 0,14/0,35 euró/db 0,13 euró/db 0,14/0,50 euró/db 0,12/x euró/db 0,13/0,20-0,40 euró/db 0,13/0,50 euró/db 0,13/0,25 euró/db kel/káposzta 0,60/0,60 euró/db 0,50/0,60 euró/db 0,80/0,60 euró/db 0,60/€/db/0,50 €/kg 0,90/0,50 euró/kg 1,30/0,45 euró/kg l,15/€/kg/0,60-0,75 €/db karfiol/karalábé 1/0,30 euró/db 0,80/0,25 euró/db l,80/eunó/kg/0,40 euró/db 0,80/0,30 euró/db 0,70-1,20/0,50 euró/db 0,60/0,60 euró/db 0,30-0,80/€/db/0,50 euró/kg uborka 0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 0,55-0,90 euró/kg 0,50 eunó/kg 0,50-1 euró/kg 0,60 euró/kg 0,50-1 euró/kg Zöldbab/barack 2,50/2 euró/kg 2,60/1-2 euró/kg 3/2,10 euró/kg x/0,70 euró/kg 1-1,80/1-1,50 €/kg 1,50/2 euró/kg 1,20/1,20-1,90 €/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom