Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-18 / 165. szám, szerda

4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 18. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A kisebb hozam a vonzóbb Pozsony. A második nyugdíjpillérben takarékos­kodók többsége még mindig a rendkívül rosszul teljesítő részvényalapokban tartja a pénzét - derül ki a Magán­nyugdíjpénztárak Szövetsé­gének (ADSS) az elemzésé­ből. A második pillérben lévő 5,13 milliárd eurós megtaka­rításból 3,07 milliárd euró ta­lálható a részvényalapokban, míg a vegyes alapokban 1,39 milliárd, a kötvényalapok­ban pedig 666,63 millió euró van. A nemrég létrehozott indexalapokban egyelőre 2,72 millió eurót helyeztek el. A részvényalapok ugyan­akkor rendkívül rosszul telje­sítenek, hiszen megalapítá­suk óta alig 1 százalékos ho­zamot biztosítottak, míg a legnagyobb hozamot, átla­gosan 3 százalékosat a kon­zervatívnak számító köt­vényalapok hozták. (TASR) Elbocsátások az agráriumban Pozsony. A nagyobb nye­reség reményében tavaly a mezőgazdasági cégek 4700 embert bocsátottak el, ami az ágazatban dolgozók több mint 8%-ának felel meg - de­rül ki a földművelésügyi tárca elemzéséből. Jelentős javu­lást azonban így sem sikerült elérni. Tavaly ugyan a szlo­vákiai mezőgazdasági vállal­kozások 77 százaléka muta­tott ki nyereséget, többségük profitja azonban elenyésző volt. A legtöbb mezőgazda- sági cég profitja nem haladta meg a 40 ezer eurót. A mi­nisztérium szerint az elmúlt évben is nőtt az egyes vállal­kozások közötti különbség, vagyis míg egyesek szolid nyereséget tudtak felmutat­ni, mások egyre mélyebbre süllyednek. (TASR) Nyereséges áramszolgáltatás Pozsony. Az 1600 embert foglalkoztató Kelet-szlová­kiai Áramszolgáltató (VSE) tavaly csaknem ugyanannyi, vagyis mintegy 3188 giga­wattórányi áramot értékesí­tett, mint egy évvel koráb­ban, a nyeresége ennek elle­nére megugrott az előző év­hez képest. A friss adatok szerint a nagyjából félmillió ügyféllel rendelkező cég tisz­ta profitja 17%-kal, 96 millió euróra nőtt, míg a bevételei 5%-kal, 544,4 millió euróra ugrottak. (SITA) München. A környezeti katasztrófák okozta károk 2012 első félévében világ- • szerte 26 milliárd dollárt tet­tek ki, ami a tíz éves, azonos időszakra lebontott 75,6 mil­liárd dolláros átlagot tekintve jóval kevesebb - írja a Munich Re, müncheni viszontbiztosí­tó. A Biztosítási Szemle onli­ne hírportál szerint kársta­tisztikákat az Amerikai Egye­sült Államokban bekövetke­zett természeti csapások ural­ták, ezen belül is a tornádók és tűzesetek, melyek a világ összes biztosított káresemé­nyének 85%-át tették ki. Eu­rópában a természeti csapá­sok kevesebb kiesést és kárt okoztak az első félévben megszokottnál: a világ bizto­sított káreseményeinek mindössze 10 százaléka tör­tént ezen a kontinensen. (mi) Róma. Tizenhárom olasz bankot minősített le a Moody’s, köztük az UniCredi- tet és az Intesa Sanpaolot, az Általános Hitelbank (VÚB) anyját. A leminősítés hátteré­ben az olasz kormány gyenge hitelképessége áll. Múlt héten a hitelminősítő Olaszország elsőrendű adósminősítését vonta meg. A Moody's indok­lása szerint az UniCredit bank nemzetközi tevékenységének ellenére jelentős mértékű ki­tettséggel rendelkezik az olasz piacon, így besorolást a szuverén adósság megítélése is befolyásolja. Az Intesa San- paoloval kapcsolatban a hi­telminősítő kiemelte: eseté­ben még nagyobb a kitettsége, így a bank besorolását ugyan­csak korlátozza az állam hi­telminősítése. (TASR, MTI) Átlag alatti a károk nagysága Megindult az olasz lavina AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7861 Lengyel zloty 4,1705 Cseh korona 25,340 Magyar forint 286,81 Horvát kuna 7,4820 Román lej 4,5673 Japán jen 97,14 Svájci frank 1,2010 Kanadai dollár 1,2463 USA-dollár 1,2281 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,26-1,19 26,11-24,59 300,59-274,71 OTP Bank 1,27-1,18 26,33-24,42 298,76-277,16 Postabank 1,27-1,18 26,28-24,51­Szí. Takarékpénztár 1,27-1,18 26,08-24,63 301,03-275,11 Tatra banka 1,26-1,19 26,14-24,62 299,18-276,44 Príma banka 1,28-1,16 26,66-24,12 302,56-273,74 Általános Hitelbank­­­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A háztartások csaknem negyedének, főleg a 45-54 év közöttieknek gondot okoz a hitel törlesztése Minden negyedik kölcsönből él Pozsony. Amunkanélküli- ség, az alacsony bérek és a folyamatosan növekvő árak miatt egyre több ház­tartás képtelen kij önni a bevételeiből, emiatt köl­csönre szorul. Ahiteligény- lőkkörében a 25-34éves korosztály, a vállalkozók, a többgyermekes családok és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők dominálnak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tavaly a háztartások 23%-a volt kénytelen pénzt kölcsö­nözni, és csaknem ugyanekko­ra aránynak akadtak gondjai a hitel visszafizetésével - derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség Provident Financial számára készített legújabb elemzéséből. Eszerint a köl­csönre szorulók leggyakrabban fogyasztási hitel felvételével próbálták meg áthidalni az ide­iglenes pénzhiányt. A megkér­dezettek csaknem 40 százaléka választotta ezt a hitelformát, ami azzal magyarázható, hogy ez a legkönnyebben és leggyor­sabban elintézhető kölcsön. Csaknem ugyanennyien, az emberek 37 százaléka vette igénybe családjának vagy szűkebb rokoni körének a tá­mogatását. A számlahitelt az emberek 22, a jelzáloghiteit a 18, a hitelkártya túlmerítési le­hetőségét pedig a 17%-a vette igénybe. A gyorshiteleket nyúj­tó társaságok kölcsöneiért azonban csak a 14%-uk folya­modott. Három százalék azok aránya, akik ugyan vettek fel hitelt, azonban halvány fogal­muk sincs arról, hogy milyent. Míg korábban az emberek ál­talában ódzkodtak a hitelfelvé­teltől, manapság egyre termé­szetesebbnek számít a kölcsön igénylése. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a felelőtlen pénzszórás továbbra is távol áll az emberek többsé­gétől. A legkonzervatívabbnak a hitelfelvétel tekintetben az idősebb generációk és a kisebb településeken élők számítanak, míg a legtöbb hitelt a nagyváro­sokban élők veszik fel. A Focus felmérése szerint a kölcsönt igénylők körében a 25-34 éves korosztály, a vállalkozók, a többgyermekes családok és az alacsonyabb iskolai végzettség­gel rendelkezők dominálnak. A megkérdezettek 23 száza­léka vallotta be, hogy gondjai vannak a hitel visszafizetésével. A havi törlesztés elsősorban azoknak okoz gondot, akik el­vesztették a munkájukat, és reménytelenül keresik az új ál­lást. Ez leginkább a 45-54 éves korosztályt sújtja, így az ő kö­rükben a legnagyobb azok ará­nya, akik egyre nehezebben fi­zetik a hitelt. Ugyanígy na­gyobb az aránya a problémás hi­teleseknek a havi 500 eurónál kevesebbet keresők és az ala­csonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében. A Focus szerint a legmegbízhatóbb tör­lesztőknek ezzel szemben a nagyvárosokban élők, a maga­sabb iskolai végzettséggel és nagyobb fizetésekkel rendelke­zők voltak. (mi) Megkezdődtek a tárgyalások a Valutaalappal, az elemzők elhúzódó egyezkedéssel számolnak IMF-hitel: az Orbán-kormány kényszerzubbonya Nem akarunk az IMF rabláncán lógni! Tegnap tüntetők fogad­ták Budapesten a Nemzetközi Valutaalap delegációját. (MTI-felv.) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) tárgyalóküldött­ségével tegnap megkezdődtek a mintegy 15 milliárd eurós ké­szenléti hitelről folyó tárgyalá­sok Budapesten, az Európai Unió tárgyalóküldöttsége hiva­talosan ma érkezik. A külföldi hírügynökségeknek nyilatkozó elemzők úgy vélik, a magyar kormányfő 2014-es újraválasz- tási esélyeinek alárendelten ke­zeli az IMF-tárgyalásokat. Egyesek szerint ez az utolsó esé­lye, hogy bizonyítson. Magyar- ország jó eséllyel nem fogja el­érni azt a célját, hogy októberig megszerezze a Nemzetközi Va­lutaalap kedvezményes hitelét, miután Orbán Viktor miniszter- elnök ma már a 2014-es válasz­tások esélyeinek tükrében hoz­za meg minden döntését - vélte a Bloombergnek nyilatkozó elemzők többsége. Olcsóbb finanszírozás Az IMF és az EU küldöttsége azokra a gazdaságpolitikai lé­pésekre fog koncentrálni, ame­lyek hozzájárultak a GDP első negyedéves zsugorodásához és Magyarország adósságainak bóvli kategóriába sorolásához. Orbánnak szüksége van az IMF- programra, hogy erősítse a be­fektetői bizalmat Magyarország iránt, lefaragja az adósságfi­nanszírozás költségeit (a piaci hozamok a mostani 7-9%-ról lemehetnének a Valutaalapnál elérhető 4%-ra) és lendületet adjon a GDP növekedésének, ám ezt úgy akarja elérni, hogy ne folytatódjon a kormányzó pártszövetség támogatottságá­nak lemorzsolódása. A kor­mányfőt jobban érdekli a belpo­litika, mint a befektetők - mond­ja Juri Kren, az IdeaGlobal ta­nácsadó cég elemzője. Miután a kormányzó Fidesz népsze­rűsége csökkent az elmúlt idő­szakban és a választások köze­lednek, a szakértő nem tartja valószínűnek, hogy december előtt létrejön az IMF-paktum, hacsak a piaci körülmények nem romlanakjelentősen. Nagyobb országkockázat Az EU és az IMF kérni fogja a jegybankra is kiterjesztett pénzügyi tranzakciós adó mó­dosítását és a 2013-as költség- vetés kereteinek megváltozta­tását - áll a Crédit Suisse elem­zőinek feljegyzésében. Miután a kormány várhatóan nem lesz hajlandó a kompromisszumra ezekben a kérdésekben, erős a tárgyalások megszakadásának esélye. Sok szakértő úgy véli, hogy bár Magyarország közvet­lenül nincs pénzzavarban, en­nek ellenére nem lesz képes az EU-IMF páros segítsége nélkül újrafinanszírozni tartozásait 2013-ban. „Az IMF-megállapo- dás kényszerzubbony, de min­denképpen szükséges szá­munkra, már rövidtávon is” - ír­ja Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi tanár. A közgazdász szerint a rosszul kormányzott, kis gazdaságok, például Ma­gyarország esetében a tartósan magas adósságszint már kriti­kusnak bizonyul, így az ország­kockázati felárat csökkenteni kell. A fenntarthatatlan költ­ségvetési politika következté­ben ismét kritikus szintre, 80% fölé emelkedett az államadós­ság szintje. Török Zoltán, a Raif­feisen Bankvezető elemzője kö­zölte: „Nem vagyunk optimisták a hitelmegállapodást illetően, nem számítunk gyors megegyezésre”, jelezve, a bank elemzése szerint a kormány igyekszik minél tovább elhúzni a tárgyalásokat. Megállapodás akkor lesz, „ha nagy a baj”, pél­dául ha a forint árfolyama jelen­tősen gyengül - tette hozzá. Új gazdasági modell Orbán Viktor szerint kormá­nya egy új gazdasági rendszert épít fel. A miniszterelnök tegnap arról beszélt, hogy minden gaz­dasági modellépítési kísérlet újí­tásnak minősül, az újítóknak pedig megvan a maguk sorsa: először meglepetés fogadja őket, utána értetlenség, majd érdeklődés, és ha beválik az újí­tásuk, akkor átveszik azt - mondta a kormányfő. Orbán szerint bár a magyar gazdaság még nincs olyan állapotban hogy „a mellünket verve” lehet­ne hivatkozni a kormány szinte minden újításának nyugati átvé­telére, de rögzíthető: a magyar gazdaságpolitika intézkedései, amelyeket először értetlenség fogadott, szépen lassan átmen­tek az európai gazdaságpolitika eszköztárába. Példaként emlí­tette a bankadót, a válságadó­kat, a hárompilléres nyugdíj- rendszer újrarendezését, a tranzakciós adót. Az új modell­hez tartozik a közszolgáltató cégek nonprofit alapra helyezé­se, a keleti nyitás politikája is. Végül elmondta, hogy a kabinet új gazdasági modelljének része az a célkitűzés is, hogy a bank- rendszer 50%-a magyar kézben legyen. Ha ezt sikerül végigvin­ni, az unikális lesz egész Közép- Európában - jelezte a minisz­terelnök. (MTI, só) Hitelképes ügyfél

Next

/
Oldalképek
Tartalom