Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-03 / 153. szám, kedd
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 3. www.ujszo.com Az utazási iroda magára hagyta az ügyfeleit Alex Tour: botrányos vég ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A tegnap csődöt jelentett Alex Tour utazási iroda ügyfelei szerint a társaság teljesen magukra hagyta őket. Honlapjáról eltávolította az információs telefonszámait, az irodái pedig tegnap zárva tartottak. A Mallorcára utazók a Topky.sk hírportál szerint csak a helyszínen szembesültek azzal, hogy az Alex Tour nem fizette ki a szállást, a szombaton érkezőket pedig tegnap kidobták az utcára, miközben fogalmuk sem volt arról, hogy mi lesz velük. A külügyminisztérium szóvivője, Boris Gandel szerint az utasok közül még senki, az utaskísérők közül egyesek azonban már felhívták a minisztérium figyelmét az iroda csődjére. ,A minisztériumban összehívtuk az ilyen helyzeteket kezelő koordinációs központot, amely felméri a helyzetet, és felveszi a kapcsolatot az összes érintett féllel” - nyilatkozta Gandel. „A törvény alapján a biztosítónak az összes külföldön rekedt ügyfél hazahozatalát biztosítania kell” - nyilatkozta Stanislav Macko, a Szlovákiai Utazási Irodák Szövetségének (SACKA) az alelnöke. Azoknak az utasoknak, akiknek megszakítják az útját, az elmaradt napokért szintén a biztosítónak kell fizetnie, és neki kell állnia azon utasok követeléseit is, akik ugyan már kifizették a kirándulást, ám még nem utaztak el. (mi,TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Volkswagen: új nagyberuházás Pozsony. Tegnap lerakták az alapkövét a pozsonyi Volkswagen legújabb karosszériagyártó részlegének, amely az autógyártó egyik legnagyobb beruházásának számít Szlovákiában. A 110 ezer négyzetméteres gyártócsarnok 600 millió eurós beruházásból épül meg, és a 2014 második felére tervezett átadást követően a cég ennek köszönhetően további 550 embernek adhat munkát. Jelenleg nagyjából 8 ezer embert foglalkoztatnak. Albrecht Reimold, a Volkswagen Slovakia igazgatótanácsi elnöke szerint társaságuk az elkövetkező öt évben 1,5 milliárd eurós beruházást tervez Szlovákiában. (TASR) Vészesen nő a büdzséhiány Pozsony. Az állami költségvetés hiánya június végére 2,326 milliárd euróra nőtt, ami 47%-kal, vagyis csaknem a felével több, mint a múlt év azonos időszakában. Csak június folyamán újabb 1701 millióval mélyült a deficit. A pénzügyminisztérium szerint ezzel már az első félévvégére elértük az idei évre tervezett deficit 63%-át. A hiány vártnál gyorsabb növekedését a pénzügy azzal magyarázza, hogy az állam bevételei továbbra is elmaradnak a várttól. Az állami bevételek az első félévben 5,248 milliárd eurót tette ki, ami 4,3%-kal kevesebb, mint 2011 első felében, az idei évre tervezett bevételeknek pedig alig a 38%-át teszi ki. A kiadások viszont az elmúlt évhez képest 7,3%-kal, 7,573 milliárd euróra nőttek. A lakossági fogyasztás visszaesése miatt az áfából közel a tizedével kevesebb összeg folyt be az államkasszába, mint tavaly, (mi) Már magára dolgozik a magyar Budapest. A Pénz- centrum.hu számításai azt mutatják, hogy június 28-án az átlagos magyar munkavállaló letudta a az éves bérére eső közterheket, s innentől már az övé, amit megkap. Az ádagos magyar munkavállaló, aki 219 400 forint bruttó fizetést kap havonta, ebből nettó 142 995 forintot vihet haza, de a bérlapon nincs rajta, hogy a munkáltató további 59 238 forintot fizet be az államnak, így a fizetés 50,7%-ához jutnak hozzá. A rezsiköltségek és a fogyasztási adók miatt valójában azonban a teljes munkaköltség kisebb része marad zsebben. (Pénze.) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8041 Lengyel zloty 4,2205 Cseh korona 25,515 Magyar forint 286,20 Horvát kuna 7,5165 Román lej 4,4503 Japán jen 100,51 Svájci frank 1,2015 Kanadai dollár 1,2808 USA-dollár 1,2593 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,32-1,22 26,51-24,59 297,54-276,03 Postabank 1,31-1,22 26,42-24,64Szí. Takarékpénztár 1,31-1,23 26,20-24,75 298,69-272,97 Tatra banka 1,31-1,23 26,31-24,78 298,02-275,38 Príma banka 1,32-1,20 26,92-24,36 302,16-273,38 Általános Hitelbank 1,30-1,22 26,28-24,75 300,46-274,70 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A szlovákiai pénzintézetek szerint egyre nagyobb az érdeklődés a dollár alapú valutaszámlák iránt Kevésbé bízunk az euróbán Mostanában mintha jobban bíznánk a dollárban (Képarchívum Pozsony. Az eurózóna válsága, a politikusok erre adott, gyakran ellentmondásos válaszai és a sajtó által sugallt sötét jövőképek miatt kevesebben bíznak az euróbán. A bankok szerint az elmúlt időszakban megugrott azok száma, akik idegen valutában nyitnak náluk számlák. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az euró bevezetését követően az emberek többsége lassan már arról is megfeledkezett, hogy a bankokban nem csupán a hazai fizetőeszközben - esetünkben az euróbán - nyithatnak számlát a pénzintézeteknél, hanem bármelyjelentősebb valutában is. A közös uniós fizetőeszköz egyre bizonytalanabb jövője azonban újra ráirányította a figyelmet a valutaszámlákra, ezek iránt így egyre nagyobb az érdeklődés. A Tatra banka szerint például idén májusban a harmadával nőtt a valutaszámláin elhelyezett összeg az egy évvel korábbihoz képest. A ČSOB ügyfelei ugyanekkor 30%-kal több dollárt helyeztek el a határidős betéteiken és takarékszámláikon. „A valuta- számlák iránti érdeklődés pontos okát nem ismerjük. Feltételezéseink szerint ehhez hozzájárulhatott az eurózóna jelenlegi válsága” - nyilatkozta Zuzana Eliášová, a ČSOB szóvivője. Az említett bankokhoz hasonló változásokról adott számot az Általános Hitelbank (VUB) is. „Májusban nagyjából a harmadával nagyobb összeget helyeztek el valutaszámlákon, mint egy évvel korábban. Az összes betéti termékhez viszonyított arányuk azonban továbbra is rendkívül alacsony. így ennek nem tulajdonítunk nagyobb jelentőséget” - nyilatkozta Alena Walterová, a VÚB szóvivője. A Szlovák Takarékpénztár szerint az elmúlt időszakban a kanadai dollárban, a cseh koronában és az angol fontban nyitott számlák népszerűsége nőtt. „Az elmúlt egy évben azonban egyre többen nyitnak számlát lengyel zlotyban is, amely iránt korábban gyér volt az érdeklődés” - nyilatkozta Štefan Panenka, a takarékpénztár osztályvezetője. Mennyire magalapozott az ügyfelek érdeklődése a valuta- számlák iránt? Az elemzők egyelőre ugyan rendkívül óvatosan nyilatkoznak az eurózóna válságáról, ám ha egyes országok elhagynának a valutaövezetet, ez a közös pénznem gyengüléséhez vezetne. „Ha Görögország kilépne az euró- zónából, az euró akár 10%-kal is gyengülhetne. Ha az eurózóna teljesen szétesne, az eurót helyettesítő nemzeti valuták értéke még ennél nagyobb mértékben is visszaeshetne” - vallja Ronald Ižip, a TRIM Broker elemzője, aki szerint például az új görög drachma az euró mostani értékéhez képest 80%-kal, az új német márka pedig 30%-kal lenne gyengébb, (mi) A kormány a luxusautók helyett főleg a középkategóriájú járgányok vevőiből akar pénzt kicsikarni Már ősztől bevezethetik a regisztrációs díjat DEMECS PÉTER Pozsony. Nem szerencsés, ha az ősztől bevezetendő regisztrációs díjat az autó teljesítményéhez kötik; ugyanis a nagyobb teljesítmény (kW) nem jelenti automatikusan azt, hogy a járgány a luxus kategóriájába tartozik. Néhány elemző azt tanácsolná a kormánynak, hogy teljesen ellentétes úton induljon el. „Ha a kabinet célja a biztonság növelése, s az, hogy eltűnjenek az utakról a régi gépkocsik, akkor a regisztrációs díj helyett inkább adókedvezményeket kellene bevezetni a biztonságos autókra” - mondta a Hospodárske noviny napilapnak Tomáš Púchly, az F. A. Hayek Alapítvány elemzője. Peter Kažimír pénzügyminiszter tegnap beismerte, a kormány számára nem is annyira a biztonság, mint a haszon a kulcsfontosságú. „E törvénynél az az elsődleges cél, hogy még idén pénzt hozzon az állami költségvetésbe” - mondta Kažimír. Csak a középkategóriájú, 80 kW körüli teljesítménnyel bíró autók regisztrációja után a kormány jövőre 12 miílió eurós bevételre számít. A 80 kW alatti teljesítménnyel bíró gépkocsik regisztrációs díja változatlan marad, 33 euró lesz, magasabb teljesítménynél a regisztrációs díj 167-től 2997 euróig terjedhet. Az elektro- mobilok vagy hibrid-meghajtású gépkocsikért nem kell majd fizetni regisztrációs díjat. Rastislav Machunka, a Munkáltatói Szövetségek és Társulások Szövetségének (AZZZ) elnöke tegnap bírálta a regisztrációs díj bevezetését. „Eredetileg úgy volt, hogy csak a luxusra fog vonatkozni, de mint kiderült, a középkategóriát, a vállalkozások során gyakran használt kisebb haszongép-járműveket sem fogja elkerülni. A törvény hatályba lépése után az autókat inkább külföldön fogják bejegyezni az állampolgárok” - mondta. A kormány elképzelése eredetileg valóban az volt, hogy csak a luxust fogj ák regisztrációs díjhoz kötni, de miután a pénzügy kiszámította, hogy ebből nem lenne túl nagy bevétele, a jóval nagyobb népszerűségnek örvendő középkategóriára is kitolta a regisztrációs díjat. Egyelőre nehéz megmondani, milyen hatással lesz az új adó bevezetése a gépkocsivásárlásra. Magyarországon például a túl magas regisztrációs díj bevezetése után a gépjárművezetők ezrei Szlovákiában jegyeztették be autójukat, amit hónapokkal később adócsalásnak minősítettek, s jelenleg komoly pénzbírsággal fenyegetik azokat, akik szlovák rendszámtáblájú autókat használnak Magyarországon anélkül, hogy állandó lakhelyük lenne Szlovákiában. Dušan Kobliška, az Autóipari Szövetség elnöke szerint ez a forgatókönyv elkerüli Szlovákiát, ugyanis az adómegterhelés távolról sem lesz olyan radikális, mint például Magyarországon. A fontosabb nyári idegenforgalmi célpontok közül számunkra Románia és Bulgária a legolcsóbb Egy szinten a törökökkel Bulgáriában nem megy rá a gatyánk is a kiadásokra (Kroilákfelv. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nyári kirándulások küszöbén állunk, ezért érdekes lehet megvizsgálni, hogy az egyes tengerparti üdülőkkel, idegenforgalmi központokkal rendelkező országokban milyen magas az árszint a miénkhez viszonyítva. Bár esetenként úgy tűnik, nekünk külföldön minden drága, azért a helyzet nem ennyire komor. Az Üni- Credit Bank elemzése szerint például Bulgáriában és Romániában a miénkkel egybevetve mintegy 20%-kal olcsóbbak az élelmiszerek, a szállodai és éttermi szolgáltatások pedig egyenesen 30%-kal (Románia), illetve 35 százalékkal (Bulgária) kerülnek kevesebbe. Törökország árszintje nagyjából megfelel a miénknek, az élelmiszerek ott áüagosan 3,5%-kal, a szállodák pedig 7%-kal drágábbak. Érdekesen alakul a portugál árszint. A súlyos válságba került luzitánoknál 2010-ben még 37 %-kal voltak drágábbak az élelmiszerek, mint nálunk, azonban a kereslet visszaesése miatt idén már csupán 7%-kal, az éttermek és szállodák pedig 11%-kal kerülnek többe. Görögország esetében egyelőre nem ilyen jelentős a visszaesés, a helléneknél továbbra is mintegy 20-30 százalékkal kerülnek többe az említett szolgáltatások. Vizsgáljuk meg a számunkra legfontosabb célpont, Horvátország idevágó adatait. Az adriai országban hozzánk képest az élelmiszerek 9%-kal, a szállodai szolgáltatások pedig 27 százalékkal drágábbak, ami egybevethető a spanyol vagy a máltai árszinttel. Franciaország és Olaszország pedig már valóban drága nekünk, az élelmiszerek terén 20-30%-os, a szolgáltatások terén pedig 35-50 százalékos az árelőnyük. A képhez hozzátartozik, hogy a bank elemzői az országos átlagból indultak ki, márpedig a turisztikailag vonzó központokban a szokványosnál magasabbak lehetnek az árak. (shz)
