Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-11 / 159. szám, szerda

4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 11. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kisebb bevétel az adókból Pozsony. Az adóbevételek továbbra is elmaradnak a kormány által várttól. Szlo­vákiának az idei első félév­ben alig 4,04 milliárd euró- nyi adót sikerült behajtania, ami 12,5 százalékkal marad el a költségvetésben terve­zettnél - derül ki az adóigaz­gatóság jelentéséből. A la­kosság egyre visszafogot­tabb fogyasztása miatt a leg­nagyobb kiesést az áfa ese­tében tapasztalták. Ebből eddig 2,017 milliárd euró folyt be, a várt összeg nem egész 84 százaléka. A jöve­delemadókból az állam 1,047 milliárd euróra tett szert, ami több mint 7 száza­lékkal marad el az első félév­re tervezett bevételtől. Az adóbevételek csökkenése miatt veszélybe kerülhet a tervezett államháztartási hi­ány teljesítése. Az eredeti tervek szerint ennek idén 3,675 milliárd euró körül kellett volna mozognia, azonban már júniusra elérte a 2,326 milliárd eurót, vagy­is a tervezett deficit 63,3 százalékát. (SITA) Győr a szlovákiai vásárlókból él Győr. A vidéki városok kö­zött Debrecen és Szeged után Magyarországon Győrben a legnagyobb a kiskereske­delmi állomány; a megye- székhely négy modem bevá­sárlóközpontban 76 ezer négyzetméteres kiskereske­delmi területtel rendelkezik. Ehhez nagyban hozzájárul Szlovákia közelsége, amely jelentősen megemeli a vá­rosban működő bevásárló- központok látogatóinak a számát - derül ki a CA Immo tanulmányából, melyben az ország nagyvárosainak kis­kereskedelmi ellátottságát vizsgálták. „A város profitál a leggazdagabb szlovákiai régióból érkező bevásárlótu­rizmusból, ami a gyenge fo­rint és az erősödő árérzé­kenység miatt várhatóan a közeljövőben is kitart” - tet­te hozzá Gulyás Ede, a CA Immo magyarországi veze­tője. (TASR) Kia: 10%-kal több autó Zsolna. A Kia Motors Slo­vakia autógyártó zsolnai üzemében az idei első félév­ben 149 400 gépkocsit és 237 ezer motort gyártottak, 10%-kal növelve az autó- és 22-vel a motorgyártást a múlt év azonos időszakához ké­pest. A cég fő felvevőpiaca Oroszország, ahová a gyártás ötödé irányult, a sorban Nagy-Britannia, Németor­szág, Franciaország és Olasz­ország következik, míg a szlovák piacon 1500 autót si­került eladniuk. Eek-Hee Lee, a Kia Motors Slovakia elnöke szerint minden jel arra utal, hogy sikerül teljesíteniük az idei évre tervezett, több mint 285 ezer gépkocsi legyártá­sát. (TASR) Jól teljesít a szlovák ipar Pozsony. Az eurózóna or­szágaiban tapasztalható ke­resletcsökkenés ellenére a szlovák ipar továbbra is di­namikus ütemben nő. Május­ban 10,8 százalékkal haladta meg az ágazat teljesítménye az egy évvel korábbit, míg az eurózóna országaiban egy hónappal korábban átlago­san 2 százalékos visszaesést mértek - nyilatkozta Martin Baláž, a Szlovák Takarék- pénztár elemzője, a statiszti­kai hivatal tegnap közzétett adatait kommentálva. Baláž szerint az átlagosnál nagyobb növekedés az elkövetkező hónapokban is fennmarad. A szlovák ipar húzóágazatának továbbra is az utógyártás számít, amely egy év alatt 55,2 százalékkal növelte a termelését. (SITA) Ismét áremelés a benzinkutakon Budapest. Magyarorszá­gon mától 8 forinttal emelke­dik a benzin, és 7 forinttal a gázolaj ára. így a benzin or­szágos átlagára 414, míg a gázolajé 418 forint körül ala­kul. A legolcsóbb és legdrá­gább töltőállomások árai kö­zött 30 forintos árkülönbsé­get is tapasztalhatunk. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7921 Lengyel zloty 4,1982 Cseh korona 25,431 Magyar forint 288,12 Horvát kuna 7,4960 Román lej 4,5253 Japán jen 97,64 Svájci frank 1,2010 Kanadai dollár 1,2510 USA-dollár 1,2285 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank­­­OTP Bank 1,28-1,18 26,40-24,50 299,58-277,92 Postabank 1,27-1,19 26,37-24,58­Szí. Takarékpénztár 1,27-1,19 26,16-24,71 301,98-275,97 Tatra banka 1,27-1,19 26,23-24,71 300,31-277,49 Príma banka 1,29-1,17 26,81-24,26 304,09-275,13 Általános Hitelbank 1,26-1,19 26,22-24,70 303,10-277,12 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SUA) Madridnak egy év haladékkal kell csak a 3 százalékos küszöb alá csökkentenie a deficitet így mentik a spanyol bankokat Mára végre az uniós pénzügyminiszterek is felfogták, hogy a több sebből vérző Spanyolországnak gyors segítségre lesz szüksége a túléléshez (SITA-felvétel) Brüsszel/Pozsony. Az euró- övezetpénzügyminiszterei tegnapra virradóra megál­lapodtak a Spanyolország- nakszánt 100 milliárd eu- rós pénzügyi mentőcso­mag felhasználásának módjáról. Eszerint július végéig átutalják a csomag első, 30 milliárd eurós rész­letéta megrendült spanyol bankokújratőkésítéséhez. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Jean-Claude Juncker, az Eu- rócsoport elnöke a hétfőn este kezdődött és tegnap hajnalra nyúló kilencórás brüsszeli ta­nácskozás után elmondta, a mentócsomag ügyében politi­kai megállapodásra jutottak egy memorandum tervezetéről. A cél az, „hogy ezt a hónap má­sodik felében hivatalos formába öntsék, lehetővé téve 30 milli­árd euró átutalását még a hó­napvégéig”. Egy évnyi haladék Olli Rehnnek, az Európai Bi­zottság gazdasági és pénzügye­kért felelős biztosának közlése szerint az Eurócsoport tagjai megegyeztek abban is, hogy Spanyolországnak - gazdasági nehézségei miatt - egy év hala­dékkal, 2014-re kell csak az uni­óban elvárt 3 százalékos küszöb alá csökkentenie államháztartá­si hiányát. Emellett lehetővé te­szik Madridnak, hogy GDP-ará- nyos költségvetési hiánya idén az eddig célként kitűzött 5,3% helyett6,3% legyen. A spanyol bankok újratőkésí­tését célzó csomagról, amelynek teljes összege szükség esetén akár százmilliárd euróra is rúg­hat, az Eurócsoport július 20-i találkozóján hoznak végleges döntést. Az Eurócsoport vezetői a brüsszeli sajtóértekezleten kö­zölték, hogy az új euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitá­si Mechanizmus (ESM) forrása­iból végrehajtott rekapitalizáci- óhoz nem lesz szükség az egyes tagállamok garanciájára. Olli Rehn kijelentette: ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, szükség lesz egy európai felügyeleti rendszerre. Szavai szerint az Eu­rópai Bizottság szeptember ele­jéig kell, hogy benyújtsa a ban­kok Európai Központi Bank (EKB) általi felügyeletére vo­natkozó javaslatokat, oly mó­don, hogy annak tervét az év vé­géig kidolgozzák. A szlovákiai elemzők nincse­nek egy véleményen a spanyo­loknak szánt támogatással kap­csolatban. Míg Martin Baláž, a Szlovák Takarékpénztár elem­zője szerint a 100 milliárdos összeg inkább csak politikai döntés eredménye, és nem lesz szükség a teljes összegre, Kamii Boros, az X-Trade Brokers elemzője szerint könnyen meg­történhet, hogy még a 100 mil­liárd euró is kevésnek bizonyul. Boros nem tartja jó lépésnek a csődközeibe jutott bankok megsegítését, szerinte ugyanis az uniós válságalap pénzeit ha­tékonyabban is fel lehetne használni. Régi-új elnök Ismét a luxemburgi kormány­főt választották az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács, az Eurócsoport élére. Jean-Claude Juncker mandátuma két és fél évre szól, egyes források szerint azonban ennek csak egy részét fogja kitölteni. A luxemburgi kormányfő 2005 óta tölti be ezt a posztot, és legutóbbi mandátu­ma július 17-én jár le. A minisz­terek Yves Mersch luxemburgi jegybankelnököt javasolták az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának egyik meg­ürült helyére, ez volt ugyanis Juncker feltétele az újabb man­dátum elfogadásához. Az Euró­csoport elnökének megválasztá­sa hónapok óta komoly fejtörést okozott, mivel Berlin hivatalo­san Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert jelölte erre a stratégiai posztra, Franciaor­szág azonban ellenezte kineve­zését. A miniszterek ugyanakkor a német Klaus Regiinget, az ide­iglenes jelleggel létrehozott uniós stabilitási alap (EFSF) ve­zetőjét választották a július else­jén induló új, állandónak szánt euróövezeti mentőalap, az Eu­rópai Stabilitási Mechanizmus (EMS) élére. (MTI, TASR, mi) Az Európai Bizottság a bankadó felülvizsgálatát és a válságadók kivezetését is elvárhatja Nem adják könnyen az IMF-hitelt a magyaroknak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Brüsszel. A nem­zetközi hitelcsomagért cserébe a magyar kormánynak várható­an jóvá kell hagyatnia Brüsszel­lel és a Nemzetközi Valutaalap­pal (IMF) a jövő évi magyar költségvetést, és több, a kor­mány számára fontos intézke­dés módosítása is napirendre kerülhet a tárgyalások során - tudta meg a hvg.hu. A lap birto­kába került bizottsági doku­mentum tételesen felsorolja, mit kérhet az EU-IMF a 10-15 milliárd eurós hitelkeret-meg­állapodás megkötéséért. Július 17-én Budapestre ér­kezik az Európai Bizottság (EB), a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank (EKB) közös tárgyalódelegáci­ója. Azzal, hogy az MNB-tör- vényt a nemzetközi szerveze­tekkel egyeztetve múlt pénte­ken módosította a parlament, az Orbán-kormány csak a hiva­talos tárgyalások megindításá­ig jutott el tavaly november kö­zepe, vagyis a hitelkérelem be­jelentése óta. Arról azonban, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni a kedvező elbírálá­sához, eddig egyelőre minden­ki csak találgatott. Aválságadókvégnapjai A hvg.hu által közzétett anyag szerint az EB a bankadó felül­vizsgálatát is kérheti: mértéke nem haladhatná meg a 0,5 szá­zalékot, és középtávon harmo­nizálnia kell a formálódó euró­pai tranzakciós adóval. A kiszá­mítható adórendszerről szóló fe­jezet részeként a távközlési adó EU-konformmá tételét, vala­mint a válságadók kivezetését is elvárja Brüsszel, amely ezzel párhuzamosan az ingatlanadó bevezetését javasolja. A bizott­ság mind a tömegközlekedési, mmd az energetikai szektorban a még állami kézben lévő válla­latok privatizációját is szeretné kiharcolni - amely kényes téma lehet a kormány központosító törekvései ismeretében. Emel­lett az energiaszabályozó ható­ságok függetlenségének biztosí­tását, és ezen keresztül a rögzí­tett energiaárak felszámolását is napirendre venné az E U. Az EB szeretné pontosan tud­Christine Lagarde, az IMF ve­zérigazgatója. Egyelőre nem tudni, mekkora mozgásteret ad a magyaroknak. (TASR-felv.) ni, hogy a kormány hogyan kép­zeli az ország kivezetését a túl- zottdeficit-eljárás alól, és milyen strukturális átalakításokat kész vállalni ezért. Nyüt titok Brüsszelben, hogy a kormány gazdasági előrejelzé­se túlzottan optimista, és az EU tavaszi előrejelzésénél fél száza­lékkal magasabb növekedési mutatókkal kalkulál. Az EB vár­hatóan azt kéri, hogy a magyar parlament addig ne szavazzon a jövő évi nemzeti költségvetés­ről, amíg arról a kormány képvi­selői az IMF és az EU szakembe­reivel nem konzultálnak. Az EB a költségvetési tervezésre és a Költségvetési Tanács hatásköré­re vonatkozóan kritizálja a gaz­dasági stabilitásról szóló sarka­latos törvényt, és annak módosí­tását kérheti. Azt is nehezmé­nyezi, hogy a Költségvetési Ta­nácsnak csak javaslattételi joga van a többéves költségvetési ki­tekintéssel kapcsolatban, így nincs érdemi ráhatása, "ha a kormány helytelen költségveté­si pályátrajzolfel. Tárgyalási maximum A felsoroltak várhatóan a tárgyalások maximumát képe­zik majd, s mintegy étlapnak tekinthetők a tényleges politi­kai alkudozás megkezdése előtt. Ahhoz, hogy a hitel felté­teleiről közelebbit tudjunk meg, előbb el kell kezdődnie a tárgyalásoknak, és Brüsszelbe kell látogatnia a tárgyalásokért felelős miniszternek, Varga Mihálynak. (MTI, mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom