Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-11 / 159. szám, szerda

www.ujszo.Cotn ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 11. Közélet-hirdetés 3 Nagy melegben ugrásszerűen emelkedik a fulladásos halálesetek száma, az elmúlt három hétben 26 személy fulladt meg Sok a fulladásos baleset Ugrás a halálba? Tavaly 124-en fulladtak vízbe Szlovákiában. A kánikula beköszönté- vel egyre többen mene­külnek a strandokra, a vízbe. Szakemberek in­tenek: nem árt az óva­tosság! Évente több mint százan fulladnak ugyan­is vízbe, az esetek har­madában ennek oka a ré­szegség. DEMECS PÉTER Átlagosan több mint száz embert kellett az elmúlt na­pokban országszerte kórházba szállítani a meleg okozta egészségkomplikációk miatt. Aki abban bízott, hogy a jelzett csütörtöki lehűlés radikális lesz, az csalódni fog. A hőmérő higanyszála ugyan 30 fok alatt marad, de rendkívül fülledt lesz a levegő, nehézségekre számíthatnak a légúti, a szív- és érrendszeri betegedésekben szenvedők. Csütörtöktől viszont gyako­ribbak lesznek a záporok, viha­rok, ami legalább rövid időre felfrissítheti a levegőt. A pén­tek sok ember számára ideális nyári nap lehet, ugyanis a hő­mérséklet napközben átlagban 25 fok körül marad, de a felhő­vel tarkított égboltnak köszön­hetően a napon való tartózko­dás is kellemes lehet. Három hét alatt 26 áldozat Nem csoda, hogy a nagy me­legben aki csak teheti, stran­don tölti a nap jelentősebb ré­szét. Sajnos ezzel a kellemes időöltéssel rendszerint meg­emelkedik a fulladásos halál­esetek száma is. Az elmúlt há­rom hét leforgása alatt össze­sen 26 ember fúlt vízbe az or­szágban. Több szakértő ezért joggal tette fel a kérdést: ha az állam apparátusa olyan nagy erőfe­szítéssel dolgozik a tragikus közúti balesetek visszaszorítá­sán, miért nem foglalkozik a fulladásos halálesetekkel is, különösen olyankor, ha lassan már ugyanannyi ember fúl víz­be egy évben az országban, mint amennyi közúti balesetek során hal meg. Tény, hogy a nyári vízbefú- lásokat minden bizonnyal semmilyen intézkedéssel nem lehetne megelőzni, a kockázat viszont valamennyire csök­kenthető lenne. Legalább is ezt állítják a Vöröskereszt Vízi- mentő-szolgálatának képvise­lői, akik az elmúlt napokban hozták nyilvánosságra a fulla­dásos halálesetek statisztikáit. Egyre többen fuUadnak meg A Vöröskereszt adatai sze­rint átlagosan száz ember fúl vízbe Szlovákiában egy évben - míg tavaly 124, egy évvel korábban 129 ember vesztette így az életét. Ezek sem egé­szen pontos számok, a rendőr­ség ugyanis nem vezeti fulla­dásként az összes ilyen tragé­diát, így nehezebb utánake­resni a konkrét adatoknak. 2010-ben például a statisz­tikák 175 ftilladásos halál­esetről számoltak be, de ezek az öngyilkosságot, a kádban való megfulladást is tartal­mazták. Közúti balesetek so­rán tavaly 345 ember halt meg, felével kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Az állam a közúti közlekedésnek nagy fi­gyelmet szentel, ennek kö­szönhetően sikerült jelentő­sen visszaszorítani a halálese­tek számát. A rendszerváltás óta egy évben csak háromszor volt példa arra, hogy száz ember­nél kevesebb fulladt volna meg. 1989 előtt ez a szám rendre 100 alatt volt. „Ennek egyik oka, hogy megszűntek (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) azok a szigorú jogszabályok, amelyek a vízfelületek kar­bantartóit köteleznék arra, hogy ügyeljenek a fürdőzők biztonságára” - magyarázta a Sme napilapnak Milan Kručay, a vízi-mentőszolgálat egykori igazgatója. A szigorú előírások a rend­szerváltás után megszűntek, s a tavak karbantartóinak, az ön- kormányzatoknak nincs pén­zük a vízi-mentőszolgálatokra. „Míg például a Zemplínska šírava víztározóra évente 16 életmentőt küldtünk, idén már alig tudnak hatot megfizetni” - mondta Kručay. Részegség egyenlő nagyobb kockázat Hiába a gyakori figyelmezte­tés a médiában, mennyire koc­kázatos részegen vízbe menni, ennek ellenére sokan úsznak néhány sör, vagy feles elfo­gyasztása után. Itt mutatkozik meg az, mennyire hiányoznak a szigorúbb előírások. Az élet­mentőknek ugyanis nincs jo­guk hozzá, hogy kitiltsák a víz­ből a részegeket. A Vöröskereszt statisztikái szerint az elmúlt években meg­fulladt személyek harmada ittas volt. A tavaly megfulladt 124 személyből 45-nél a kórboncta­ni vizsgálat igazolta, hogy a ful­ladás oka az alkohol volt. A pozsonyi drogelvonó inté­zet vezetője, Ľubomír Okruhli- ca lapunknak elmondta: ha­sonló problémával küzd egész Európa. „Az európai országok statisztikáiból is kiderül, hogy az alkohol jelentős mértékben hozzájárul az öngyilkosságok­hoz, a tragikus közúti balese­tekhez és a megfulladásokhoz” -állítja. A részegen úszóknál szerinte az a legnagyobb kockázat, hogy nagyon gyorsan kimerül­nek, s nem tudják megítélni sa­ját képességeiket. Tehát példá­ul túl messzire úsznak a part­tól, s aztán nem marad elég erejük arra, hogy visszaússza­nak. „Az sem véletlen a része­geknél, hogy különböző foga­dásokat kötnek, melyeknél a tét a vízbe ugrás” - állítja Ok- ruhlica. így végezte a nyolcvanas évek közismert csehszlovák énekese, Jin Schelinger is, aki 1981. április 13-án fogadásból, részegen a Dunába ugrott a po­zsonyi Új hídról. Holttestét má­jus 7-én találták meg Bogya község mellett. Fulladásos balesetek száma 1986 53 (15) 1987 78 (29) 1988 98 (37) 1989 93 (46) 2008 115 (55) 2009 120 (48) 2010 129 (47) 2011 124 (45) Zárójelben a részegség miatt megfulladtak száma. Forrás: rendőrség, Vöröskereszt Moszattámadás Kevesebb a biztonságos strand Pozsony. Az országban ta­lálható szabadvízi strandfürdők több mint felén a hivatalok nem engedélyezték a fürdést. Ezért aztán az idei nyári szezon alatt csak 33 természetes fürdőhe­lyen lehet legálisan strandolni. A Közegészségügyi Hivatal több mint 70 vízfelületet ellenőriz. Tavaly egyébként a hivatal csak egyetlen vízfelülettel töb­bön, 34-en engedélyezte az úszást. 2009-hez képest há­rommal csökkent a látogatható tavak száma - egyet egy beru­házó kerített el, a másikat már nem látogatják az emberek, a pozsonyi Draždiak-tóban pedig kékmoszatot találtak. A tavak harmadán tavaly a víz rossz minősége miatt nem engedélyezték az úszást. Az en­gedélyeztetés fontos szempont­ja például az is, hogy a vízfelü­letnek van-e karbantartója. „Az ellenőrzések gyakorisága attól függ, mennyire látogatott az adott vízfelület. A legnép­szerűbbekből kéthetente vesz­nek mintákat” - pontosított Lenka Šramková, a Közegész­ségügyi Hivatal szóvivője. Nagyon sok közkedvelt, sza­badvízi tó nincs is a hivatal lá­tókörében, ezeken nem végez­nek méréseket, a fürdőzők itt ezért saját felelősségükre me­részkednek a vízbe. A nem el­lenőrzött tavakban a leggyak­rabban kékmoszat jelenik meg. Ezek a mikroszkopikus mikro­organizmusok zöld, kékeszöld színűek, és annyira elszapo­rodhatnak, hogy elszínezik a vizet is, a felszínen úgynevezett vízvirágok alakulnak ki. A moszat toxikus anyagokat termel, melyek allergiás reakci­ókat válthatnak ki, főleg a gye­rekeknél. A tünetek az enyhe bél- és gyomorproblémáktól a fejfájáson át a bőrkiütésekig ter­jedhetnek, de a toxinok okoz­hatnak légzési zavarokat vagy szemgyulladást is. (dem, SITA) Új Szó újságárusnál előfizetve spórolás fél év 82,25 € 70,50€ 11,75€ egy év 164,50€ 141€ 23,50€ £ '(U N 1/1 'O E >> c 'A3 jói jár, ha Önnek is jár! ai n -<u -ľ o »• ui „ o A3 0) (U nj r- 2! . ” N U Ü ^ S oi aj ±; ai o ^ > 3 F CL '<T3 N co C vS Q) ,02 N _ _Q =3 O £ srž ^ ľj G č MU 1 ™ g "8 £; -cu -o sy '<u „ §ií*§8 s ž £ 'S ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom