Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-11 / 159. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 11. www.ujszo.com Nemeth Zsolt A. Nagy Lászlóval is találkozott Vegyes bizottság: a Selyéről is szó volt VERES ISTVÁN Pozsony. Kisebbségekkel kapcsolatos kétoldalú ügyeket is megvitatott tegnapi ülésén a szlovák és a magyar külügyi vegyes bizottság. Az új komáromi Duna-híd volt közülük az egyik. Németh Zsolt magyar, és Peter Javorčík szlovák külügyi államtitkárok szerint megsürgetik az illetékes minisztériumoknál az uniós forrásból finanszírozandó projektet. Ugyanez hangzott el a Selye János Egyetem főiskolává való leminősítése kapcsán is. „Célunk, hogy az egyetem megőrizze státuszát” - szögezte le Németh Zsolt. Mint mondta, a híd és az egyetem ügyét megtárgyálják az arra illetékes vegyes bizottságok is. A külügyi államtitkár tegnap találkozott A. Nagy Lászlóval, Szlovákia nemrég kinevezett kisebbségi kormánybiztosával is. „Várakozással tekintünk a biztos úr és hivatalának munkájára” - fogalmazott az államtitkár. Németh Zsolt szerint ugyanakkor lendületet kell adni a vegyes bizottságok munkájának. A második Fico-kormány hivatalba lépése óta ez volt az első alkalom, hogy a tizennégy szlovák-magyar vegyes bizottság valamelyike összeült. A testületek az első Fico-kabinet megbízatási ideje alatt egyszer sem találkoztak. Az RTVS leváltott vezetője nem adja fel a harcot Zemková panasza: egyből semmi ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Elutasította az Alkotmánybíróság a szlovák közmédiák (RTVS) volt vezér- igazgatójának panaszát. Müo- slava Zemková beadványa állítólag formai hiányosságokat tartalmaz, ezért még érdemben nem is foglalkoztak vele. A parlament által nemrég leváltott Zemková azt nyilatkozta, kiegészíti a beadványt, és ismét megtámadja a döntést. Úgy véli, alkotmányos jogai sérültek, amikor a parlament a törvényhozás kulturális és médiabizottságának javaslatára leváltotta őt tisztségéből. Az új vezérigazgató posztjára kiírt versenypályázatra eddig - kevesebb mint egy héttel a leadási határidő vége lejárta - még senki sem jelentkezett. Háttérinformációk szerint továbbra is Václav Mika és Jaroslav Rezník a legesélyesebb a poszt elnyerésére. (SITA) RÖVIDEN Egyre több pohodás fertőzött Pozsony. A Pohoda fesztivál látogatói közül napról napra többen kerülnek kórházba fertőző hasmenéssel. Tegnapi lapzártánkig 17-en feküdtek be a Ladislav Dérer Egyetemi Kórházba; további 30 Pohoda-látógatót hazaküldtek beteg- állományba. Egyelőre nem tudni, mi okozta a fertőzést, a Közegészségügyi Hivatal egyelőre csak az ivóvíz fertőzését zárta ki száz százalékra. .Jelenleg a háztartási célokra használt vízmintákat vizsgálják, ugyanis többen beismerték, ezt a vizet használták fogmosásra, nem kizárt, néhány ittak is belőle” - mondta Lenka Skalická, a hivatal szóvivője. A fesztivál büféiben árult élelmiszerekből és húsokból vett minták elemzése még szintén nem ért véget. (SITA, dp) Orvosságok 1,2 milliárdért Pozsony. Tavaly összesen 126,6 millió gyógyszercsomagolás fogyott el Szlovákiában,*a gyógyszeripari cégeknek mindez összesítve csaknem 1,2 milliárd eurós bevételt jelentett - tette közzé tegnap az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI). A központ honlapján, a www.nczsi.sk oldalon egyébként rendszeresen azt is közzéteszik, melyek a leggyakrabb vásárolt és receptre kiírt gyógyszerek, (dem) Tízezres bírságok a tévéadóknak Pozsony. 25 ezer eurós büntetést kell fizetnie a Joj tévé- társaságnak az Extrém családok című műsorért; döntött tegnap a Frekvenciatanács (RVR). A döntés értelmében a műsorban megsértették egy gyermekbénulást kapott gyermek és édesanyja méltóságát. A bírságok a Markízát sem kerülték el. Az RVR-től 5000 eurós büntetést kapott azért, mert helytelenül jelölte egy filmnél, hogy hány éves kortól ajánlott; további 4000 eurót azért, amiért egy gyógyszerreklámnál nem lehetett érthetően hallani a figyelmeztetést arról, hogy a betegtájékoztatást figyelmesen el kell olvasni; 3300 eurót, amiért egy reklám a megengedettnél hangosabb volt; s további 3319 eurót, amiért egy reklámblokk nem volt érthetően elválasztva egy filmtől. (SITA) Az állami cégek túlnyomó többsége még az igazgatójuk bérét sem hajlandó elárulni Titkolózó állami cégek Meglepetés: a vasúttársaság a legtranszparensebb állami cég (Ján Krošlók felvétele) Pozsony. Nem szeretik az állami és városi cégek, ha bárki bármit kérdez a képviselőikről, az információikat inkább meghagyják maguknak. A 45 legnagyobb ilyen társaság még azt a fáradságot sem vette, hogy válaszoljon az infotörvény alapján elküldött kérdésekre - állítja a Transparency International Slovensko (TIS). DEMECS PÉTER Titkolózás, titkolózás és még egyszer titkolózás. így lehetne a legrövidebben megfogalmazni azt, milyen eredményre jutott a TIS feímérése. A szervezet azt mérte fel, mennyire transzparensek az állami és önkormányzati tulajdonú cégek Szlovákiában. Az eredmény nem éppen kecsegtető. Azon túl, hogy minden harmadik vállalat az infotörvényre való hivatkozás ellenére sem volt hajlandó válaszolni a nonprofit szervezet kérdéseire, a megszólított társaságok kétharmada az igazgatók fizetését sem akarta közzétenni, az életrajzukat is titokban tartják. A legrosszabb eredményeket a Nitrianská investičná társaság, és a zsolnai MsHK Žilina hokiklub érte el. Mindkettő százszázalékosan köztulajdonban lévő cég. Az értékelésben E és E-jegyet kaptak, a feltételeket csak 20, illetve 19 százalékra teljesítették. Ellenkezőleg, a legjobb értékelést, B jegyet és 65 százalékos teljesítményt a Szlovák Vasúttársaság kapta. Csak egy százalékkal lett rosszabb a közszolgálati Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) besorolása. Átpolitizált társaságok „Kétség nem fér hozzá, hogy a szlovákiai állami cégek alig ismerik a transzparens kifejezést, s a vállalatok gyakran átpolitizáltak. Ez azt jelenti, hogy a menedzsereket a parlamenti választások eredményei alapján cserélik le. A választásokat követő egy év leforgása alatt az igazgató- és felügyelőtanácsok tagjainak, s az igazgatók kétharmada felmondást kap” - magyarázta Gabriel Šípoš, a TIS igazgatója. A kormányváltást rendszerint az állami vállalatok vezetőinek csupán 10 százaléka éli túl. A átpolitizáláshoz aztán az is hozzájárul, hogy a cégeknek sok hivatalos, aláírási joggal bíró képviselője van. Például míg a magánszektorban átlagosan 5-6 ilyen személy van, az állami szférában 8-9. „Az állam ebben az esetben vagy azt akarja, hogy különböző emberek kerüljenek az igazgatótanácsba, vagy művüeg alakítja ki ezeket a posztokat, hogy eleget tegyen a politikai pártokhoz közel álló embereknek, a pártok képviselőinek” - vélekedik Šípoš. Hiányoznak a víziók A TIS azt is bírálta, hogy például tíz állami kézben levő cég közül kilencnek semmilyen terve, víziója sincs. Magyarán, a társaságoknál senki sem tudja, milyen célokat akarnak elérni egy éven belül, hová akarnak eljutni 12 hónap leforgása alatt. Ezért aztán nehéz megítélni, mennyire voltak sikeresek ezek a cégek, megérdem- lik-e a vezetők a jutalmakat. Šípoš arra is figyelmeztetett, hogy az állami vállalatokban hiányoznak az etikai kódexek, amelyek pontosan meghatároznák a belső szabályokat, s így hozzájárulhatnának például a korrupció visszaszorításához. Az állami és városi cégek többségében arra sincs lehetőség, hogy jelentsék a cég valamelyik képviselőjénél a korrupciót. „A városi tulajdonú cégek esetében rendszerint nagyobb problémákba ütköztünk, ugyanis ezekre kevésbé figyel a média, nem érzik a sajtó nyomásgyakorlását, ezért nagyobb lehetőség van a baráti alapú üzletkötésekre, ismeretség alapján történő ügyintézésre” - állítja a Transparency főnöke. A munkaügyi tárca ismét módosítani akarja a munka törvénykönyvet A felmondási idő már nem zárná ki a lelépőt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jövő év elejétől minden bizonnyal ismét joguk lesz az alkalmazottaknak arra, hogy a felmondási időn kívül lelépőt is kapjanak. A munkáltató ugyanis már nemcsak akkor lesz köteles lelépőt fizetni az alkalmazottnak, ha megegyezés alapján bocsátja el, hanem akkor is, ha átszervezési vagy egészségi okokból mond fel neki. Ez derül ki a munkatörvénykönyv módosításának tervezetéből, amelyet tegnap bocsátott tárcaközi egyeztetésre a szociális és munkaügyi minisztérium. A jelenlegi szabályozás szerint az alkalmazott eldöntheti, hogy lelépőt, vagy felmondási határidőt akar, mindkettőre a törvények szerint nem jogosult. Ha a szaktárca módosító javaslatát a parlament is jóváhagyja, akkor a lelépő összegét a ledolgozott évek száma fogja befolyásolni. Például az, aki egy évnél többet és ötnél kevesebbet dolgozott, egyhavi átlagbérének megfelelő lelépőn kívül kéthavi felmondási időre is jogosult lesz. Az öttől tíz évig tartó munkaviszonyért kéthavi átlagbérnek megfelelő lelépő és háromhavi felmondási idő járna. Háromhavi fizetésnek megfelelő lelépő járna azoknak, akik tíz évnél többet is ledolgoztak. A minisztérium ugyanakkor azt javasolja, hogy a kollektív szerződésben, vagy a munkaszerződésben ettől hosszabb felmondási időben is megegyezhessenek a felek. A tárca azt a jelenleg még hatályos szabályozást is eltörölné, mely szerint a vezető beosztásban dolgozó alkalmazottaknak egy naptári évben legtöbb 550 túlórájuk lehet. „Egy európai rendelet viszont kimondja, hogy a maximális heti munkaidő nem lépheti túl a 48 órát. Ebből pedig kiderül, hogy 40 órás munkahét esetében az éves túlórák száma legfeljebb 416 óra lehet” - olvasható a Ján Richter vezette minisztériumjavaslatában. A munkatörvénykönyv átfogó módosítása az elmúlt évtizedben a hatalomra kerülő kormányok kötelező rituáléja volt. A Kaník-féle módosítások nagy részét az első Fico- kormány átírta, a Radičov-ka- binet pedig szintén első évében foglalkozott a törvény módosításával. A Jozef Mihál vezette tárca által készített módosítás csak tavaly szeptemberben lépett hatályba, (dem, SITA) Az új információs rendszert a jövő évi megyei választások során tesztelik le Jöhetnek az elektronikus választások ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Új elektronikus információs rendszert tesztel a Statisztikai Hivatal, amely révén gyorsabban és könnyebben tudják majd feldolgozni a választási eredményeket. A rendszert először a jövőre esedékes megyei választások és a 2014-es elnökválasztás során használják majd. Ľudmila Benkovičová, a hivatal vezetője szerint ez az első lépés az elektronikus választások felé - amiről a politikusok már egy ideje beszélnek. Benkovičová leszögezte: a rendszer életbe léptetése nem arra ad választ, hogy a jövőben lesz-e mód internetes választásra. „Ez politikai probléma, amit törvénymódosítással kell kezelni” - tette hozzá. A rendszernek köszönhetően kialakítható a megyei választásokon induló jelöltek elektronikus nyilvántartása, valamint a választási bizottságok jegyzőkönyvei is elkészíthetők elektronikusváltozatban. (TASR)
