Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-09 / 157. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 9. Autó-motor 17 A gazdasági válság a közúti közlekedésre is hatással volt, a drága üzemanyag és kevés munkahely miatt csökkent a zsúfoltság az európai utakon A legtöbb dugó idén Milánóban vár a sofőrökre Párizs. Milánóban a legrosszabb a helyzet a közlekedési dugók tekintetében Európában - állapította meg az Eurostat uniós statisztikai hivatal adatait felhasználó tanulmányában az Inrix közlekedési információkkal foglalkozó amerikai cég. ÖSSZEFOGLALÓ Az észak-olaszországi város áll a 25 legzsúfoltabb európai város élén, megelőzve két belga várost, Brüsszelt és Antwerpent. A kutatás során tizenhárom ország közlekedési feltételeit tanulmányozták. Átlagban 55 órás várakozás a dugókban (SITA-felvétel) A forgalmi dugókat lehetetlen elkerülni A 25. legzsúfoltabb európai város 1. Milánó (Olaszország) 2. Brüsszel (Belgium) 3. Antwerpen (Belgium) 4. Párizs (Franciaország) 5. Manchester (Nagy-Britannia) 6. Rotterdam (Hollandia) 7. Róma (Olaszország) 8. London (Nagy-Britannia) 9. Utrecht (Hollandia) 10. Firenze (Olaszország) 11. Liverpool (Nagy-Britannia) 12. Barcelona (Spanyolország) 13. Madrid (Spanyolország) 14. Gent (Belgium) 15. Amszterdam (Hollandia) 16. Belfast (Nagy-Britannia) 17. Stuttgart (Németország) 18. Köln (Németország) 19. Lyon (Franciaország) 20. Bordeaux (Franciaország) 21. Hamburg (Németország) 22. Newcastle (Nagy-Britannia) 23. Nottingham (Nagy-Britannia) 24. Sevilla (Spanyolország) 25. Gravenhage (Hollandia) A közlekedés tekintetében Belgiumban a legrosszabb a helyzet, ahol a vezetők átlagosan 55 órát vesztegettek el utazás közben 2011-ben, Hollandiában 50 óra, Franciaországban és Németországban 36-36 óra volt a veszteség. Az adatokat az úton töltött tényleges időt és a dugómentes közlekedés esetén szükséges útidőt összevetve számolták ki. Luxemburgban, Magyarországon és Írországban volt a legkevesebb a közlekedési dugó. A válság által leginkább sújtott országokban csökkent leginkább az utak zsúfoltsága 2010 és 2011 között: Portugáliában 49 százalékkal, Írországban 25 százalékkal, Spanyolországban 15 százalékkal, Olaszországban pedig 12 százalékkal. Az Inrix jelentése szerint az euróövezeti válság következtében a legerősebbnek tartott gazdaságokban is csökkent a zsúfoltság: Németországban 8, Hollandiában 7, Belgiumban 3, Franciaországban pedig 1 százalékkal. ,A közúti forgalom bedugulása kiváló gazdasági mutató, amely megmutatja, hogy az emberek jámak-e munkába, a cégek szállítanak-e árut, és a fogyasztók költenek-e'1- mondta Jim Bak, az Inrix kommunikációs és marketing igazgatója. A forgalmi dugókat lehetetlen elkerülni Minél sűrűbb a forgalom az utakon, minél gyakoribbak az útjavítások, annál nagyobb az esélye annak, hogy ilyen torlódásra sor kerül. Több stratégia létezik arra, hogyan lehet átvészelni egy dugót. Néhányan inkább kerü- lőúton haladnak, aztán a többiek nyugodtan ücsörögnek abban bízva, hogy a többség megunja a várakozást és letér az útról. Azok a sofőrök, akikre nem éppen az engedékenység a jellemző, egy méterrel sem módosítják eredetileg kitűzött útvonalukat. Statisztikailag viszont állítólag épp ez a taktika lehet a legsikeresebb. Felmérések szerint az autópályáról való letérés rendszerint nem okoz időmegtakarítást. Az autópályákon kívül ugyanis rendszerint a levezető utakon, a mellékutakon és a kerülőutakon is dugók vannak. Ha a forgalom teljesen leáll, akkor ki kell kapcsolni a motort, hogy megóvják az akkumulátort. A kocsisorok végén nem ajánlott kiszállni az autóból, mert a távolról közelgő autók veszélyt jelentenek. Ajánlott azonnal bekapcsolni az elakadásjelzőt, hogy a sofőrök messzebbről is észrevegyék, hogy valami baj van az úton. Pszichológusok bebizonyították, hogy a dugóban araszoló sofőrök idegessége ugyanolyan szinten van, mint a tüntetők ellen kivezényelt rendőröké. Ezért egy jótanács: a forgalmi dugókat ne személyével szembeni támadásnak vegye, ne engedje, hogy felidegesítse. Jobb, ha időben számol vele és tudomásul veszi, hogy van. (MTI, dem) A legkisebb személyautókat a Trabantok és a brit roadsterek képviselték, míg a felvonult gépek túlsó végletét egy Rolls-Royce jelentette Alacsonyabb részvétel ellenére is volt látnivaló a veterántalálkozón .............. i m j ■Š10T38-Í1Í Évek során semmit sem veszítettek büszkeségükből, szépségükből a csillogó járgányok (A szerző felvételei) IVKOV1Č PÉTER Esztergom. A tikkasztó hőség és a magas üzemanyagárak is szerepet játszhattak abban, hogy a megszokottnál valamivel kevesebb induló vett részt az immáron VIII. esztergomi veteránjármű találkozón. Ezt ellensúlyozandó kikoptak a rendezvényről az átalakított, rosszabb állapotú gépek, így a felhozatal valóban minőségi élményt nyújtott. A legkisebb személyautókat a Trabantok és a brit roadsterek képviselték, míg a felvonult gépek túlsó végletét egy Rolls- Royce jelentette, amelynek teteje kis túlzással csak azért nem ért a bazilika kupolájáig, mert mélyen az épület alatt parkolt. Motorkerékpárokból főleg a hazai gyártású Pannóniák domináltak, de a Szent István téri parkolóba egy másféle magyar jármű is befutott a katonai Csepel teherautó személyében. Amíg a háború előtt gyártott Austin Ten vagy a 15 millió példányban készült faküllős Ford T-modell az idősebb nézők emlékezetét elevenítette fel, addig a vasfüggöny mögött gyártott 400-as, 408-as és 412-es Moszkvicsok, az 1200-as Lada vagy a púposnak becézett ezres Wartburg a fiatalabb generáció szájából csalt ki néhány halk sóhajtást. Hogy a nemrégiben még nyugatról berángatott, használt német autók némelyike is elérte már a veteránkort, egy 1978-as Ford Fiesta bizonyította, veterános rendszámmal, első tulajdonostól és nem meglepő módon tökéletes állapotban. Nagy sikere volt az MklI- es Jaguárnak is, mely a 60-as években stílusosan egyesítette a sportkocsi tulajdonságait a limuzin kényelmével, az 1600-as VW Variant pedig arra emlékeztetett, hogy a legendás bogár bemutatását követően a Volkswagen-nél még évtizedeken keresztül hűek maradtak a farmotoros koncepcióhoz. Klasszikusnak számít már a piánó becenévre hallgató és főleg taxiként elhíresült W123-as Mercedes is, mely megfelelő karbantartás mellett képes volt akár félmillió kilométert is megtenni motorfelújítás nélkül. Esztergomban kettő is volt belőle. Imbolyogva vette a város szűk kanyarjait a Citroen 2cv, míg nagyobb testvére, az istennőnek is hívott DS hidraulikus rugózásának köszönhetően az aszfalthoz simulva kényeztette utasait. Tíz órakor a gondosan karbantartott járművek pöfékelő kipufogók és égett olajszag közepette egy rövidebb túrára indultak, hogy aztán a délutáni órákban visszatérjenek a parkolóba és megmutathassák magukat a számos érdeklődőnek.
