Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-01 / 126. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 1. www.ujszo.com RÖVIDEN Takarítsuk ki a kastély udvarát! Dunaszerdahely. Június 3-án, vasárnap egész napos kas­télytakarító akciót szerveznek Dunaszerdahelyen, a Sárga Kastély udvarán. Nem csupán a hátsó udvart gazolják ki, ha­nem az épületet körbevevő teljes területet, és megtisztítják az eredeti főbejáratot is, illetve annak környékét. Az akció délelőtt tíz órától este hatig tart. A szervezők frissítőket biz­tosítanak, a Csallóközi Múzeum pedig az önkéntesek számá­ra a takarításhoz szükséges szerszámokról gondoskodik. Fontos, hogy kesztyűt mindenki vigyen magával! (mgy) A Jókai Színház Pozsonyban Pozsony. A Komáromi Jókai Színház június 19-én a Szlo­vák Nemzeti Színház prózai színpadán vendégszerepei A hentessegéd című előadásával. A Ladislav Ballek regényéből készült színpadi adaptáció témája a második világháború után kialakult furcsa helyzet. A helyszín egy szlovákiai határ menti kisváros. Ide érkezik családjával Riečan mészáros a hegyekből, leégett a háza, s felkelő múltjára való tekintettel az új állam kiutal számára egy mészárszéket a déli régióban, Palánkon. A bolttal együtt azonban megörökli a régi segédet is. A darabot az író fia, Rastislav Ballek rendezte, a főbb sze­repekben Fabó Tibor, Mokos Attila és Bandor Éva. (k) Az ajtó Moszkvában versenyez Moszkva. Szabó István Az ajtó című filmje is versenyben lesz a 34. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon - közölte Pjotr Sepotyinnyik, a fesztivál egyik igazgatója. A filmes se­regszemlét június 21. és 30. között rendezik. A többi külföldi díszvendég neve még titok, de Sepotyinnyik elmondta, hogy Szabó István elfogadta a meghívást, ott lesz a filmfesztivá­lon. Szabó István Apa című filmjét 45 éve a moszkvai film­fesztiválon mutatták be, és elnyerte a legjobb filmnek járó dí­jat - emlékeztetett az orosz filmes szakember. (MTI) A legjobb fotókból ősszel rendeznek kiállítást Indul a Slovak Press Photo Vlagyimir Malahov, a berlini Staatsoper balettigazgatója gonosz tündért táncolt Pozsonyban Nincs mese, ez briliáns Vlagyimir Malahov gonosz tündére dadusnak öltözve (Képarchívum) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ez évtől a Slovak Press Photo verseny és kiállítás révén Szlovákia is megteremti a lehetőséget a hazai sajtófotósok számára, hogy évi termésük leg­javát reprezentatív kiállításon összegezve láthassa a közön­ség. Az első évfolyamra a 2011. augusztus 31-étől 2012. au­gusztus 31-éig publikálás céljá­ból készült felvételekkel nevez­hetnek a fotósok. A fotóverseny ünnepélyes eredményhirdeté­sét október 4-én tartják a po­zsonyi Prímás palotában. A díj­nyertes és a válogatott mun­kákból rendezett kiállítást ok­tóber 5-étől láthatja majd a kö­zönség az Óvárosháza kiállító- termeiben. A versenybe riport­fotókkal, portrékkal, sportfo­tókkal, az aktualitásokat meg­örökítő felvételekkel, a művé­szet és a show-biznisz területét dokumentáló fotókkal, vala­mint természetfotókkal lehet benevezni. Külön versenykate­góriát írtak ki a fiatal (25 éves korig) fotósok számára. A fotók sorsáról döntő nemzetközi zsűrinek magyarországi tagja is lesz: Korniss Péter, (tébé) Versailles-i pompájú me­sebalettekkel kívánta szó­rakoztatni előkelő közön­ségét a szentpétervári Ma- riinszkij Színház III. Sán­dor trónra kerülése után. Márius Petipa, a kor neves koreográfusa a francia Charles Perrault tündér­meséjét, a Csipkerózsikát álmodta elsőként színpad­ra, Csajkovszkijjal kötve szövetséget. SZABÓ G. LÁSZLÓ Szentpétervár után a balett Moszkvát is meghódította, majd betört Európába, s azóta a világ összes operaháza műsorán tartja. Pozsonyban először 1942-ben mutatták be, aztán ’57-ben, ’68-ban és 2002-ben. A mostani tehát a darab ötödik változata, Vlagyimir Malahov koreográ­fiája, amelynek alapjául ter­mészetesen az eredeti mű szolgált. Malahov, a világhírű ukrán táncos, aki pályájának első hat évét Moszkvában töl­tötte, onnan szerződött 1992-ben a bécsi Staatsoper- be, majd két év után a kanadai Nemzeti Baletthez. Ma, mi­után az American Ballet The­atre társulatával a New York-i Metropolitanben is többször vendégszerepeit, a berlini Staatsoper művészeti igazga­tója. Népszerűsége Európa nyugati országaiban határta­lan. Bár túl van már pályája csúcsán, ugrásai, piruettjei még most is tűpontosak. Úgy táncol, mintha az ügyelőpult kezelője irányítaná komputer által. Gombnyomásra szántja a levegőt, lábát ollóként hasz­nálja, ha kell, teljesen szétnyit­ja, s bár nem egy dalia, Rober­to Bolle vagy Carlos Acosta terpesze alatt a hajszála sem görbülne, karizmatikus egyé­niségével minden erőfeszítés nélkül betölti a teret. Malahov ugyanis táncolt a pozsonyi Csipkerózsikában. Óvé volt a bemutató. Carabos- se, a gonosz tündér jellemét öltötte magára látványos élve­zettel. Koreográfiája áldás Petipá- nak. Szorosabbra fogja, fénye­sebbé teszi, szellemes mozza­natokkal színesíti. Remek dísz­let- és jelmeztervezőjével, az orosz Valerij Kungurowal megmenti a giccstől. Berlinben ő táncolta Desiré herceget, aki szerelmes csókjával százéves álmából ébreszti fel a szépsé­ges Auróra hercegnőt, vagyis Csipkerózsikát. Lírai megjele­nésével, szőkeségével Malahov ideális herceg lehetett. Karak­terszerepben, átkokat szóró tündérként, akit anno elfelej­tettek meghívni a hercegnő ke­resztelőjére, egyszerűen lekö- rözhetetlen. Ha igaz a mondás, mely szerint minden színész színésznő egy kicsit, akkor ez Malahovra triplán érvényes. És nemcsak azért, mivel itt és most női ruhát visel. Mindent tud, amit egy táncosnak tudnia kell. Nőnek öltözve nőként is viselkedik. Nem pipiskedik. Nincs egy árulkodó gesztusa, egy férfias mozdulata. Auróra hercegnőt és Desirét berlini társulatából importálta a bemutatóra. Iana Salenko- Walter a lehető legeszményibb Csipkerózsika. Porcelánbaba a színpadon, finom szépség ki­vételes fizikai adottságokkal. Párja (magánemberként a fér­je), Marian Walter alkatilag is illik hozzá: előkelőséget su­gárzó, belső eleganciával köz­lekedő ifjú, aki vágyakozását, ragaszkodását, szerelmét pil­lanatok alatt képes elhitetni. Jól mutatnak együtt, idilli pár ők ketten. Csajkovszkij zenéjétől kap szárnyakat Orazio De Bella Kék madara. Szép a szólója, poétikus a tánca. A történet többi figurája is szórakoztató. Az ékkövek, a Briliáns, a Ru­bin, a Smaragd, a Zafír. A Cica és a Csizmás Kandúr. Piroska, nyakában a farkassal. Hamu­pipőke. A négy gavallér. Gye­rekeknek és felnőtteknek egy­aránt élmény az előadás. ízlé­ses, esztétikus, szellemes. Fiatal csapata van a Szlovák Nemzeti Színház balettegyüt­tesének. Ügyes, rátermett tán­cosok, Malahov ötletekben gazdag koreográfiája szemmel láthatóan élvezetes darab számukra. Örömük le is jön a színpadról. Valósággal el­árasztja a nézőteret. Nem lehet olcsó mulatság egy ilyen előadás. Malahovot meg kell fizetni rendesen. Nyilván a munkatársait is. A vendégtáncosokat ugyancsak. A tervezőről nem is szólva. De amit egy ilyen próbaidőszak alatt az itthoni táncosok kap­nak, annak az értéke sem kicsi. Megéri tehát befektetni, akár­mi legyen is az ára. Később minden költség megtérül. Andrej Szuhanov, a balett­társulat igazgatója a minősé­gért küzd, ehhez kétség nem férhet. Egy hangos bravó tehát neki is kijár. A diktátor, aki majdnem olyan hülye, mint megtestesítője, Sacha Baron Cohen bármelyik korábbi karaktere A demokrácia szőrös hónalja KASZÁS DÁVID Az angolok izraelita Móka Mikije, Sacha Baron Cohen (Ali-G, Borat, Brüno), autokra­taként született újjá. A Fekete Kontinens behatárolhatatlan szegletében (Wadiya Köztár­saság), ahol virágzik a (zseb) diktatúra: mondvacsi­nált okokkal indít*- háborút, nukleáris fejlesztést végeztet békés célokra hivatkozva, rendszerének ellenségeit ked­vére kínozza, sanyargatott alattvalóit megtévesztve élős- ködik birodalma éléskamrá­ján... Mintha csak az Egyesült Államokban élne. Aladeen, a végzet szakálla, kénytelen az Usankába látogatni, ahol meg­csapja a demokrácia szőrös hónaljának szaga. Egy leány­zóból árad. A legfőbb szatócs imádja az iskolázott nőket. „Olyan, mint mikor görkorizó majmot lát az ember. Nekik semmit nem jelent, de nekünk annyira cuki.” Szerelem dönti meg a rendszert? A generális-admirális gépe­zete hónapokkal ezelőtt bein­dult: az Oscar-gálán Sacha Ba­ron Cohen a tudósítók egyiké­re öntötte Kim Dzsong II ham­vait, legutóbb pedig a cannes-i filmfesztiválra tevegelt el. Bár a konstrukció szakít az áldo- kumentarizmussal, a legfőbb szatócs itt is majdnem olyan hülye, mint bármelyik korábbi karaktere. A kígyóverembe pottyant homokmajom humora... „Na, várjanak! Humor?” Nos, igen. Az csak nyomokban szaggat hasfalat (leszbikus hobbit, át­A diktátor című film ÚV előzetesét megnézhetik *J) az ujszo.com-on. lag amerikai vásárló), az „egyik rosszabb a másiknál” (vagina-monológ), bukfence­ket hány a cselekmény („Hogy tudtál ekkorát ugrani?!”), ám „valami nagyon elcseszett mó­don mégis vonzódom hozzá”. Mindez „nem elképesztő, csak kevésbé szar”. Tudták, hogy New Yorkot feketék építették és kínaiak lakják? Miért érdekelnék ily' triviális részletek? Esetleg az, kiket rántott magával Julien király? Terrorista tévedését Sir Ben Kingsley (akivel A leleményes Hugóban már összefogtak) mellett Anna Faris (Horrorra akadva), Megan Fox, John C. Reilly és Edward Norton is tá­mogatták. Larry Charles (Az utolsó akkord, Borat, Religu- lous, Brüno) lerendezte őket. A melódiáért a bratyó, Erran Baron Cohen (Zohar) felelt, SNG utoljára Pozsony. Viszlát, állandó kiállítások - fejezi ki a Szlo­vák Nemzeti Galéria két­napos, szombatra és vasár­napra meghirdetett ren­dezvénye. A galéria bizony­talan időre (illetve az épü­let rekonstruálásának befe­jezéséig) bezárja állandó kiállításait, s tárlatvezetés­sel egybekötött utolsó bú­csúlátogatóra hívja az ér­deklődőket. Holnap 14 és 16 óra között Katarína Beň- ová a 19. századi művésze­tet felvonultató, 16 és 18 óra között pedig Dušan Burán a gótikát bemutató tárlatot ismerteti. Vasár­nap 10-től 19.30-ig lektori magyarázatokat hallhat a közönség a kiállításokkal kapcsolatos tematikákban -15 órától Katarína Beňo- vá kurátor Mednyánszky László munkásságáról tart előadást, (tb) Sacha Baron Cohen (Aladeen) ismét Amerikába jött (Képarchívum aki a rapbetéteket arab szö­veggel locsolta. Öteletes. Halott oroszlánok (Moam- mer Kadhafi, Oszama Bin La­den, Szaddám Húszéin) baj­szát cibálni már talán kevésbé. Tádzsikisztánban, Türkme­nisztánban és Fehéroroszor­szágban be is tiltották a filmet. Es hogy jó film-e A diktátor (The Dictator)? Aladeen. Chapliné az igazi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom