Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-30 / 151. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 30. www.ujszo.com KOZEP-EUROPA-TUDAT, KOZEP-EUROPAI IDENTITÁS HÁROM NEZOPONTBOL Nyugat-Európához képest felzárkózóak vagyunk TOLCSVAI NAGY GÁBOR 1. Közép-Európa fogalmát különböző kulturális és politikai nézőpontból eltérően határozzák meg. Egyes vélekedések szerint Németország és Ausztria számít Közép-Európának. A magyar kultúra önmagát hagyományosan Közép-Európá- ban helyezi el. Úgy tűnik, sok igazság van Szűcs Jenő nevezetes elméletében, amelyet Európa három történeti régiójáról fogalmazott meg. Közép-Euró- pa eszerint a középső régió, amely nagyjából a mai Németország, Ausztria és Olaszország keleti határvonalánál kezdődik, és a keleti, ortodox kereszténység és az iszlám nyugati határainál érvéget. Erre a politikai és művelődési régióra jellemző a nyugati kereszténység, a nyugat-európai művelődési tájékozódás, a szláv nyelvek és a finnugor magyar. S éppen köztes földrajzi, geopolitikai helyzete miatt a nyugati és a keleti katonai nagyhatalmak játszmáinak terepe. A tudatosan is számon tartott történelmi tapasztalati tér az első világháborúig vagy a Monarchiáig nyúlik vissza, további kiemelten értelmezett történeti korszak a népvándorlás és a nemzeti öntudat kialakulásának fő szakasza. Mindehhez hozzátartozik a nemzeti léthez kapcsolódó állandó állami lét alkalmi vagy tartós hiánya (vagy az állami lét torz megvalósulása), amely a felvilágosodás óta csalódottsági tényező. 2. A magyar kultúra helye részben kedvező, részben kedvezőtlen. Kedvező, mert a jó két évtizeddel ezelőtti helyzethez képest sokkal szabadabban alakulhat. Az alkotásnak ma kevesebb gátja van, mint korábban, közvetlenül kapcsolódhat a nemzetközi fejleményekhez, kezdeményezhet. Kedvezőtlen, mert a szabadságot nem tudja mindenki a helyén kezelni: a legkisebb közös türelmi többszörös ideológiai harcokban vész el, háttérbe szorul a méltányosság és a minőség elve. Másrészt a határon túli magyar kisebbségek nyelvi és kulturális tekintetben továbbra is politikai küzdelemre kényszerülnek ma teljesnek tekinthető szabadságuk elérése érdekében. Tolcsvai Nagy Gábor, a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet munkatársa 3. A Márai-féle polgári Euró- pa-képzet Nyugat-Európában is csak részben él (azzal sem fér össze teljesen a mai liberalizmus). A rólunk alkotott kép Közép-Európán túlról szemlélve nyilván igen vegyes, részben ismerethiány miatt (Közép-Eu- rópában sem közismert a nyugat-európai mindennapi élet gyakorlata és morálja). Az értelmiségi körökben nyitottság tapasztalható, főképp előre nézve, a teljesítmények várhatóságában, emellett a különleges ismeretlenre való rácsodál- kozás. Tarthatják térségünket polgárinak a világ más tájaihoz képest, ám Nyugat-Európához képest felzárkózóak vagyunk. Negyvenöt évnyi barbarizmus nem léphető túl húsz év alatt. 4. Inkább lehetségesnek. A Habsburg-birodalom több évszázad alatt létrehozott egyfajta közép-európai identitást, amely persze nem „egységes”, mert az egyes etnikumok, nemzetek szét is különböztek. De a hasonló történelmi tapasztalati tér hasonló jövőbeli elvárásokat, azaz jövőépítési terveket is eredményez. 5. Erre lásd a harmadik kérdésre adott választ. 6. A multikulturalizmus kötelező politikai ideológiaként bukásra van ítélve. A türelemre nevelés, az előítéletek felszámolása nem történhet türelmetlenül és előítéletekkel terhelten. Ugyanakkor határozottan törekedni kell minderre. A megnevezett célok akkor teljesülhetnek, ha azokban egyetért a legtöbb kulturális csoport, például a konzervatív keresztények és az ateista liberálisok, a nemzeti és a világpolgár gondolkodásúak, elfogadják egymást. Elsőként mindig a tükörbe kell nézni. Az ismeretlentől való idegenkedés meghaladása a megismerés révén lehetséges, minden kultúra azonban be- foghatatlan egyetlen ember számára. A gondolkodjál globálisan, cselekedjél lokálisan elve itt is igeii hasznos lehet: a közép-európai szomszédos kultúrák nagyon keveset tudnak egymásról, alig vannak szótárak, történelemkönyvek. Térségünkben ezen kell elsőként javítani. E folyamat enyhíthetné a nemzetállami eredetű agresszív nacionalizmusok támadó kedvét, több ismeretet és nagyobb elfogadást eredményezne. Az aszimmetrikus ellenfogalmak meghaladására van szükség, de ezt csak részben lehet globálisan hirdetni, részben éppen a helyi tapasztalatok és elvárások rendszerében kell kezelni. Az iskola kiemelkedő szerepet játszik. Másrészt a politikailag korrekt viselkedés abszurd helyzeteket eredményezhet: a nyugat-európai befogadó kultúrák (elvi) türelmére a világ más kultúráiban néha a teljes elutasítás a válasz, akár kivételesen súlyos jogi ítéletekben is. 7. Türelemmel, méghozzá elsőként belső, személyes türelemmel. Számomra személyesen magától értődik, hogy viszonylag jól ismerem Kassát, Kolozsvárt, Bécset, Pozsonyt, Krakkót, Nyitrát, kulturálisan, közlekedés, kereskedelem, mindennapi viselkedés szempontjából, s jobban, mint például a spanyol és portugál vagy görög és török térséget. Ez az összetett tudás önazonosságom része, magyar voltommal teljes összhangban. Amennyiben a mindenkori érintettek nem kizárólag saját maguk magasabb rendű áldozat voltából és a másik fél alacsonyabb rendű támadó képéből indulnak ki, közép-európaiság és a saját nemzeti identitás összeegyeztethető. 8. Jósolni kockázatos. Nem tudni, hogy a számítógépes világhálón alakuló kultúra milyen lesz. Öreges siránkozás nélkül is sejthető annyi, hogy a klasszikus értelemben vett kultúra és műveltségeszmény helyét egyelőre nem veszi át más. Ismeretes, hogy az egy kultúra vagy kulturális térség által felhalmozott tudás történetileg változik. Háromszáz évvel ezelőtt a népesség jóval nagyobb aránya ismerte részletesen az éghajlat jellemzőit, a növények és állatok viselkedését, mint ma. A klasszikus műveltség- eszmény mindig a magaskultúra része volt, kevesen birtokolták. A 20. századi művelődési demokratizálódás ezen változtatni látszott. Mostanra kiderült, hogy a nagyságrendekkel könnyebb hozzáférhetőség nem segítette a klasszikus műveltség terjedését. A műveltségi elit feladata és felelőssége, hogy minden körülmények között fenntartsa és tovább gazdagítsa ezt a magas kultúrát. Rendszeresen megszakított folytonosságú történeti múlt tapasztalatával bíró térségek esetében, mint amilyen a közép-európai is, kivált életbevágó ez a tevékenység.
