Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-01 / 126. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 1. Vélemény és háttér 7 A gond a nyugdíjrendszerrel az, hogy amolyan igazán jót nem lehet kitalálni Vissza a három garashoz Évtizedeken át nem változott az alapvető szükségletek ára, érdemes volt takarékoskodni, az ország nem állt hadban senkivel, legalábbis határokon belül állandósult a béke - így magyarázta középiskolás történelemtanárunk nagyapáink sóhajtozását, amikor is az öregek a hajdan volt boldog békeidőket emlegették. LOVÁSZ ATTILA Valahogy így lehetnek a husáki vagy a kádári rendszer visszasírd» is, bár inkább a hu- sákira volt jellemző a harminc évig nem változó árszínvonal, az a bizonyos langymeleg semmi és annak biztonsága komoly tényező lehetett az emberek életminőségének értékelésében. E hosszú bevezető után állapítsuk meg: ezek voltak azok az évek, amikor egyáltalán létezhetett úgymond ,jó” nyugdíjrendszer. A száz évvel ezelőtti ama bismarcki elgondolás alapján az állami szolgálatban, közelmúltunkban pedig mindenhol. A nyugdíjas már akkor is a szerényebb életvitel szinonimája volt, de jövedelme és a társadalmi jövedelemszint közti különbség nem volt olyan nagy, mint manapság. Igaz, manapság is elmondható, hogy a nyugdíjas a családalapítóval ellentétben bizonyos dolgokban már stabilizálta az életét, van hol laknia, kevesebbet költ szórakozásra, ruházkodásra, bár az is igaz, hogy a fiatal családalapító meg nem költ gyógyszerre. Nos, a gond a nyugdíj- rendszerrel az, hogy amolyan igazán jót nem lehet kitalálni. Ha nagyon jónak tűnik, akkor a jövőnket éljük fel. Ha konszolidált közpénzeket akarunk, akkor meg a nyugdíjasok nyelik az éhkoppot. A mai helyzet még nem tragikus, de a közpénzek jelenlegi állása mellett nagyon sok fiatal tudja, gondolja és hiszi, hogy az államtól nyugdíjat kapni nem fog. Erre lett volna megoldás az a második pillér, amit tíz év után megbukott rendszernek mertek nevezni. Az ezredfordulót követően beállt egy rendszer, amelynek igazi hatásairól harminc év elteltével lehetne vitatkozni, ehhez képest harmadszor módosul. Ha összevetjük mindazt, amit egy ilyen nagy elosztórendszerről egyáltalán tudni lehet, akkor biztos, hogy a kirovó-elosztó állami pillér tarthatatlan, a tőkésítő vagy bejön, vagy nem, a kiegészítő biztosítás pedig pénzügyi válságok martalékává válhat. Mégis, a legnagyobb felelőtlenség és a legnagyobb kockázat egy hosszú távú rendszer örökös módosítgatása - főleg, ha a módosítás a jelen gondjait a jövő pénzével oldaná meg. Ez a pokolba vezető út, ami miatt lehet, hogy néhányan újra a zoknit és a matracot tartják majd a legjobb befektetési helynek. De az is lehet, hogy a Három garas című népmesét újra megtanuljuk. Ami az összes közül a lehető legjobb megoldásnak mutatkozik. JEGYZET Húszeurós bizonyosság PÉTERFl SZONYA A gyermeknap jó alkalom arra, hogy a politikusok kifejtsék: a gyermek a jövő záloga, ezért nem mindegy egy-egy ország népességének alakulása. SzlováMában az utóbbi években több gyerek születik, viszont megnőtt a nem egészségesen születettek aránya. Míg a magzat megfelelő fejlődése - orvosi ellenőrzés mellett - a várandós nő dolga, az újszülött egészségvédelme az állam feladata. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően számos betegség védőoltással megelőzhető, korai stádiumban kiszűrhető, ezáltal jobban gyógyítható. A szülők többsége nem is tudja, azzal, hogy a születést követő néhány napon belül elvégzik a sarokvérteszt vizsgálatokat, hogy időben felismerik és kezelik az anyagcsere-betegségeket és fertőzéseket értelmi fogyatékosság, életet veszélyeztető vagy élethosszig tartó súlyos állapot kialakulása kerülhető el, vagy csökkenthető a betegség súlyossága. A szűrővizsgálatok legtöbbje a születési hibákat mutatja ki, de fontos azok elvégzése is, amelyekkel a szervezet biokémiai folyamatainak zavara mutatható ki. Ezeket a betegségeket veleszületett anyagcsere-betegségeknek hívják. Legtöbbjük genetikai hátterű, öröklődő, amelyek a fehérjék és zsírok lebontásán keresztül befolyásolják a szervezet energia- termelő és sejtfelépítő folyamatai. A szűréssel viszonylag ritkán előforduló, de esetenként súlyos betegségek fedezhetők fel, amelyeket ha időben kezelnek, a szervezet károsodása megelőzhető— olvasható a szakirodalomban. Szlovákiában a kötelező, az egészségbiztosítók által térített sarokvérteszt négyféle betegséget szűr ki, ám jóval több öröklődő anyagcserea- minosav-lebontási zavar - a legismertebb jávorszörp (MSUD) betegség, a propion- sav (PA) vagy a isovalerián- savacidémia (IVA) és sok egyéb - veszélyezteti az újszülött életét. Szerencsére van mód ezek korai kiszűrésére, de csak térítés ellenében. Érthetetlen, hogy míg néhány szomszédos országban az egészségbiztosítók fedezik a 10-26 leggyakoribb öröklődő anyagcsere- zavar szűrési kiadásait, nálunk a 10 súlyos betegséget kimutató gyors és egyszerű sarokvértesztet magáncég végzi, húsz euróért. Ahhoz képest, mekkora anyagi terhetjelent a beteg csecsemő életének megmentése, szervezete károsodásának megelőzése, elhanyagolható összeg. Az egészségbiztosítók mégis csak négy veleszületett rendellenesség tömegspekt- rográfiás vizsgálatát fizetik, ám ha a szülők által fizetett teszt kimutatja, pénz átutalása után minden újszülöttosztályon elvégzik a kibővített sarokvértesztet, de szinte biztos, hogy számos rossz szociális helyzetben élő család nem engedheti meg magának a húszeurós bizonyosságot. Ideje volna, hogy az illetékesek komolyan vegyék a gyermekjogokat-pl. az egészséghez való jogot-, és minden újszülöttnek mielőbb lehetővé tennék a ritka betegségek szűrését. KOMMENTÁR A tátrai tigris végnapjai MOLNÁR IVÁN Egyre több olyan elemzés lát napvilágot a szlovák gazdaságról, amely azt bizonyítja, hogy az egykor oly büszke tátrai tigrist, amely az első Fico-kormány elhibázott gazdaságpolitikai intézkedései miatt került kómaközeli állapotba, a jobboldali Radičová- kabinet tiszavirág-életű kormányzása alatt sem sikerült újraéleszteni, az idén hatalomra került második Fico-kormánytól pedig már csak a kegyelemdöfésre számíthat. A Szlovákiáról szóló legújabb jelentésében az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap is a munkanélküliek hatalmasra duzzadt, 400 ezres táborát nevezte az ország egyik legégetőbb gondjának. A folyamatosan növekvő munkanélküliség miatt az elmúlt években a lakosság jelentősen visszafogta a kiadásait, az ország gazdasági növekedését így elsősorban a külföldi kereslet hajtotta. Hogy a növekedéshez a belföldi kereslet is nagyobb mértékben járuljon hozzá, csökkenteni kellene a munkanélküliséget és nőnie kellene a reálbéreknek. Ez azonban csak úgy érhető el, ha Szlovákiának egyre több új külföldi beruházást sikerül az országba csalogatnia, a hazai vállalkozókkal pedig el tudja hitetni, hogy megéri új beruházásokba kezdeni. Szlovákia e téren azonban továbbra sem túl meggyőző. A svájci IMD intézet által szerkesztett, e héten közzétett versenyképességi világranglistán tavalyhoz képest ugyan egy helyet lépett előre, ez azonban csak kozmetikai kiigazítás, ami annak köszönhető, hogy sok országban még a Szlovákiában tapasztaltnál is rosszabbul alakultak a dolgok. így nem csoda, hogy Ukrajnán kívül az összes többi környező ország - még a szlovák politikusok által oly gyakran becsmérelt Magyarország is - versenyképesebb, mint Szlovákia. A beruházókat elsősorban a hivatali korrupció, a katasztrofális jogérvényesítés, az évekig elhúzódó bírósági tárgyalások és a rugalmatlan munkapiaci szabályok riasztják el. Az ország vonzerejét korábban a viszonylag egyszerű adórendszer és az alacsony adókulcsok jelentették. Az adóterhek csökkentése szempontjából a Radičová-kabinet hivatali ideje alatt sikerült is némi előrelépést elérni: a Szlovákiai Adófizetők Szövetsége és a Hayek Alapítvány elemzése szerint idén két nappal kevesebbet kell dolgoznunk az államra, mint tavaly. Az e téren elért javulásnak azonban a jobboldali kormány bukásával búcsút inthetünk, hiszen a Fico-kabinet gazdaságpolitikai terveiről sok minden elmondható, csak az nem, hogy csökkentené az adóterheket. Ez újabb beruházókat riaszthat el, tovább növelve a munkanélküliséget és alacsony szinten tartva a béreket. Ficóéktól mást nem is várhatunk, markáns változásra így legközelebb négy év múlva kerülhet sor. Félő azonban, hogy addigra már késő lesz, és évekig eltarthat, míg kimászunk a baloldali kormány ásta gödörből. TALLÓZÓ FÁZ Az Frankfurter Allgemeine Zeitung Barroso erősebben akarja felügyelni az EU-államokat című írásában a kohéziós pénzek ügyével kapcsolatban megjegyezte, ha a pénzügyminiszteri tanács elfogadja a bizottsági javaslatot, Magyarországot nem éri semmilyen hátrány, mert a fejlesztési pénzeket csak 2013 elejétől kezdve vonták volna meg. PER SPIEGEL A Der Spiegel című hetilap az internetes kiadásában (Spiegel Online) Irányváltás - Az EU bizottság meg akarja spórolni a büntető akciót Magyarországnak címmel számolt be a kohéziós pénzek ügyéről. A lap meglepetésszerű irányváltásként értékelte a brüsszeli döntést, és kifejtette: „az EU megkegyelmezett Magyarországnak és mégsem von el fejlesztési pénzeket”. Ugyanakkor nem csak a pénzügyek területén alakult ki konfliktus az EU és Magyarország között, az Orbán-kormánnyal az alapjogok védelme körül is vita zajlik - jegyezte meg a Spiegel Online. FTP A Financial Times Deutschland (FTD) című üzleti lap Az EU támogatási pénzeket helyezett kilátásba címmel számolt be a brüsszeli döntésről. A lap megjegyezte, hogy az EB „a vitatott jegybanktörvény magyarországi módosítása után helyezte kilátásba a befagyasztott fejlesztési pénzek felszabadítását”. A pénzügyminiszterek tanácsa június 22-én „valószínűleg” elfogadja az EB javaslatát - írta az FTD. (MTI)- Látom, igazgató úr, rájött, hogyan mentheti meg cégünket a csődtől. =* __i_u.___/_z._ (Peter Gossányi rajza)
