Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-01 / 126. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 1. www.ujszo.com ■EQHIHl Ragaszkodás Koszovóhoz Belgrad. Tomiszlav Ni- kolics újonnan megválasztott szerb elnök tegnap, miután a parlamentben letette az eskütét, kijelentette: azt akarja, országa úgy integrálódjon az EU- ba, hogy közben nem mond le szuverenitásáról a függetlenségét 2008- ban kinyilvánított Koszovó felett. Nikolics a napokban Moszkvában járt, ahol Vlagyimir Putyin ígért neki gazdasági és politikai támogatást. (MTI) Atomhatalmi státusz Szöul. Észak-Korea újonnan módosított alkotmányában először szerepel hivatalosan, írott formában az a kitétel, hogy az ország „nukleáris hatalom”. Emiatt az eddiginél is nehezebbé válnak a nemzetközi közösség erőfeszítései, hogy meggyőzzék Phenjant atomprogramjának feladásáról, mert arra hivatkozhat: azért nem mondhat le az atomfegyverről, mert az alkotmányba ütközne. Az előző, 2010-ben módosított alkotmány nem tartalmazta az „atomfegyverrel rendelkező” kifejezést. (MTI) Eltörölt szükségállapot Kairó. Tegnap lejárt és véget is ért az 1981-ben bevezetett szükségállapot Egyiptomban - jelentette be az országot Hoszni Mubarak elnök tavaly februári bukása óta irányító hadsereg. A szükségállapotot azután vezették be, hogy iszlamisták 1981-ben meggyilkolták Anvar Szádat elnököt. Azóta folyamatosan meghosszabbították. E törvény engedélyezte a polgári szabadság- jogok korlátozását. Kairóban tegnap bejelentették: beduinok elraboltak két amerikai turistát a Sínai- félszigeten. Az utóbbi hónapokban számos külföldi turista esett beduinok fogságába a Sínai-félszigeten, de valamennyien rövid időn belül visszanyerték szabadságukat. (MTI) Izraeli gesztus Jeruzsálem. Izrael tegnap átadta a Palesztin Hatóságnak 80 palesztin harcos földi maradványait, tizenegyét pedig az isz- lamista Hamász uralta Gázai övezetbe szállították át. Az izraeli kormány- szóvivő reményét fejezte ki, hogy e gesztus segít újraindítani a béketárgyalásokat. (MTI) Hagyománya van a nemnek: 2001-ben a Nizzai Szerződést, 2008-ban pedig a Lisszaboni Szerződést utasították el Megint az írekre figyel egész Európa Carry Adams (középen) a nem mellett kampányait (TASR/AP-felvétel) Dublin. Hatvan százalékos támogatást jósoltak a legutóbbi felmérések az uniós szerződésnek Írországban, ahol tegnap tartottak népszavazást a fiskális paktumának elfogadásáról. De okoztak már az írek kellemetlen meglepetést a brüsszeli bürokratáknak, úgyhogy mindenki tartott egy kicsit ettől a referendumtól. ÖSSZEFOGLALÓ Megfigyelők szerint az EU egyik legkisebb tagállamának választói döntésükkel a német-francia takarékosságnövekedés vitát és az eurózóná- ba vetett bizalmat is alaposan befolyásolhatják. Tény, hogy minden előzetes felmérés az igenek többségét vetítette előre, ám ugyanez történt 2001-ben és 2008-ban is, amikor Írország a pozitív közvélemény-kutatási eredmények ellenére két uniós alap- szerződést utasított el népszavazáson. Az ír választók - közép-európai idő szerint - 23 óráig adhatták le szavazataikat, a végeredményt ma teszik közzé. A legnagyobb bizonytalansági tényező: a 3,1 millió választó közel harmada a bizonytalanok táborába tartozik. Írország az egyetlen tagállam, ahol népszavazást kötelesek tartani az eurózóna fokozottabb fiskális szigorát előirányozó kormányközi megállapodásról, amelyet Nagy-Britannián és Csehországon kívül 25 tagállam támogatott. Enda Kenny ír kormányfő a referendum előestéjén hangsúlyozta, a népszavazás a stabüitásról és az euró iránti bizalomról szól, egy erős „igen” pedig Írország megbízhatóságát közvetítené Európának. A fiskális paktumot ellenző Sinn Fein elnöke, Garry Adams ugyanakkor hangoztatta: a megszorítások nem hozták meg a kívánt eredményt, és az emberek kontinensszerte egyre inkább elutasítják ezt a válságkezelésimódszert. A korábban évtizedekig gyors növekedést mutató Írország 2010-ben 85 milliárd eurós hitelt vett fel az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), miután az ország túlfűtött ingatlanpiacának összeomlása bankválsághoz vezetett, a pénzintézetek konszolidációja pedig hatalmas költségekbe verte az államkasszát. A fiskális paktumból való kimaradás az ebből a hitelből fennmaradó részletek lehívását nem érintené, azonban elemzők szerint Dublin a jövőben a magas piaci kamatok miatt újra arra kényszerülhet, hogy hivatalos forrásokból vegyen fel kölcsönt. Egy ír nem önmagában még nem akasztaná meg a paktumot, mivel az - a minden ország támogatását megkövetelő uniós szerződésekkel ellentétben -12 tagállami ratifikációt követően hatályba lép. A Németország által kezdeményezett megállapodás nem EU-szerződés, hanem kormányközi egyezmény. Egy esetleges ír elutasítás azért lenne jelentős hatással az adósságválság kezelésének irányára, mert a közelmúltban az elhúzódó gazdasági problémák, a terjedő recesszió és az egekbe szökő munkanélküliség miatt egyre több tagállam veti el a németek által propagált szigorú takarékoskodást, s ehelyett gazdaságélénkítő programok megindítását javasolja. Ez utóbbi fő szószólójának, Francois Hollandé francia elnöknek azt már sikerült elérnie, hogy a június 28-29-ei EU-csú- cson egy - a fiskális paktummal párhuzamos - növekedési paktum elfogadása is napirendre kerüljön. Ráadásul a takarékos- sági megállapodás magában Németországban is ellenállásba ütközhet - ezt az ellenzék már Merkel értésére adta. (MTI, ú) Clinton: Moszkva is felelős a polgárháborúért - ismét lőtték Húlát Szíria ma lángba borulhat Elégedetlen az EKB a jegybanktörvénnyel Orbán átveri az egész uniót ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Koppenhága/Damaszkusz. Az amerikai külügyminiszter szerint Oroszországot is felelősség terheli a Szíriában küszöbönálló polgárháborúért. A dániai látogatáson tartózkodó Hillary Clinton diákok előtt mondott beszédet. „Oroszország azt állítja, hogy nem akar polgár- háborút Szíriában. Én azt mondom önöknek, hogy (Moszkva) politikája hozzá fog járulni a polgárháborúhoz.” Emlékeztetett Moszkva és Peking ellenállására, amelyet a BT-ben tanúsítottak egy esetleges ENSZ-beavatkozással szemben, a Szíriái vérontás befejezése érdekében. „Az ellenállás leginkább Oroszország részéről érezhető” - tette hozzá. Egyúttal rámutatott: Szíriában nincsenek meg a külföldi beavatkozás feltételei. Más vezető politikusok is a küszöbönálló polgárháborúról beszélnek, miután a szíriai felkelők ultimátumot intéztek Bassár el-Aszad elnökhöz. Rijád el- Aszaad ezredes, a lázadók fő fegyveres alakulatának, a Szabad Szíriai Hadseregnek a parancsnoka tegnap felszólította Kofi Annant, az ENSZ és az Arab Liga Szíria-ügyi megbízottját, hogy hivatalosan jelentse be béketerve kudarcát. Ezzel lehetővé tenné a lázadóknak, hogy felújítsák támadásaikat Aszad erői ellen - jelentette az al-Dzsazíra katari hírtévé. Aszaad elvetette az említett ultimátumot, a 48 órás határidőt is, amelyet az SZ- SZH egy magas rangú tisztje jelentett be szerdán: az államfő legkésőbb péntek déltől kezdve tartsa magát a tervben foglalt tűzszünethez. A szíriai hatóságok tegnap közölték: szabadon engedtek 500 embert, akik „benne voltak az eseményekben, de nem tapadt vér a kezükhöz”. Az OSDH emberjogi központ szerint több tízezer embert vettek őrizetbe a rezsim emberei. Damaszkusz időnként bejelentett szabadon bocsátásokat a 14 hónapja tartó felkelés alatt, amelynek az OSDH adatai szerint már több mint 13 ezer halottja van. A kormányerők tegnap, már a második egymást követő napon lőtték a Húla térségét, ahol a múlt hét végi, a nemzetközi közösség által széles körben elítélt mészárlásnak száznál több halottja volt. Az OSDH közölte: a reguláris erők támadást intéztek Taldó ellen, ahol a május 25-i áldozatok többsége meghalt, és heves tüzérségi tűz hallatszott. A legnagyobb ellenzéki szervezet, a Szíriai Nemzeti Tanács (SZNT) felszólította az országba küldött ENSZ-megfigye- lőket, hogy menjenek Húlába, és védjék meg a még ott lévő civileket. (MTI, ú) Budapest/Frankfurt. Az EU által javasolt válságkezelést Magyarországnak érdemes elutasítania, a brüsszeli bürokraták által indítványozott lépések végrehajtása ugyanis kárunkra válna. Ezt Orbán Viktor mondta azon a konferencián, amelyen kormányának első két évét értékelték. Szerinte ehhez egy „bonyolult taktikai akciósorra” van szükség: „a saját utunkat kell járni”, és ellen kell állni azoknak a nyomásoknak, amelyek a magyaroknak hátrányos intézkedéseket akarnak bevezetni az országban. Példaként említette az ingaüanadó bevezetésére tett javaslatot, valamint az energiaár-maximalizálás megszüntetésére érkezett kezdeményezést. Hangsúlyozta azonban, hogy a diplomácia táncrendje miatt az elutasítást úgy kell előadni, „mintha barátkozni szeretnénk”. Kifejtette: „Ezek azok a politika művészetéhez tartozó mozdulatok, hogy majd a hét javaslatból kettőre-háromra - úgyis megcsináltuk már, csak ők nem vették részre - rábólintunk, a maradék kettőt pedig, amit nem akarunk, úgy utasítjuk el, hogy a többségét tulajdonképpen elfogadjuk.” A magyar jegybankról szóló, módosított törvénytervezet továbbra sem oldja meg az MNB függetlenségével kapcsolatos aggályokat - áll az Európai Központi Bank (EKB) tegnap kiadott véleményében. Az EKB fenntartja azt az álláspontját, hogy az MNB-törvény hatályos rendelkezései - a módosított törvény- tervezetben szereplő jó irányba tett elmozdulás ellenére - nem elégségesek a központi bank függedenségének helyreállításához. Különösen aggályos, hogy a monetáris tanács tagjainak száma változtatható és kinevezhető egy harmadik alelnök - írta a frankfurti EKB. (MTI, ú) Semmi sem utal az állítólagos tettestársakra Breivik egyedül volt MTl-HÍR A volt kormányfő egyelőre csak tanú a Scserbany-gyilkosság ügyében Nem gyilkosság a vád Timosenko ellen MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. A norvég rendőrség biztos benne, hogy Anders Behring Breivik tömeggyilkos egyedül, tettestársak nélkül követte el tavaly júliusi terrorcselekményét - közölték a nyomozók. Kenneth Wilberg főfelügyelő azt mondta, semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy Breivik bárminemű külső segítséget kapott volna vérengzése végrehajtásához, ahogy arra sem, hogy létezik a Templomos Lovagok nevű muszlimellenes hálózat. Miután megadta magát a rendőröknek Utoya szigetén - ahol 69 fiatalt gyilkolt le -, Breivik azt állította, hogy egy, a keresztes háborúk alatt szerveződött egykori Templomos Lovagrend mintájára felállított fegyveres csoport harcosa. A tömeggyilkos a szervezet valódiságát megkérdőjelező tanú- vallomásokra úgy reagált: „Jól van. Legalább nem kell amiatt aggódnom, hogy megtalálják a többieket.” Kijev. Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán kormányfőt tanúként fogják kihallgatni a Scserbany-gyilkosság ügyében. Ezt Viktor Psonka ukrán főügyész közölte. Előzőleg olyan hírek láttak napvilágot, hogy Timosenkót gyilkosággal fogják megvádolni. Jevhen Scserbany befolyásos üzletembert, parlamenti képviselőt és feleségét 1996-ban ölte meg egy bérgyilkos a donyecki repülőtéren. Renat Kuzmin főügyészhelyettes tavaly októberben azt mondta, bizonyítékuk van arra, hogy Pavlo Lazarenko akkori kormányfővel együtt Timosenko is bűnrészes a gyilkosságban. Kuzmin szerint a csalásért és pénzmosásért az USA-ban börtönben ülő Lazarenko ügyének vizsgálatában egy Amerikában kihallgatott tanú azt vallotta, hogy Scserbany gyilkosát Lazarenko és Timosenko számlájáról fizették ki. Timosenko tagadja a vádat. .Jelenleg Timosenko jogállása a vizsgálatban: tanú. Tovább folyik a nyomozás, hogy felderítsük, ki rendelte meg ezt a súlyos bűncselekményt” - mondta most Psonka. Azt is közölte: Scserbany fiának, Ruszlannak a tanúvallomása révén újabb bizonyítékok kerültek elő. Scserbany fia 19 éves volt a merénylet idején, és egy autó mögé bújva élte túl a gyilkos támadást. Nemrégiben azt állította, hogy bizonyítéka van Timosenko bűnrészességére.
