Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-06 / 130. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 6. Régió-szülőföld 13 Sortáncot járók a Kis-Duna menti városban - az esperes és a hívek is táncra perdültek Egész Gútát megtáncoltatták A menet az egyházi gimnázium elől indult (A szerző felvétele) BORKA ROLAND Guta. Táncolt az egész város a pünkösdvasárnap tartott hagyományos gútai sortáncjárá- son. A Csemadok szervezésében megvalósult sortáncj árason ezúttal kilenc felnőtt és öt gyermek pár járta a várost. A táncos menet reggel az egyházi gimnázium elől indult, majd sorra vette a város iskoláit, megállt a nyugdíjasotthonnál és délidőben a városi hivatal előtt Horváth Árpád polgármester és a város- vezetés fogadta á táncosokat. A körforgalomba érve egy kis időre megállították a forgalmat, kurjongatással és kalapeléssel köszöntötték az arra járókat, majd elértek a Nagyboldogasszony-plébá- niatemplomhoz, ahol Kiss Róbert esperes megáldotta a sortáncosokat, és táncra perdült velük. Miután megtáncoltatták a híveket is, elindultak a városba, hogy tánccal, zenével és énekkel köszöntsék a lakosokat. Mindenütt frissítővel várták őket. A huszonnyolc táncost három csősz és a Vermes-törzs lovasai valamint a talpalávalót húzó Pósfa zenekar kísérte. A fiatalok népdalokat, nótákat énekeltek és erdélyi koreográfiát mutattak be. A sor- táncjárás a Leonor Szállóban tartott hagyományos pünkösdi bállal ért véget. A pünkösdi sortáncjárás már a 19. század elején is jelen volt, ekkor a zöldághajtást, a pünkösdvasárnapot ünnepük meg népi tánccal. Ezen a napon szokás a májusfát kidönteni, amivel a majális végét jelzik. A tradíciós szokásban pünkösdi királyt és királynét is választottak, amikor egy lányt jelképesen kikötözték a vámkerékhez, és a kedvesének valamilyen záloggal kellett kiváltani, ami általában csók volt. Ha a fiú megtette, ez azt jelentette, hogy összetartoznak, amit még abban az esztendőben esküvővel pecsételtek meg. További hidak építésének előkészítése folyik, idén pedig megrendezték az első Hídi Vásárt is Kitüntették az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulást Budapest/Bússá (Bušince). Martonyi János és Miroslav Lajčák, Magyarország és Szlovákia kül- ügyminiszterénekjelen- létében adták át június 1-jén Budapesten, a magyar Külügyminisztérium épületében a határokon átnyúló kapcsolatok építéséért megítélt Jó Szomszédság és Megértés Díjat az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulásnak. SZÁSZ1 ZOLTÁN A rangos elismerést az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás mellett a magyarországi Terra Recognita Alapítvány kapta meg. A Jó Szomszédság és Megértés Díj (Cena za dobré susedstvo a porozumenie) létrehozását még 2008. december 15-én határozták el Budapesten az akkori külügyminiszterek, Göncz Kinga és Ján Kubiš. A díj célja, hogy a két ország közti jó kapcsolatok elmélyítésében aktív szerepet vállalókat jutalmazza. A díjjal 2000 euró pénzösszeg és oklevél is jár azoknak a magánszemélynek vagy civil szervezetnek, társulásoknak, amelyek a két ország együttműködéséért a legtöbbet tettek a közelmúltban. „Ez a díj a legmagasabb szintű elismerés számunkra, azoknak, akik már lassan több mint egy évtizede dolgoznak a határokon átnyúló szlovák-magyar kapcsolatok bővítésén. Egyben újabb biztatás arra, hogy folytassuk a munkát, dolgozzunk újabb hidak, az Ipoly menti vasút, a kulturális, gazdasági, idegenforgalmi, és nem utolsósorban a legfontosabb, az emberi kapcsolatok kiépítésén és fenntartásán” - mondta lapunknak Lőrincz Mária, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás elnöke. Az elnök asszony szerint a két, már átadott Ipoly-híd után további hidak építésének előkészítése folyik, idén pedig megrendezték az első Hídi Vásárt is, amely határokon átnyúló, nagy sikerű rendezvény lett, és amelyet a hagyományteremtés szándékával indítottak el. „Minden évben, május elején az Ipoly- hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás tragikusan fiatalon elhunyt elnökének, Molnár Katalinnak a születésnapján szeretnénk a Hídi Vásárt megszervezni, és mindig olyan helyen, ahol már áll vagy készülőben van egy új híd” - mondta Lőrincz Mária. Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás nemcsak az Ipoly-hidak építésével, hanem az Ipoly menti vasúti forgalom újjáélesztésével is foglalkozik. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a szlovák-magyar határ mentén, a gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő régiókban élő emberek anyagi és szellemi javakban való gyarapodását szeretnék elérni. „Sajátságos tanulsága a mi munkánknak, hogy bár sokszor egy nyelvet beszélünk, egymás mellett élünk, mégis mintha elzárkóznánk a másiktól. Ezeknek a láthatatlan falaknak a lebontása a célunk” - tette hozzá Lőrincz Mária. Egy pedagógusházaspár kezdeményezése Diákok tisztítják a volt zsidó temetőt VRABEC AAÁR1A Nyitra/Nagyemőke. Hetek óta helyi alapiskolások takarítják a háromszáz éves zsidó temetőt. Az egykor önálló falu hétszázfős lakosságának egy- harmada volt zsidó, a második világháború után senki sem tért vissza közülük. A temetőt felverte a gaz, majd a helybeliek oda kezdték hordani a szemetet. Csak kevesen emlékeztek rá, hogy a falu szélén egykor zsidó temető volt, A sírkert rendbehozatalát egy nyitrai pedagógusházaspár, Stanislava Blahová és Jozef Blaho kezdeményezte. Le- ustach néven polgári társulást alapítottak, sikerült elnyerniük egy EU-támogatást, és a diákjaik valamint a helybeli lakosok segítségével nekifogtak a temető rendbetételének. Április vége óta minden hétvégén ott dolgoznak, vágják a fákat, nyílják a cseréket, összegyűjtik a szemetet és kézzel kaparják ki a földből a több száz éves sírköveket. A régi anyakönyvi bejegyzések szerint legalább száz sír volt a nagyemőkei zsidó temetőben, ezek felét sikerült mostanáig feltárni. Mivel a legtöbbön nem héber, hanem magyar vagy német nyelvű a felirat, az egykor itt élt zsidó családokat is könnyen azonosítják, a faluban élő idős emberek még emlékeznek is rájuk. „Minden síremléket a helyén hagyunk, nem fogjuk bolygatni, felállítani. De a környéküket tisztán tartjuk és parkot alakítunk ki, ahová az emberek pihenni, emlékezni járhatnak” - mondta Jozef Blaho. A zsidótemetőben végzett munka önkéntes, de egyre több iskolás jelentkezik, hogy szeretne részt venni benne, „Főleg azok a felső tagozatos diákok érdeklődnek, akik már tanultak a holo- kausztról. Megérintette őket a téma, és azt hiszem, ez a munka maradandóbb nyomot hagy a lelkűkben, mint bármely történelemóra. ” Április vége óta minden hétvégén dolgoznakl (Tomáš Holúbekfelvétele) Az 1856-os hetényi tűzvészről Jókai Mór is írt - Feszty Árpád, aki Ógyallán élt, elment a faluba, megdöbbenve látta a tűz borzalmas következményeit Kárvallottak - Feszty Árpád festményének érdekes története szerző felvétele) A festmény másolata a községi hivatal folyosóján ma is megtekinthető MIRIÁK FERENC Hetény. 1856. augusztus 30-án tűzvész pusztított a községben. Leégett a templom, az iskola, a községháza és a papiakis. Az éppen ezen a vidéken tartózkodó I. Ferenc József császár látta a szörnyű pusztítást, magánpénztárából 8000 forintot utaltatott a károsultaknak. A kárt 120 ezer forintra becsülték. A hetényi tűzvészről Jókai Mór is írt A kárvallottak című elbeszélésében. Az Ógyallán élő Feszty Árpád festőművész eljött a faluba. 1886 elején, a tűzvész borzalmas következményeit látva kezdte festeni Kárvallottak című festményét, amelynek eredeti mérete 260x150 cm volt. A Komáromban megrendezett jótékonysági kiállítást követően a kép eljutott a budapesti Őszi tárlatra, ahol a drámai hatású alkotásról a kritika a következőket írta: „Meglepő a képen az, hogy a katasztrófa nem romok, füstölgő gerendák és más külsőségek, hanem az alakok fájdalmas megtörtsége által döbbent meg.” A kiállítás után a kép magántulajdonba került. Egy sajtgyáros vette meg, akit a II. világháború után családjával együtt kitelepítették. Hosszú ideig egy pincében hevert a festmény, majd valaki megtalálta, elvitte a budapesti Bizományi Áruház aukciójára és eladta. Az 1971-ben megnyílt tűzoltómúzeum munkatársai később megvették és restaurálták. A kép a Budapesti Országos Tűzoltó Múzeum megbecsült, féltett kincse. Feszty Árpád alkotásának másolata Zajos Ernőnek köszönhetően 2002-ben került a községi hivatal épületébe, ahol ma is megtekinthető.
