Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-01 / 126. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 1. www.ujszo.com Megpróbálnak fellépni az áfacsalók ellen Évi 2,3 milliárd folyik el a nagy adócsalások miatt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az adóbehajtás ha­tékonyságának növelésével és az adócsalást elkövetők szigo­rúbb büntetésével a kormány 1,1 milliárd eurós pluszbevétel­re számít. A Fico-kabinet teg­nap elfogadta a 2012 és 2016 közötti időszakra szóló, adócsa­lások elleni akciótervét, amely szerint a szigorításra égető szükség van, hiszen Szlovákia csak tavaly 2,3 milliárd eurós bevételtől esett el az adócsalá­sok miatt. A pénzügy az igazságügyi tárcával együtt dolgozta ki az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítástervezetét is. Ennek megtárgyalását a kor­mány tegnap ugyan felfüggesz­tette, várhatóan azonban már idén októberben életbe lép. Eszerint szigorítanának a rizi­kós áfafizetők regisztrációját, miközben a regisztrációnál az ilyen adózóknak pénzügyi fe­dezetet kellene fizetniük. Csök­kenteni kívánják azt a határér­téket is, amelyen felül havonta kell befizetni az adót, ráadásul, míg jelenleg a 2660 eurónál ki­sebb adócsalások nem számíta­nak bűnténynek, a jövőben ezek esetében is kemény büntetése­ket szabnának ki. Csalásra adott okot az áfafizetők részéről a többi uniós tagországból szár­mazó használt autók behozata­la is, a jövőben így ezekről is nyilvántartást kell vezetniük az ezzel foglalkozó vállalkozók­nak, amit elektronikus úton kell eljuttatniuk az adóhivatalnak. Csökkenteni akarják azt a ha­tárértéket is, amely alatt az elektronikus pénztárgép által a készpénzfizetésnél kiadott számlát elfogadják az adóel­írásnál. Készpénzes fizetésnél ez a határérték áfával együtt 200 euró lenne, míg kártyás fi­zetésnél 1600 euró. (mi) RÖVIDEN Nagyobb bankadó elfogadva Pozsony. A kormány tegnap elfogadta a bankokra, továb­bá bizonyos ágazatokra kivetett extraadókról szóló törvény- tervezetet. „Összességében a bankszektortól 175 millió euró befizetését várjuk, ennek döntő részét növekedésélénkítő in­tézkedésekre fordítjuk” - közölte az ülés után Robert Fico miniszterelnök. Az egyes ágazatokat érintő különadó révén pedig további 100 millió euró bevételt várnak. A kérdés az, hogyan akarja megakadályozni a Fico-kormány, hogy a ban­kok és cégek az új terheket áthárítsák a lakosságra. A kabinet tegnap tudomásul vette, hogy Szlovákiának idén 263,8 mil­lió eurót kell befizetnie az eurót védő pénzügyi tűzfalba (ESM), az országot érintő teljes összeg egyébként 659,2 mil­lió euró, ezt 5 év leforgása alatt kell befizetni, (akt. SITA) Töröltetné az 50%-os részvételi megkötést Matovič lazítana a népszavazási szabályokon ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Eltöröltetné az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) azt a megkötést, hogy a népszavazás csak 50%-os részvételnél érvé­nyes. Igor Matovič pártelnök rámutatott, a választások is ér­vényesek, bármilyen alacsony részvétel mellett. Az eddigi hét népszavazásból csak egy (az uniós csadakozásról szóló) volt érvényes. Az alkotmánytörvény módosításához 90 szavazatra van szükség a parlamentben. Matovič reméli, lesz ennyi „igazságos” képviselő. Attól nem tart, hogy részvételi küszöb nél­kül szélsőségesek politikai esz­közévé válhat a referendum, hi­szen kiírásához 350 ezer támo­gató aláírást kell összegyűjteni. Az ellenzéki pártok nem ra­jonganak az ötletért. Ľudovít Kaník (SDKÚ) szerint a küszöb teljes eltörlése ésszerűden. Az OĽaNO csak politikai tőkét akar kovácsolni egy népszerű témá­val, véli Pavol Abrhan (KDH). Az alkotmány nem tépőkalendári­um, a politikai egyezséget kell megkeresni, különben csak üres marketingfogásról van szó, fi­gyelmeztet Sólymos László (Híd). Richard Sulik, az SaS el­nöke szerint az 50%-os küszöböt folyamatosan kell csökkenteni, tízéves horizonton. (TASR, SI­TA, vps) Matovič ötlete alapján az is előfordulhatna, hogy egyetlen részt­vevővel is érvényes lenne a népszavazás (Tomáš Benedikovič felv.) Rövidesen két, egykori SNS-es miniszter kerülhet a vádlottak padjára, 12-20 évet is kaphatnak Štefanov is a gyanúsítottak között Pozsony. Négyről ötre emelkedett a faliújság­tenderként ismert kor­rupciós ügy gyanúsított­jainak száma. Köztük van a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) két volt épí­tésügyi minisztere is, Igor Štefanov és Marián Janušek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tavaly márciusban a nyo­mozó négy személy ellen tett vádemelési javaslatot. Marián Janušek ellen közbeszerzéssel kapcsolatos hatásköri vissza­élés, továbbá hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt indult el­járás. 7-től 20 évig terjedő sza­badságvesztésre is ítélhetik. A többi gyanúsított, Radoslav B., Tomáš L. és Zdenka K. az első két vádpont kapcsán 7-12 évre ítélhető. A napokban Igor Štefanov esetében is vádeme­lési javaslatot nyújtott be a fa­liújságtender ügyében a kor­rupcióellenes hivatal. A rendőrség szerint az öt gyanúsított, további, egyelőre ismeretien személyek segítsé­gével egy előre kiválasztott konzorcium kezére játszott egy állami megrendelést. A tender meghirdetéséről szóló felhívást csak az építésügyi minisztéri­Fico és Štefanov egy minisztériumi ellenőrzés után. Minden rend­ben volt - legalábbis egy ideig (Tomáš Benedikovič felvétele) um zárt folyosóján található fa­liújságra akasztották ki, csak a tárca alkalmazottai tudtak ró­la. Ezzel nemcsak a verseny- tárgyalásról szóló tendert, ha­nem az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló tör­vényt is megsértették. A pályázatot három, előre ki­választott cégnek küldték el, amelyek konzorciumként dol­goztak ki ajánlatot, de az nem felelt meg a verseny feltételei­nek. A minisztérium ennek elle­nére a konzorciumnak ítélte oda a megrendelést, holott ki kellett volna zárni a pályázatból. A 97 millió eurós megrende­lést a pályázat kiértékelésének másnapján azonnal aláírták. A szerződésben az is szerepelt, hogy az összeg még nem tar­talmazza a megrendelés kivite­lezésével összefüggő költségek térítését, amit külön fog megfi­zetni az állam. Ezzel megte­remtették a lehetőségét, hogy olyan kiadásokat is kiszámláz­zanak, amelyek nem szerepel­nek a szerződésben. Az állam a szerződés szerint 2007júniusától 2009 áprilisáig több mint 12,7 millió eurót fi­zetett ki. A maradék összeget nem fizette ki az állam, mivel a botrány kipattanása után a kormány egy rendelettel 2009 április végén arra kötelezte a minisztert, hogy álljon el a szerződéstől, (dem) Átszervezés ürügyén szélnek eresztik a kommunikációs osztály munkatársainak nagy részét Tisztogatás a külügyminisztériumban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Huszonöt embert bocsát el a szlovák külügymi­nisztérium. Miroslav Lajčák tárcavezető hivatalba lépése óta folyamatosan azzal vádol­ja elődjét, Mikuláš Dzurindát, hogy SDKÚ-s propaganda­központot csinált a külügyből, ezért Dzurinda embereit el­bocsátja. Távoznia kell vi­szont olyan személyeknek is, akiknek semmi közük az SD- KÚ-hoz. A külügy sajtóosztálya egyelőre nem tette közzé a távozók névsorát. „Az előző vezetés hetven karrierdiplo­matát bocsátott el, és felvett helyettük nyolcvan pártjelöl­tet” - magyarázza Boris Gan- del szóvivő. Egyben azt állítja, most a 25 távozó helyére nem vesznek fel senkit. A Sme na­pilap információi szerint vi­szont ismét elkezdtek felbuk­kanni a külügyben azok, aki­ket Dzurinda idején rúgtak ki, tehát Lajčák első minisztersé­ge idején ott dolgoztak. A menesztések hivatalos oka átszervezés. Ez leginkább a sajtóosztályt érinti. Távozik annak eddigi vezetője, Petra Greksová, aki öt éve van a tárcánál, továbbá Ľuboš Schwarzbacher, Dzurinda volt szóvivője is, aki korábban a Markíza televízió szerkesztője volt. Korábban nem volt jellem­ző, hogy szóvivőket küldenek el, Ján Škoda, Lajčák első szóvivőjét svájci nagykövetté nevezték ki, Juraj Tomagának és Peter Stanonak pedig Dzu­rinda hivatalba lépésekor sem mondtak fel. Boris Gandel, Lajčák jelenlegi szóvivője egyébként tavalyig az SDKÚ tagja volt. Mennie kell a kommuniká­ciós osztályról Vladimír Tali- annak, a Szlovákiát külföl­dön bemutató projekt vezető­jének is, annak ellenére, hogy Lajčák szerint a projekt prioritást élvez. Állítólag Mi­lan Nič, Milan Ježovica volt államtitkár hivatalának igaz­gatóhelyettese és tanácsadó­ja, Lajčák egykori munkatár­sa is távozik, (vps) Lajčák Martonyival tárgyal Budapest. Ma tárgyal a szlovák és a magyar külügyminiszter. Miroslav Lajčák és Martonyi János a kétoldalú kapcsolatokat (például a kettős állampolgárság témáját), továbbá Európa pénzügyi-gazdasági helyzetét tekinti át, valamint egy sor to­vábbi európai, nemzetközi és biztonságpolitikai kérdést vitat meg. A látogatás során átadják a két külügyminisztérium által alapított díjat, amelyet évente olyan személynek vagy intéz­ménynek ítélnek oda, akik (amelyek) jelentősen hozzájárul­nak a szlovák-magyar közeledéshez. (TASR) Módosította a hatásköri törvényt, már ebben a hónapban lehet kisebbségi kormánybiztos Magánszemély nem pályázhat támogatásra VERES ISTVÁN Pozsony. 2013-tól nem pá­lyázhatnak magánszemélyek a kormányhivatal kisebbségi kul­turális támogatásaira. A kor­mány tegnap hagyta jóvá a ha­tásköri törvény módosítását. Felfordulást valószínűleg nem okoz a változás, információink szerint a kormányhivatalba évente érkező több ezer kére­lem közül csupán 20-30 szár­mazik magánszemélyektől. A hatásköri törvény új formá­ja jelzi a leendő kisebbségi kor­mánybiztos jogköreinek leendő határait is. A módosítás kimond­ja, hogy a kisebbségi miniszter­elnök-helyettes jogköreit a kormányhivatal veszi át. A ki­sebbségekkel kapcsolatos jog­köröket Robert Fico miniszter- elnök és Bugár Béla, a Híd elnö­kének megegyezése alapján a kisebbségi kormánybiztos kapja meg, valószínúűleg már ebben a hónapban kinevezik. A végső szó a jelek szerint a kormányhi­vatal igazgatójáé lesz. A kisebb­ségi kormánybiztos az előzetes hírekkel ellentétben nem felel majd a polgári társadalom fej­lesztéséért, ezt a jelenlegi kor­mánybiztos, Filip Vagač viszi to­vább. A volt kisebbségi miniszterel­nök-helyettes hatáskörébe tar­tozó többi pályázati rendszert szétosztják: a roma projekteket a belügy, a nemi egyenlőséggel kapcsolatos projekteket a szoci­ális tárca, az emberi jogi projek­teket pedig a külügy kapja, a ha­táron túli szlováksággal kapcso­latos ügyeket szintén. Az új hatásköri törvényt még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, szeptembertől léphet életbe, egyes részei pedig januártól. Egy kitétel szerint a kisebbségi jogköröket a kormányhivatal már szeptember előtt, vagyis az elfogadási időszakban is gya­korolhatja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom