Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-01 / 126. szám, péntek
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 1. Meseszerű befektetés óriási kérdőjelekkel - egy dúsgazdag orosz olajvállalkozó építene gyárat Gömörben, évi 300 millió eurós haszonnal kalkulál Megagyanús gigaberuházás Rimaszombatban A rimaszombati városháza. Befektetés vagy felültetés? - főhet a város vezetőinek feje. (SITA-felvétel) Rimaszombat. 900 millióért építene kőolajszármazékokat feldolgozó gyárat egy titokzatos orosz milliárdos Rimaszombatban. A beruházás állítólag három éven belül megtérülne - ebben mindenki kételkedik. A városnak 30 hektárnyi területtel kellene be- szállnia a bizniszbe, ezért 10%-nyi részesedést kapna - ebben sincs semmi ráció. MÓZES SZABOLCS 900 millió eurós beruházás, 1500 új munkahely, évi 300 milliós haszon, ennek 10 százaléka a városkasszában - minden önkormányzat ilyen befektetésről álmodik. Rimaszombat megkaphatja, ám több mint kérdéses, mennyire reálisak ezek a számok. A város önkormányzata múlt szerdán hagyta jóvá az Oil Trade and Production rt. beruházási szándékát - ez egy előzetes határozat. Főként környezetvédelmi aggályok merültek fel, ám ennél jóval gyanúsabbak az invesztíció paraméterei. Névtelenül, sok pénz Az utóbbi 10 évben csak két, a mostanihoz hasonló nagyságú beruházás érkezett Szlovákiába. Az egyik a Peugeot (2003-ban 1075 millió euró), a másik a Kia (2004-ben 925 millió) beruházása - mindkettő ismert külföldi mamutcég, s mindkettő állami segítséget kért és kapott a befektetéshez. Ehhez képest az állítólag Rimaszombatba érkező cég tulajdonosa egy svájci fiókvállalat: a Zugban bejegyzett Oil Trade and Production SA (rt.). Vezér- igazgatója egy cégalapítási konzultációval foglalkozó svájci vállalat munkatársa. A terveket Rimaszombatban Ján Tehlár ismertette, neki több építkezési cége van. Lapunknak azt mondta, a beruházás mögött egy dúsgazdag orosz vállalkozó, Alekszander Svárov áll. Neki állítólag Szamarában kőolajmezői és finomítója is van. Tehlár szerint Svaro wal az utóbbi években többször is érdeklődtek állami támogatás elnyerése iránt. „Mindenhol, ahová bekopogtunk ezzel a beruházással, csak a portáig engedtek minket” - nyilatkozta lapunknak. Az ügyben megkerestük az illetékes gazdasági tárcát és a külföldi beruházásokat menedzselő állami Sario ügynökséget. Egyiknél sem tudtak Teh- lárékról. „Ennek a vállalatnak a befektetésével kapcsolatban semmilyen hivatalos információnk nincs és semmilyen megbeszélések nem folytak állami támogatás kérvényezéséről” - mondta lapunknak Stanislav Jurikovič, a tárca szóvivője. A befektetőkről a Sario ügynökségnél sem tudtak. A Barátságot csapolnák meg A választás állítólag azért esett Rimaszombatra, mert közelében található a Barátság kőolajvezeték egyik csatlakozási pontja. Az ügyben megkerestük a Transpetrolt, a kőolaj- vezeték szlovákiai működtetőjét. A társaság szerint az Oil Trade and Production részéről semmilyen megkeresés sem érkezett hozzájuk. Érdeklődött viszont náluk a Soga Swiss Oil and Gas Holding AG vállalat. Itt kezd még rejtélyesebb lenni a történet, ugyanis ez is egy svájci bejegyzésű cég, melynek vezetőségében feltűnik egy Alexander Shvarev - angol átírással - nevű orosz állampolgár. Miután megkérdeztük Tehlárt, ismeri-e a Soga Holding céget, amely a Transpetrolnál a szállítási feltételekről érdeklődött, azt válaszolta: nem. „Ez az ő cége? Nem. Erről nem tudok semmit” - mondta. Svarovnak Szlovákiában is van egy vállalata, a Gas Trade SK, ennek társtulajdonosa Tehlár. Több mint kérdéses, egy közel egymilliárd eurós befektetést hozó vállalkozó miért svájci fiókcégek mögé bújva érkezne az országba. Melyekről ráadásul - saját bevallása szerint - hazai összekötője sem tud. Mesés haszon A beruházás jelzett nagyságánál még gyanúsabb annak megtérülése. A rimaszombati képviselő-testület előtt Tehlár azt mondta, a cég évi 300 millió eurós haszonnal számol, tehát három év alatt megtérül a beruházás. A hasonló bizniszben tevékenykedő hazai vállalatok hivatalosan nem akarták kommentálni a befektetést, ám képviselőik név nélkül egyhan- gúlan azt mondták, ipari cégeknél szinte kizárt ekkora megtérülési ráta. Összehasonlításként: a KIA tavalyi tiszta nyeresége 68,6 millió euró volt, az egyik legnagyobb hazai iparvállalat, a pozsonyi Volkswagen 75 millió euró hasznot könyvelt el - ezek a gyárak már hosszú évek óta működnek és termelnek. „Ehhez nem tudok hozzászólni. Csak azt mondtam, amit a befektetőtől hallottam. Nem vagyok ennek a területnek a szakembere” - mondta Tehlár a kalkulált nyereséggel kapcsolatban. A megtérülés nagyságán a rimaszombati illetékesek is csodálkoztak, de nem kételkedtek a befektető szavaiban. ,Amikor először hallottam, megrökönyödtem, de aztán megnyugtattak, hogy ez lehetséges. Nem vagyok szakértője ennek az ágazatnak, de ha ők mondják, akkor ennek örülök. Örülök, hogy ide jön a befektetés” - mondta lapunknak Jozef Šimko polgármester. A befektetés Rimaszombatba csalogatásában állítólag neki is érdemei vannak. „Jozef Kalman régi barátom, ő a cég tanácsadója. Ő keresett meg, így jutottak ide” - mondta. Kalman a harmadik Mečiar-kor- mány miniszterelnök-helyettese volt a Ľupták-féle ZRS jelöltjeként. Auxt Ferenc (MKP), a városi képviselő-testület tagja szerint gyanúsak a számok. „Kicsit komolytalannak tartom az egészet. A prezentáció elemi iskolás szintű volt. Nem is nagyon bizakodom” - mondta lapunknak. Állítása szerint azért szavazták meg múlt héten a beruházásról szóló határozatot, hogy a cég megtehesse az első lépéseket. A határozat nem kötelező érvényű, így a jövőben a város megváltoztathatja véleményét. Parcellákért részvények A befektetés következő gyanús pontja a városnak felkínált tulajdonrész. A befektető 30-33 hektáron építené fel a gyárat, az önkormányzat tulajdonában levő telkeken. Ha létrejön az üzlet, a város odaadja a nagyjából 30 hektárt, ezért cserébe 10 százalékos részesedést kap a vállalatból. Tehlár szerint így a város éves szinten 30-35 millió euróhoz jutna osztalékként (300 milliós nyereség esetén). A gyár számára felkínált 30 hektár ugyanakkor csak pár százezer eurót ér, így kérdéses, miért fizetne érte jóval többet a vállalat. Miért mond le pár százezer eurós telekért évente 30-35 milliós bevételről azzal, hogy 10 százalékos részesedést ajánl. „Ezt ők ajánlották. Hagyjuk magunkat meglepni” - mondta Rimaszombat polgármestere. ,A polgármester és a befektető egyezett meg ebben. Nem tudok hozzászólni ehhez” - válaszolta felvetésünkre Ján Tehlár. Gyors döntés A városi képviselőket a beruházással kapcsolatos döntés gyorsasága is meglepte. A befektető múlt szerdán ismertette elképzeléseit, s azt mondta, ha még aznap nem születik pozitív határozat, odébbállnak. „Ez az utolsó lehetőség, hogy itt ruházzunk be” - mondta Tehlár, aki szerint az orosz befektető megunta a szlovákiai hivatalok hozzáállását, ezért kellet gyorsan lépni. A polgármester és a képviselők szerint a múlt szerdán elfogadott határozat még semmire sem kötelezi a várost. Csak az első lépés, ezután a cégnek be kell szereznie a hivatali engedélyeket és ismertetnie részletes projektjét. „Nem ismerem a céget. Ha készek lesznek a tanulmányok, akkor fogunk többet tudni” - fejtette ki Rigó László alpolgármester. A képviselők magatartását ugyanakkor a magas munka- nélküliség is befolyásolja. Ahogy egy névtelenül nyilatkozó városi képviselő lapunknak elmondta: ilyen helyzetben nagyon nehéz egy nagyberuházás ellen szavazni. „Ha valaki ezt nyomós indokok nélkül megtenné, másnap az emberek felkoncolnák az utcán” - tette hozzá. Egy másik képviselő az ülésen azt mondta: ha atombombát gyártana a cég, abba is beleegyezne, csak munkahelyek létesüljenek a városban. A befektetésről jövő héten fog tárgyalni a polgármester az orosz beruházóval. Akkor állítólag több konkrétumot is megtudhat a város vezetése. Kilenc helyett csak 3-4 százalék kerül majd a második pillérbe Alaposan megcsapolja a kormány a magánnyugdíjpénztárakat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Feltehetően az ún. cseh modellt vezeti be a Fico- kormány a nyugdíjrendszer második piilérében. Jelenleg a magánnyugdíjszámlára a bruttó bér 9 százaléka folyik be, Ficóék ezt lecsökkentik, valószínűleg 3-4 százalékra - pontos számot még nem közöltek. Azonban azt már leszögezte a kormány, hogy a cseh modell alapján az ügyfeleknek lehetőségük lesz még további 2 százalékkal saját zsebből kiegészíteni az összeget, maximum 5-6 százalékra. A cseh modellel ellentétben a kiegészítés nem lesz kötelező, viszont ha valaki él ezzel a lehetőséggel, akkor ezzel csökkenti az adóalapját, tehát az összeg után nem kell adóznia. A végleges arányról július végéig dönt a kormány. Minden egyes százalékpont elvétele a Minden elvett százalék- pont évente 100 millióval hizlalja az államkasszát, amiből a mostani nyugdíjakat fizeti. második pillérben takarékoskodóktól 100 millió euróval hizlalja az államkasszát, ennyivel több folyik be a Szociális Biztosítóba, tehát a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére. Ha a 9 százalékból 5-6 százalékot elvesz a kormány, az azt jelenti, hogy a biztosító évente 5-600 millió pluszbevételhezjut. A 85Q euró bruttó bért kereső személy jövedelméből a második pillérbe jelenleg 76,50 euró megy, és ugyanennyi a Szociális Biztosítóba. Ha a második pillérbe utalt összeg 4 százalékra csökkenne, akkor a 76,50 helyett 34 euró kerül az emberek magánnyugdíjszámlájára. Ha saját zsebből ezt 2 százalékkal kiegészítik, 17 eurót fizetnek be nyugdíjszámlájukra, és havi 3,50 euróval kevesebb adót fizetnek. (sán, pr) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány a jövő évtől bevezetné a minimál- nyugdíjat, vagyis meghatározna egy bizonyos összeget, amelynél kevesebbet egyetlen nyugdíjas sem kaphat. Az összeg még nincs meghatározva. Most vannak olyan kisnyugdíjasok, akik csupán 190 eurót kapnak - ennél magasabb lesz a minimálnyugdíj. Ján Richter szociális ügyi miniszter szerint a minimális nyugdíjra csak azok lennénk jogosultak, akik dolgoztak. Jelenleg nem jár nyugdíj azoknak, akik nem tudnak felmutatni legalább 15 ledolgozott évet. Gajdos Géza, a Szociális Biztosító dunaszerdahelyi kirendeltségének igazgatója lapunknak elmondta, elvileg elképzelhető, hogy az is jogosult öregségi nyugdíjra, aki egy napot sem dolgozott életében. „A Szociális Biztosító minden gyermekre három évet számít be nyugdíjbiztosításként, de csak akkor három évet, ha legalább ennyi korkülönbség van az egymás után született gyerekek között. Ha valaki tehát soha nem dolgozott, de annyi gyereket nevelt, hogy összejön a 15 év, jogosult nyugdíjra. Egyéb esetben, 15 év nyugdíj- biztosítás híján, öregségi nyugdíjra nem tarthat igényt, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy más szociális juttatást, például szociális segélyt ne kapna, ha eleget tesz a feltételeknek” - fejtette ki az igazgató. A szociális minisztérium szerint a minimálnyugdíj megítélésénél mindenképp különbséget kell termi azok között, akik dolgoztak, és azok között, akik nem. „Hogy ez 10 vagy 20 százalékos különbség lesz-e, még nem tudjuk, de egy elvnek működnie kell. Ha valaki fizetett a nyugdíjrendszerbe, nem lehet, hogy csak annyit kapjon, mint az, aki soha nem dolgozott” - mondta Jozef Budán államtitkár, (sán) Nem jár nyugdíj azoknak, akik nem tudnak felmutatni 15 ledolgozott évet A minimálnyugdíj összegét csak az kaphatja meg, aki dolgozott
