Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-30 / 124. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 30. www.ujszo.com Szabadszájú diplomata Moszkva. Oroszország élesen bírálta az USA moszkvai nagykövetét, aki azt állította, Moszkva megvesztegette Kirgizisztánt, hogy kitegye az amerikai katonák szűrét az ottani légitámaszpontról. Az orosz külügy „teljesen megrökönyödött” Michael McFaul nagykövetnek a múlt pénteken, orosz diákok előtt mondott szavaitól, amelyek a tárca szerint messze meghaladták a diplomáciai udvariassági szabályok kereteit, és amelyek szándékosan eltorzították az orosz-amerikai párbeszéd számos nézőpontját. Az orosz-amerikai viszony mélypontja a 2008-as orosz-grúz háború idejére esik. A szókimondó nagykövet tevékenységét ellentmondások árnyékolják azóta, hogy januárban elfoglalta állomáshelyét. Pu- tyin ekkor kezdett Ameri- ka-ellenes retorikát bevetni az elnökségért indított kampányában. (MTI) Obama dönt a halállistáról Washington. Barack Obama elnök személyesen dönti el, hogy az al-Kaida terrorszervezet mely feltételezett tagja kerüljön a titkos halállistára. Ezt állította tegnap a The New York Times több amerikai illetékesre hivatkozva. A halállista az al-Kaida azon tagjainak a nevét tartalmazza, akiket az amerikai biztonsági szerveknek Pakisztánban, Jemenben vagy Szomáliában dróncsapással kell megsemmisíteniük. A lajstromba veendő terroristákat Jemen és Szomália esetében a Pentagon 100 terrorelhárítási szakértője jelöli ki, a Pakisztánban végrehajtott csapásokért a CIA a felelős. (MTI) Török-izraeli konfliktus Ankara. Vádat emeltek Törökországban az izraeli hadsereg négy volt parancsnoka ellen a gázai blokádot áttörni igyekvő 9 török állampolgár megölése miatt. Egy isztambuli bíróság jóváhagyta a Mehmet Akif Ekinci államügyész által beterjesztett 144 oldalas vádiratot, s ezzel távollétükben megkezdődhet a bírósági eljárás az izraeli parancsnokok ellen. Az ügyészség többszörös életfogytiglani börtönbüntetést kér Gabi Askenazi, az izraeli hadsereg korábbi vezérkari főnöke és három másik nyugállományba vonult parancsnok ellen. Ankara mindeddig sikertelenül próbálta bocsánatkérésre bírni Izraelt. (MTI) Történelmi körútra indul a világ leghíresebb politikai foglya, Aung Szán Szú Kji Huszonegy év után átveheti a Nobel-békedíjat ÖSSZEFOGLALÓ Rangun. Huszonegy éves késéssel veszi át Oslóban a Nobel-békedíjat Aung Szán Szú Kji, a mianmari (burmai) ellenzék vezéralakja. Szú Kji asszony több mint két évtized után először hagyja el hazáját, hogy a világ vezetőivel találkozzon. Történelmi utazásának első állomása az alvó mianmari fővárossal ellentétben fényárban úszó metropolis, Bangkok lesz, ahol pénteken a kelet-ázsiai Világ- gazdasági Fórumon tart előadást. Az éveken át házi őrizetben tartott politikus június közepén indul tovább Európába, és ott, egy genfi kitérő után, a norvég fővárosban, Oslóban átveszi a Nobel-békedíjat, amelyet 1991-ben ítéltek oda neki. Norvégiából Írországba repül, és Qublinban részt vesz a tiszteletére rendezett koncerten, amelynek egyik sztárfellépője Szú Kji közismert támogatója, Bono, a U2 frontembere lesz. Angliában is látogatást tesz, a londoni parlament kitüntetésében részesül, és itt, a fiai társaságában figja ünnepelni 67. születésnapját. Szú Kji még 1988 áprilisában tért haza Nagy-Britanniából, hogy haldokló édesanyjáról gondoskodjon. A katonai rezsim ellen kirobbant felkelés egyik élharcosává lett, majd miután a hadsereg brutálisan leverte az országos tiltakozást, 1989-ben házi őrizetbe került. A következő két évtizedben Szú Kji a világ leghíresebb politikai foglya lett (Előtte Nelson Mandela volt az). Nagy-Britanniá- ban maradt angol félje, Michael Arist professzor halálos ágyánál se lehetett jelen. (MTI, ú) Egyeztettek az EU tagállamai, kiutasítják Aszad elnök diplomatáit - Annan próbálkozik Kivégezték az áldozatokat Damaszkusz/Párizs/Berlin/ London. A húlai mészárlásra válaszul az uniós országok- legalábbis a többségük- az elkövetkező órákban kiutasítja a szíriai nagykövetet. Lapzártáig Párizs, Berlin, London Madrid és Róma erősítette meg hivatalosan is a DPA reggeli értesülését. ÖSSZEFOGLALÓ A húlai vérfürdő áldozatainak többségét kivégezték, alig húszán voltak azok, akik tüzérségi támadás során vesztették életüket. Ezt tegnap közölte az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője. Rupert Colville tudatta: szemtanúk beszámolóiból kiderül, hogy a Bassár el- Aszad vezette rezsimhez hű sa- bíha milícia hajtotta végre a tömeges kivégzést a közép-szíriai településen. A BBC televízió hírportálja szerint néhány túlélő elmondta, fegyveresek rontottak be a házakba, és válogatás nélkül lövöldözni kezdtek, több gyerek torkát pedig elvágták. A vüág- szervezet adatai szerint a mészárlásban 108-an haltak meg - köztük 49 gyerek -, további 300-an megsebesültek. Robert Mood tábornok, az ENSZ szíriai missziójának vezetője arról tájékoztatott, hogy a legtöbb áldozattal közvetlen közelről leadott lövésekkel végeztek. Francois Hollandé francia elnök a benini elnökkel folytatott megbeszélést követő párizsi sajtótájékoztatóján bejelentette: Szíriai párizsi nagykövetét, Lamia Chakkourt kiutasítják Franciaországból, „a döntésről ma vagy holnap tájékoztatjuk a nagykövet asszonyt”. Azt is közölte, július elején Párizsban tartja következő ülését a Szíria barátai elnevezésű országcsoport. Párizsban is úgy tudták, több EU-tagállam mellett Kanada és Ausztrália is a szíriai nagykövet szinte azonnali kiutasításárakészül. Szíria bécsi nagykövetét csak azért nem fogják kiutasítani, mert neki egy másik megbízatása is van a bécsi ENSZ-központban. „Tegnap megbeszélést folytattam David Cameron brit miniszterelnökkel, Laurent Fabius külügyminiszter pedig az ENSZ főtitkárával tárgyalt, és megállapodtunk abban, hogy nyomásgyakorlást indítunk Szíria ellen” - fogalmazott Hollandé, aki Vlagyimir Putyinnal is egyeztetni akar Szíriáról. Kora délután az OSDH emberjogi központ közölte: legkevesebb 12 civil halt meg tegnap erőszakcselekmények következtében Szíriában, ahol országszerte heves harcok törtek ki a hadsereg és lázadók között. Húsz katona és hat dezertőr esett el egy északi város körüli harcokban. Az északi Aleppó tartományban a török határhoz közeli Atareb városa volt hajnalban a kormányerők célpontja. Harckocsik és helikopterek bevetésével megpróbálták visszafoglalni a várost és környékét, de a lázadókkal vívott kemény csaták után visszavonultak. Egy libanonit lelőttek és hármat megsebesítettek szíriai katonák a határtérség libanoni oldalán - közölte egy biztonsági ü- letékes. Ali-el-Hodzsairi település vezetője szerint a katonák libanoni területen tartózkodtak, amikor tüzet nyitottak, áldozataik pedig vadászok voltak. Több hasonló eset is történt a két ország határvidékén tavaly március óta. A közös határ 330 km hosszú, és több ponton nincs hivatalosan megvonva. A határövezetet elaknásították, hogy megakadályozzák fegyverek beáramlását Szíriába és a menekülők átjutását Libanonba. Közben Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a világszervezet és az Arab Liga közös külön- megbízottja tegnap Damasz- kuszban találkozott Aszad elnökkel, akivel közölte, hogy bátor lépéseket kell tennie a hatpontos béketerv megvalósítása érdekében. A legfontosabb: véget kell vetni az erőszaknak Szíriában és szabadon kell bocsátani a felkelés nyomán letartóztatottembereket. (MTI, TASR, ú) A csalódott Tahrír téri tüntetők a választási eredmények érvénytelenítését követelik Egyiptom ismét forrong ÖSSZEFOGLALÓ Ahmad Safík (balra) és Mohamed Morszi jutott a második fordulóba (TASR/AP-felvétel) Kairó. Tüntetők feldúlták, majd felgyújtották Kairóban tegnapra virradóra az egyiptomi elnökválasztás egyik jelöltjének, a tavaly megbuktatott Hoszni Mubarak elnök utolsó kormányfőjének kampányirodáját. Az helyi média szerint néhány órával azután, hogy a választási bizottság közzétette az elnökválasztás első fordulójának hivatalos végeredményeit, tüntetők hatoltak be Ahmad Safík irodájába, betörték az ablakokat, leszaggatták a kampányfeliratokat és a plakátokat, majd gyújtópalackokat hajigál- tak a helyiségbe. Ezzel egy időben vagy ötezres tömeg gyűlt össze a kairói Tahrír-téren, tiltakozva a választási eredmények ellen, amelyek szerint Mohamed Morszi, az iszlamista Muzulmán Testvériség jelöltje és Ahmad Safík jutott tovább a választás második fordulójába. A tüntetők követelték a választási eredmények érvénytelenítését, és új szavazás lebonyolítását, de Morszi és Safik kizárásával. Safík választási sikere feldühítette a Mubarak-rezsimet megbuktató tüntetőket, pedig ő csak Mubarak lemondása előtt néhány nappal lett miniszterelnök. Bizonytalansági tényező: az iszlamista többségű parlament által április 12-én elfogadott törvény tiltja a 2001. február 11-e előtti tíz évben bizonyos posztokat betöltőknek - köztársasági elnök, alelnök, kormányfő, a Nemzeti Demokrata Párt (Mubarak már feloszlatott pártja) elnöke, főtitkára, politikai bizottsági tagja -, hogy a következő tíz évben politikai jogokat gyakoroljanak. Erről a törvényről június 11-re várható az alkotmánybírósági döntés, a második forduló pedig június 16-17-én. (MTI, ú) Kiszivárogtatás Mélyre süllyed a Vatikán Róma. Újabb személyeket hallgattak ki, de nem történt újabb letartóztatás - nyilatkozta a vatikáni kiszivárogtatások ügyében folyó nyomozásról Federico Lombardi szentszéki szóvivő tegnap. Az atya, aki kisebbíteni szeretné a botrány súlyát, előzőleg azt is leszögezte: egyetlen bíborost sem gyanúsítanak a Szentszék titkos iratainak kiszivárogtatásával. Általános vélemény szerint a múlt pénteken letartóztatott Paolo Gabriele komornyik csak parancsot teljesített, több főpap is érintett lehet. A La Stampa úgy tudja, húsz személyt gyanúsítanak azzal, hogy részt vett a kiszivárogtatásban. A Corriere della Serának Vinicio Albanesi atya, a szegényeket és betegeket gondozó Capodarco közösség vezetője azt mondta, szégyelli a Vatikánban zajló intrikákat. „Letartóztatták a szerencsétlen inast, miközben a pedofil papokkal ezt nem tették meg.” A La Repubbli- ca szerint a Vatüeaks elvonja a figyelmet a legfontosabb játszmáról: Ettore Gotti Tedeschi, az 10R vatikáni bank elnökének eltávolítása után az utód kinevezése miatt dúl a harc Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár és az Angelo Bagnasco, az olasz püspöki kar titkára vezette bíborosok között. Ha Bagnasco győz, Bertonénaktávozniakell. (MTI) Hős vagy bűnöző? Iszlámábád. Érdekes adalékokkal szolgált a Reuters arról a pakisztáni orvosról, aki segített azonosítani az amerikai hírszerzésnek Oszama bin Ladení, s akit ezért egy pakisztáni bíróság hazaárulás vádjával 33 év börtönre ítélt. A pakisztáni média és több jelenlegi, illetve volt pakisztáni illetékes is iszákos szoknyavadásznak nevezte Sakil Afridit, akit korábban már szexuális bűncselekményekkel, molesztálással és lopással is vádoltak. A Reuters betekintést nyert a pakisztáni egészségügyi hatóságok egyik, 2002-es keltezésű dokumentumába, amely korruptnak, megbízhatatlannak és köz- szolgálatra alkalmatlannak minősítette az orvost. Az amerikai hatóságok ugyanakkor hőst látnak a negyvenes éveiben járó férfiban, aki segített elkapni az al-Kaida vezérét. Egy washingtoni illetékes közölte, az amerikai kormánynak nem volt tudomása az orvos állítólagos viselt dolgairól, a rendelkezésre álló információk arra utaltak, hogy Alfridi a pakisztáni orvostársadalom megbecsült tagja. Egy másik amerikai kormányilletékes szerint a pakisztáni tisztviselők mindezzel csupán megpróbálják az orvos rossz hírét kelteni. (MTI) Szú Kji pártja, az NLD a demokratikus nyitás keretében április 1-jén megtartott időközi választások nyomán a mianmari törvényhozás első számú ellenzéki pártja lett, ő maga pedig parlamenti képviselő (TASR/AP-felvétel)
