Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-25 / 120. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 25. Kertészkedő - hirdetés 19 (Fotó: Hocsi Vegyszerekkel és biológiai eszközökkel is védekezhetünk a peronoszpóra ellen A szőlő növényvédelméről Június a másodvetések hónapja lehetne Teendők a kertben Az elmúlt napokban erő­teljesen növekedtek a szőlő hajtásai. Ráadásul esők is voltak, így a pe­ronoszpóra és a liszthar­mat fertőzése is bein­dult. ÖSSZEFOGLALÓ Az egyik legismertebb sző­lőbetegség a peronoszpóra. Az alábbiakban tüneteit és a be­tegség megelőzési lehetősége­ket taglaljuk. A peronoszpóra első tünetei A fiatal leveleken kör ala­kú, sárgászöld foltok jelennek meg, amelyek fény felé tartva olajfoltnak látszanak. A levelek fonákén sűrű, fehér penész­gyep alakul ki. Később a foltok megbámulnák, elszáradnak - írja Tóth Miklós a Gyümölcs- félék és a szőlő kiskerti védel­me c. könyvében. A vegetáció második felében az idősebb leveleken az olajfoltok, kisebb méretű, erek által határolt, szögletes foltokként jelentkez­nek, mozaikos képet mutatnak. Súlyos fertőzés következtében levélhullás is bekövetkezhet. A kórokozó megtámadja a szőlő egyéb részeit is, de a legsúlyo­sabb kárt a fürtön okozza. A fürtkocsány, majd a kialaku­ló szemek is sárgászöld szint vesznek fel. Felületükön ned­ves körülmények között dús penészgyep fejlődik. Ezután a fürt beteg része elszárad. Mikor fertőz? A betegség kórokozója ott van minden ültetvényben - figyel­meztet a szakértő. A telelő alak a lehullott levelekben található. Amikor a napi átlaghőmérséklet eléri a 10-13 °C-ot, s ebben az időszakban csapadék is hullik (min. 10 mm), akkor megtör­ténhet az elsődleges fertőzés. Kialakulásában szerepet játszik a szőlő alsó leveleinek a talajtól való távolsága, mivel az ültet­vényben jelenlevő spórák az eső­cseppekkel verődnek fel a tőkék­re. (A magasművelésű szőlőnél későbbre tolódik ki az elsődleges fertőzés időpontja.) A kórokozó számára kedvező 20-25 °C és el­engedhetetlen a csapadék. Nyá­ron már 3-5 mm eső vagy egy bő éjszakai harmat is elég a fertőzés­hez (ha 1-2 órán keresztül nedves a levél). Ilyen körülmények kö­zött rövid időn belül több fertőzé­si hullám indul el. A peronoszpóra belső élős­ködő, micéliuma a sejtközötti járatokban növekszik, ezért a tüneteket nem látjuk azonnal, a fertőzés után ún. lappangási idő következik. Ennek hosz­sza a napi ádaghőmérséklettől függ: 10-13 °C esetén 15-18 nap, míg 20-25 °C-nál a levélen 3-4 nap. Az idősebb fürtökön a lappangási idő hosszabb, csak 14-18 nap múlva jelentkeznek a tünetek. Ez az időszak áll ren­delkezésre, hogy a szőlőnket bevonjuk hatékony növényvédő szerrel, ami meggátolja az újabb fertőzési ciklus elindulását. Vegyszeres védekezés A gazdaboltokban sokféle peronoszpóra megfékezésére alkalmas vegyszer közül vá­laszthatunk. Réztartalmú ké­szítmények: Aliette Bordeaux, Copac, Funguran, Chapm Flow, Champion 50 WP, Kocide 2000, Cuprocaffaro, Cuprocaffaro Micro, Flowbrix, Kuprikol 50, Cuproxat SC. Szerves hatóanyagú kontakt készítmények: pl. Dithane M 45, Dithane DG Neo-tec, Mancosan 80 WP, Novozir MN 80, Delane 700 WDG, Fantic F, Folpan 80 WDG, Polyram WG. Felszívódó anyagot tartalmazó készítmények: pl. Acrobat MZ WG, Curzate Gold, Micexanil, Mikai M, Ridomil Gold MZ 68 WG, Ridomil Gold Plus 42,5 WP. Strobilurin hatóanyagú készítmények és kombinációk: pl. Discus, Eclair 49 WG, Cabrio Top, Quadris Max, Tanos 50 WG, Zato 50 WG... Biológiai növényvédelem Ökológiai termesztésben nem lehet vegyszerekkel vé­dekezni a peronoszpóra ellen. Még rézzel sem, mert nehéz­fém. Korlátozására azért ke­rült sor, mert felhalmozódik a talajban (toxikus az algákra és a halakra, ezért gondot je­lenthet, ha a talajból a vizek­be mosódik ki). Termő ültet­vényben ugyan nem figyeltek meg a talaj nagy réztartalmára visszavezethető károsodást, de szőlőiskolákban és fiatal ültetvényekben - különösen humuszban szegény, homokos talajon - tapasztaltak erre visz- szavezethető fejlődési rendel­lenességeket. Ezért réz helyett a növény erősítéséhez és a le­velek ellenálló-képességének növeléséhez növényi kivona­tokat (zsurló, csalán, stb.) és kőőrlemény-alapú készítmé­nyeket javallnak a szakértők. A biológiai készítmények sorát gazdagítja az Alginure, amely nem a kórokozó közvetlen elpusztítása irányul, hanem arra, hogy a növény ellenállóvá váljon a betegségekkel szem­ben. Természetes anyagokból készült (barnaalga, növényi aminosavak, poliszacharidok, kálium és foszfor vegyületek), a szőlőben fürtzáródásig alkal­mazható. (gy) TALLÓZÓ Június lehetne a másodve­tések hónapja is a kertben. A korán vetett borsót, salátát, zöldhagymát, vagy a hónapos retket már többnyire felszedtük, helyükre más növények kerül­hetnek kedvezőbb területhasz­nosítási elgondolással. Elsőként a céklát említeném, mert a retek kivételével a legkisebb a kocká­zata, hogy az említett lekerült növényekkel azonos kártevője, kórokozója lenne. Ennek pedig fontos szempontnak kell lennie az újra hasznosított vetemé­nyes területen, mert igen sok bosszúságtól, növényvédelmi kezeléstől kímélhetjük meg ma­gunkat. Ezért mindig érdemes fellapozni valamelyik kertbarát könyvet, hogy elkerüljük a má­sodvetésű növényünknek ne legyen azonos kártevője, gomba kórokozója a már lekerült első hasznosítású növényünkkel. Júniusban vethetünk még babot, csemegekukoricát, de sárgarépát, petrezselymet is, vagy új-zélandi spenótot, eset­leg cukkinit, patiszont, de még spárgatökkel is sikerrel próbál­kozhatunk. Néhány melegigényes zöld­ségnövény palántázásával sem késtünk el még júniusban, így pótolhatjuk a paprika- és para­dicsompalántákat. Hosszú ősz esetén sokáig szedegethetjük termésüket, csak az öntözésük­ről gondoskodjunk. A korai cseresznye már le­érett, de hó végére a ropogós kései fajtákat is leszüretelhet­tük, utána érdemes a fa alatt elhullott gyümölcsöket is össze­szedni, hogy a kórokozóknak ne adjunk alkalmat a jó telelésre. A fákon maradt ún. „múmiákat” is szedjük le hasonló okból. Érdemes szót ejteni a gyü­mölcsritkításról is, főként a kaj­szi és az őszibarack esetében. Ha elmulasztjuk ezt a munkát, sok apró termésre számítha­tunk, nem is említve a fajtára jellemző íz- s zamatanyagok hiányát. Hasonlón járjunk el az alma és körte esetében is, hogy szép méretes gyümölcsöket ne­velhessenek a fáink. Virágzó díszfák között leg­gyakoribb az orgona, ami már májusban el is virágzott. Az anyák napja után fán maradt elvirágzott ágakat nyessük le, hogy jövőre is sok illatos virágot hozzon. Hasonlóan járjunk el a virá­gos kertben is. Vágjuk le az el­virágzott rózsákat, de az óriás krizantémot, vagy ismertebb nevén a margitvirágot - ez a szép virág már júniusban nyí­lik - és a dísz szarkalábat vág­juk vissza a talajtól mintegy tíz centiméteres szárat hagyva, hogy ezzel is serkentsük az őszi másodvirágzásra. És ne feled­kezzünk meg üyenkor a tápol­datos öntözésükről sem. (Az Agroinform nyomán) (Fotó: Képarchívum) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8009 Lengyel zloty 4,3483 Cseh korona 25,390 Magyar forint 299,78 Florvát kuna 7,5758 Román lej 4,4680 Japán jen 99,75 Svájci frank 1,2010 Kanadai dollár 1,2877 USA-dollár 1,2557 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank­­­OTP Bank 1,31-1,23 26,25-24,70 312,94-290,32 Postabank 1,31-1,22 26,40-24,61­Szí. Takarékpénztár 1,31-1,22 26,19-24,74 316,16-288;94 Tatra banka 1,30-1,23 26,26-24,73 313,89-290,03 Príma banka­­Általános Hitelbank 1,29-1,21 26,27-24,74 318,16-290,89 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A tartalomból: • Valóban belügy a családi erőszak? • Vagyonelosztás, láthatási jog, apasági teszt, hazugságvizsgálat - mit hogyan és hol? • Vendégünk a Kassai Thália Színház igazgatója, Czajlik József • Tévénézők ezrei siratják az újvári származású Száraz Dénesi j \ Jura 1 allstes) \ .• i atyáért! Ki válás hercehurca íVkiOyaru) V te'/1üzíuü tfK ttOoniii.'ttmHt . MATÔ4WOK tflZÓNV Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA + 2 kellemes WVris ízletes melléklet!!! f VasárnapUtazás ? és VasárnapReceptes nttetek tanácsok nyaralóknak, ize ÍS..Á«»« Micsoda VAS ARNAP!

Next

/
Oldalképek
Tartalom