Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-25 / 120. szám, péntek
20 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 25. www.ujszo.com 0 Rendkívül jó talajjavító a csalán, amely vasat, kovasavat, nyomelemeket tartalmaz, és humuszban gazdag talajt hagy maga után Gyomnövények a kertészek szolgálatában (Fotó: képarchívum) A kezdő kertészek hajlamosak minden vadon termő növényt kiirtandó gyomnak tekinteni. Ebben támogatják őket a hivatásos kertépítők is, hiszen egy építkezés után legegyszerűbb a kert maradványait a törmelékkel együtt legyalulni, elszállítani, és vastagon új termőföldet teríteni mindenhova. ÖSSZEFOGLALÓ Nincs ez rendjén, állítja a Biokultúra cikkírója, rámutatva arra, hogy a gyomok a talaj takarásával, télen elkorhadó zöldtömegükkel, gyökereikkel lazítják, javítják a talajt, védik a kiszáradástól, az eróziótól, növelik a humuszréteget. A gyomok kiváló jelzőnövények is, miközben sok „gazról” kiderült, hogy értékes vitaminforrás, gyógynövény, tehát egészségünket vagy akár fel- gyógyulásunkat is szolgálja. Hasonlóan vélekedik Gertrud Franck az Öngyógyító kiskert c. könyvében is. Mint írja, minden gyógynövény, amit az ember erdőn-mezőn gyűjtöget, helyet kaphat kertünkben is. Ha a gyomnövényeket erdőn, mezőn, a talaj élő gyógyszereinek tekintjük, akkor ez érvényes kertjeinkre is. Talajjelző gyomok A gyomok egy része következtetni enged talajunk sajátosságaira, a tápanyagellátásra valamint a talajápolás hiányosságaira. így a kert tervezésekor és telepítésekor adódó hibákat is idejében elkerülhetjük. íme néhány példa: Ha a kertben vad harangvirágfélék (Campanula sp.), lángszínű egynyári hérics (Adonis aestivalis) vagy szarkaláb (Consolida regalis) fordul elő, akkor ezek a gyomok nemcsak a mésztartalmat jelzik, hanem a megfelelő humusztartalomról is tájékoztatnak bennünket, vagyis termékeny talajú a kertünk. Ha a területet vadrepce (Sinapis arvensis), pipacs (Papaver rhoeas), árvacsalán (Lamium maculatum), aprószulák (Convolvulus arvensis), mezei veronika (Veronica arvensis) népesíti be, akkor mély rétegű, termékeny, meszes talajunk van. Ha csalánfélékkel (Urtica sp.), fekete csucsorral (Solanum dulcamara) vagy füstikefajok- kal (Fumaria sp.) találkozunk, ez nitrogéndús és vastartalmú talajról árulkodik. Ez a talaj már egész enyhén savanyú is lehet, mert ezek a növények nem mészjelölők. Ahol a kis termetű, nagyon csípős csalán fordul elő (Urticaurens), ott a talaj nitrogénben, humuszban és tápanyagban gazdag, és talán túl is van trágyázva. A kertésznek meg kell jegyeznie, hogy azon a területen, annál a bokornál, cserjénél, ahol csalán vagy az előző gyomok jelennek meg túlsúlyban, nem szabad nitrogénnel trágyázni addig, amíg a fölösleges készlet el nem fogy. Ha a területet labodafélék (Atriplex sp.), disznóparéj (Amaranthussp.) vagy a salátaboglárka (Ranunculus ficaria) uralják, akkor talajuk nehéz, de jó vízgazdálkodású. Ha a salátaboglárka mellett liba- pimpó (Potentilla anserina), mezei vagy vízi menta (Mentfia arvensis, M. aquatica) madárkeserűfű (Polygonum aviculare), martilapu (Tussilago farfara) vagy mezei zsurló (Equisetum arvense) is feltűnik, már tudnunk kell, hogy mindezek pangó vizet és levegőtlen talajt jelentenek. Ilyenkor a jó gazda azt tartja, hogy előbb drénezni kell földjét, mielőtt jó termést várna. A kertész a kérdéses helyekre a körülményeknek megfelelő növényeket - cserjéket, dísznövényeket, például sárga nőszirmot (Iris pseudacorus) ültet. Javító hatású gyomok Franck rámutat arra is, hogy néhány közismert vadnövény a kert számára valóságos értéket jelent: A fák alatt elriasztják a kártevőket, miközben árnyékolnak. Ilyen a kerek levelű rep- kény (Glechoma hederacea), az indás ínfű (Ajugareptans), a mentafélék (Mentha sp.) vagy a kövér porcsin (Portulacaoleracea). Rendkívül jó talajjavító a csalán, amely vasat, kovasavat, nyomelemeket tartalmaz, és humuszban gazdag talajt hagy maga után. A gyomok vagy inkább ezen valódi vadnövények jó méhlegelők. Már kora tavasszal a kertbe csalogatják a méheket, olyankor, amikor a növények zöme még nem virágzik. A vadnövényekből, és főleg a csalánból, kiváló trágyalevet készíthetünk. A csalán különösen fontos a felületi komposzt- rétegben is, ugyanis égetően szőrös levelei elriasztják a csigákat. Sehol sem olyan szép és egészséges a zöldségsor, mint épp a csalántakaró felett. A vadon előforduló fekete na- dálytő (Symphytum officinale) nagyon dekoratív évelő, gyógynövényként és méhlegelőként is ültethető, jó takaróanyag. Trágyalének éppoly jól használható, mint a csalánlé, szaga sem olyan átható, minden szabadföldi és cserepes növény számára tápláló, növekedés- és virágzásserkentő. A nadály- tő erjesztett leve lassabban hat, de nagyon jól keverhető csalánlével. Egyszerre is feldolgozhatjuk őket, de a kész leveket is keverhetjük. Franck azt ajánlja, hogy a trágyaléhez keverjünk pitypanglevet (Taraxacum officinale), továbbá medvetalp (Heracleum sphondylicum), útifűfélék (Plantagosp.) és cickafarkkóró (Achillea millefolium) levet. Mindezek a növények nagy tömegben megtalálhatók az utak mentén. A közönséges bodza (Sambucus nigra) riasztó hatása főként az egerek, pockok és vakondok ellen nyilvánul meg. Elég csak egy bodzahajtást a vakondtúrásba szúrni, vagy melegágyat ágaival keríteni! A bodzát már a nedvkeringés megindulása után elkezdhetjük szedni. Minden része felhasználható: levelei, fiatal hajtásai, sőt egész ágai a terméssel együtt. Takaró anyagként a mellette levő növényeket védi a földibolháktól, trágyáiéként jól hárítja az állati kártevőket. A zsurló (Eguisetum sp.) és a gilisztaölő varádics (Tanacetumvulgare) gyakori vadnövény. Tarthatjuk a kertben, de természetes lelőhelyükről is begyűjthetők. Mindkettőből jó trágyalevet készíthetünk, amely kiváló a talajuntság megelőzésére, de használható a szamóca és a paradicsom gombás betegségei és a hagy- malisztharmat ellen is. Jó a palántadőlés megelőzésére is, ha a palánták túl meleg, nedves és tápdús talajban vannak. A zsurlóból készült trágyalé megelőzi a zellerrozsdát, ha a palánták gyökereit ültetés előtt néhány órával beleállítva megszívatjuk. Még ennél is hatékonyabb a zsurló és csalán keverékéből erjesztett trágyalé. A macskagyökér (Valeriana officinalis) teaként kifőzve vagy trágyalé formájában nagyon jó hatással van a babra, a borsóra, a paradicsomra, uborkára, cukkinire, de saláta, hagyma, sárgarépa esetében ne alkalmazzuk. A macskagyökérből készült trágyalé nagyon híg, ennek ellenére meglepően hatékony. Különösen dísznövényekre van jótékony hatással, amelyektől gazdag virágzást várunk. A cickafark (Achillea millefolium) nemcsak az embert, a kertet is gyógyítja, minden növénynek jó szomszédja, a komposztot is hasznos anyagokkal gazdagítja. A pitypang (Taraxacum officinale) is méltatlanul üldözött gyom a kertben. A virágzás előtt szedett levélkéi még nem keserűek, salátaként fogyaszthatok. Mélyen a talajba nyúló karógyökerei mentén levezeti a csapadékot a talaj mélyebb rétegeibe. Az erdei szamóca (Fragaria viridis) sok fajtáját megtaláljuk erdei tisztásokon, ezeket könnyű megtelepíteni a kertben fél- árnyékos helyen. A termések kiemelkednek a levelek közül, ezért nem szennyeződnek a sártól, és nem is rothadnak, mint a kerti eper nagy szemű bokrain. Másnaponként lehet szüretelni illatos, zamatos gyümölcseit. Indáival gyorsan teljed, de négy-ötévenként érdemes áttelepíteni, nehogy elöregedjen. A gyümölcsök aromája olyan erős, hogy a kerti fajtákból szedett közé keverve' már néhány szem feljavítja a gyümölcsjoghurt ízét! A mélyhűtőben is érdemes keverten elrakni. Az orbáncfű (Hypericum perforatum) virágzása a nyári napfordulót jelzi. Ekkor jár a nap a legmagasabban az égen, és ezt az erőt rejti ä virágok teája a téli fényhiányos depresszió leküzdésére. Virága olyan szép, hogy az évelők között is helye van, de nem könnyű megtele- píteni. Elhúzódva, évek múlva csírázik, és csak ott, ahol akar. Kutassuk fel a közeli réten, domboldalon, innen is meg lehet szedni a virágot, a tereléses ágakból pedig vigyünk be a kertbe, és szórjuk le olyan helyre, ahol nyugodtan csírázhat. PIACI ÁRSÉTA Pozsony május 23-án Komárom május 23-án Rimaszombat május 23-án Zselíz május 23-án Losonc május 19-én Szepsi május 23-án Kassa május 16-án sárgarépa 0,80 euró/cs 0,90-1 euró/kg 0,60euróAg 0,70 euró/cs 0,70-0,90 euró/kg 0,70 euró/kg 0,70 euró/cs petrezselyem 1,40 euró/kg 0,90-1,10 euró/kg 1,50 euró/kg 0,90 euró/kg 1,20-1,35 euró/kg 2 euró/kg 0,70 euró/cs burgonya 0,45 eunó/kg 0,30-0,40 euró/kg 0,50 euró/kg 0,20 euró/kg 0,20-0,30 euró/kg 0,20 euró/kg 0,18 euró/kg hagyma/fokhagyma 0,50-0,60/5 euró/kg 0,35-0,50/4 euró/kg 0,60/5 euró/kg 0,40/5 euró/kg 0,40/4,50 euró/kg 0,65/5 euró/kg 0,35/3,60 euró/kg paprika 3,90 euró/kg 0,40 euró/db 4 euró/kg 0,50 euró/db 3-3,90 euró/kg 3,20 euró/kg 2,10-3,90 euró/kg paradicsom 2,60 euró/kg 1,40-1,80 euró/kg 2,40 euró/kg 2,70 euró/kg 2,20-3 euró/kg 2,20 euró/kg 2,50 euró/kg zeller 0,90 euró/kg 0,40 euró/kg 0,90 euró/kg 0,60 euró/kg 0,90-0,95 euró/kg 1,50 euró/kg 0,60 euró/kg eper/cseresznye/borsó 4,50/7/5 euró/kg 4,50-5/Vx euró/kg 4/6/4,30 euró/kg X 5-5,20/5/2,90 euró/kg X 4-5/4/3,50 euró/kg tojás 0,19 euró/db 0,13-0,15 euró/db 0,14 euró/db 0,12 euró/db 0,13-0,15 euró/db 0,15 euró/db 0,13 euró/db kel/káposzta 1/0,60 euró/kg 0,50/0,35 euró/kg 1/0,50 euró/kg 0,45/x/ euró/db 1,20/0,35-0,40 euró/kg x/0,65-0,85 euró/kg 1,20/0,38 euró/kg karfiol/karalábé 1,50/0,50 euró/db 1/0,20-0,30 euró/db 1,90 euró/kg/0,50 euró/db 0,90/0,30/euró/db 1,80-2,25/0,40-0,60 euró/db 1,60 euró/0,60 euró/db 0,90 e/ 0,40-0,60 euró/db salátauborka 2 euró/kg 1-1,20 euró/kg 1,70 euró/kg 0,80 euró/db 1,50 euró/kg 2,20 euró/kg 0,99-1,20 euró/kg fejes saláta/retek/újhagyma 0,50/e/db, 0,30/0,40 e/cs 0,30/ e/db/0,30/0,25 e/cs 0,40/euró/db, 0,50/0,30/ e/cs 0,30 euró/db/0,30/0,30/ euró/cs 0,40-0,60/ e/db/0,35-0,40/0,35-0,40 e/cs 0,60/e/db/0,45/0,60 e/cs 0,30-0,40 e/db/0/30-0,40/0,40 e/cs
