Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-17 / 113. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 17. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Leminősített szlovák bankok New York/Pozsony. A Moody’s amerikai hitelminősítő intézet tegnap az Általános Hitelbank (VÚB) és az UniCredit Bank Slovakia hitelképességét is leminősítette. A döntésre egy nappal azt követően került sor, hogy a Moody’s 26 olasz bank hitel- képességén rontott, miközben az érintett pénzintézetek között szerepel Olaszország két legnagyobb bankja, az UniCredit és az Intesa San- paolo, az előbbi a szlovák UniCredit Bank, az utóbbi a VÚB anyabankja. A leminősí- tést mindkét szlovák pénzintézet esetében az anyabankok leminősítésével magyarázzák, utalva arra, a szlovák bankok szüárd pénzügyi alapokon állnak. (SITA) Prima: teljes arculatváltás Pozsony. A Prima banka Slovensko - amely az elmúlt év végén még Dexia banka néven működött - az arculatváltás utolsó szakaszába lépett. Fokozatosan új szolgáltatásokat vezet be, és bővíti bankautomatáinak a számát, ez utóbbiak ráadásul a jövő hónaptól új arculatot kapnak. Bővíteni kívánják'fiókjaik számát is, amelyekből jelenleg 49 található az országban. A pénzintézet többségi tulajdonosa a Penta pénzügyi csoport. (SITA) Gyorsabban nőtt az infláció Pozsony. Szlovákiában az elmúlt egy évben gyorsabban nőttek az árak, mint az eurózóna é’s az Európai Unió egészében. Az Eurostat tegnap közzétett elemzése szerint áprilisban 3,7%-kal voltak nagyobbak az árak, mint egy évvel korábban, míg az eurózónában 2,6, az Európai Unióban pedig 2,7%-os inflációt mértek. Az elmúlt évben az árak leginkább Magyarországon (5,6%), Észtországban (4,3%), Csehországban és Lengyelországban (mindkettőben 4%) nőttek, míg a legalacsonyabb infláció Svédországban (1%) és Görögországban volt (1,5%). (SITA) Vizsgálják a JPMorgant Washington. Az amerikai igazságügyi minisztérium büntetőjogi vizsgálatot indított annak a 2 milliárd dollár veszteségnek az ügyében, amelyet a JPMorgan Chase nagybank szenvedett el rossz befektetési döntések miatt. A legnagyobb amerikai pénzügyi holding múlt héten jelentette be, hogy kétmilliárd dolláros veszteséget szenvedett el egy sikertelennek bizonyult fedezeti stratégián az utóbbi hat hét alatt. A veszteség kínos a pénzintézetnek, amely a 2008-as pénzügyi válságot sokkal jobban átvészelte szektortársainál, mivel távol tartotta magát a sok más bankot megrengető kockázatos befektetésektől. Egyszer sem jelentett veszteséget a pénzügyi válság idején, és elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy átvegye a 2008-ban összeomlott Bear Stearns befektetésibankot. (MTI) Fitch: lecsaphat a magyarokra London. Magyarországot leminősíthetjük, ba nem sikerül időben megegyezni egy hitelkeretről, ha a vártnál nagyobb visszaesést szenved el a gazdaság, és akkor is, ha újabb „unortodox” intézkedéseket hoz a kormány, amely destabilizációs hatású - áll a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings elemzésében. Megjegyezték, az is leminősítéshez vezethet, ha csökken a kormányzat elkötelezettsége a fiskális konszolidáció terén. Ráadásul a gazdasági növekedés kilátásai sem alakulnak fényesen. Emlékezetes, mindhárom nagy hitelminősítő ügynökség „bóvli”, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriába minősítette le Magyarországot. Az adósminősítés margójára pedig „negatív” kilátást írtak, amely jelzi, hogy nagyobb esély van újabb le- minősítésekre, mint a besorolás szinten tartására. (Vg) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7992 Lengyel zloty 4,3500 Cseh korona 25,460 Magyar forint 294,32 Horvát kuna 7,5440 Román lej 4,4400 Japán jen 102,53 Svájci frank 1,2011 Kanadai dollár 1,2832 USA-dollár 1,2738 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,32-1,24 26,37-24,83 306,17-279,80 OTP Bank 1,32-1,24 26,39-24,83 304,09-282,11 Postabank 1,32-1,23 26,54-24,74Szí. Takarékpénztár 1,32-1,23 26,34-24,88 306,50-280,10 Tatra banka 1,32-1,24 26,40-24,87 304,90-281,72 Príma banka 1,35-1,22 26,79-24,24 306,86-277,64 Általános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SUA) A nemzetközi pénzpiacokon a görögök miatt már horrorisztikus forgatókönyvekkel dolgoznak Körvonalazódik a katasztrófa Viharfelhők a görög parlament felett (TASR-felvétel) Athén/Budapest. Júniusban megismételtválasztásokat tartanak Görögországban, és úgy tűnik, eztkövetően sem jön létre olyan koalíció, amely az Európai Unió és aNemzetközi Valutaalap által elvárt megszorításo- katkeresztülvinné. Ennek következtében egyre reálisabb, hogy akár hónapokon belül Görögország kilép az eurózónából. Ilyen mégnem volt az EU történetében, a görög polgárok pedig pánikszerűen veszik ki a pénzüket a bankokból. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A német Commerzbank szerint a piacon forgó „horrorforgatókönyv” jelenleg az, hogy az ultrabalos Sziriza párt megnyeri az újabb görög választásokat, az új kormány elveti a további megszorító intézkedéseket, az Európai Bizottság, az eu- rójegybank (EKB) és Valutaalap (IMF) alkotta trojka erre leállítja a segélyprogram folyósításait, és Görögország végül elhagyja az eurót. Vészforgatókönyvek Londonban már vésztervek készülnek az euróövezet felbomlásának esetére - mondta Sir Mervyn King, a Bank of England kormányzója. Hiteles forgatókönyv Görögország távozása az euróövezetből, és az is valószínű, hogy ennek bekövetkezte esetén a valutaunió felbomlási folyamata nem állna meg itt - derül ki az elemzői vélekedésekből. Szakértők szerint e folyamat kiteljesedése 2-3 százalékponttal is ronthatja az euróövezeti fejleményekre legérzékenyebb közép-kelet-euró- pai országok, köztük Magyarország gazdasági növekedését. Ennek hatására az euró 4 havi mélypontra zuhant az amerikai dollárral szemben, a forint pedig újra gyengül, tegnap már 297 forintot is adtak egy euróért (a múlt héten még csak 284-et) és ismét közel került a 300-as lélektani határ. Egyes vélemények szerint most lenne szükség igazán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) védőhálójára. Vannak azonban, akik ellenzik a görög kilépést. Nonszensz, propaganda - ezekkel a szavakkal illették az eurózóna pénzügyminiszterei hétfő esti havi összejövetelük után azokat a pletykákat, melyek szerint Görögország kilépne a közös fizetőeszközt használó országok csoportjából. Jean- Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke azt hangoztatta, hogy egy percig sem gondolt arra, hogy a görögök elhagyják az eurózónát és ez nem is volt a megbeszélés napirendi pontjai között. Nincs mód arra, hogy megváltoztassák a 130 milliárd eurós görög mentőcsomaghoz kapcsolódó feltételeket - szögezte le Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján. „Nem lehet megváltoztatni azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket Görögország, valamint a 16 többi euróövezeti tagállam tett” - mondta. Barroso szerint Görögországnak az EU-ban és az euróövezetben kell maradnia. Ha kilépnek a görögök Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója elképzelhetőnek tartja a görögök kilépését. De ha bekövetkezne, akkor annak komoly logisztikai következményei lennének, a görög pénzügyi rendszer napoldg zár alatt lenne. „Úgy kellene megoldani, hogy ne úgy nézzen ld, mint Budapest 1945-ben az ostrom után” - tette hozzá az igazgató, aki szerint a görög kilépést nemcsak az eurózónának, hanem az egész világnak meg kellene emésztenie. Nem beszélve arról, hogy az európai integráció megakadna és a visszájára fordulna. Ha Görögország újra bevezetné a drachmát, akkor azt legalább 30, de inkább 50%-kal le kellene értékelni az euróhoz képest. Ennek az lenne a következménye, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások importja szünetelne, különösen az energia - kőolaj, elektromos áram - hiánya lenne komoly hatással az ország működésére. Leállna a közlekedés, kiürülnének a boltokban a polcok. Elszabadulna az infláció és kétszámjegyű GDP-csökkenés is bekövetkezhetne az unió déli tagállamában. Az életminőség Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő elemzője szerint jelentős mértékben csökkenne, „egy-két évig tartana majd a totális káosz”. A magánvagyonok leértékelődésével gyors és tömeges elszegényedés következne be, ennek következtében megnőne a bűnözés is. „Akár a szükségállapot bevezetését is számításba kell vennünk, mert eldurvulhat a helyzet” - véli Duronelly Péter. Bankpánik fenyeget A krízis politikai következményei is teljesen beláthatatla- nok. Egy katonai puccs lehetőségét egy szakértő sem akarta megerősíteni, de az országot államcsődbe taszító pártok (a konzervatív Új Demokrácia és a szociáldemokrata Pánhellén Szocialista Mozgalom) eltűnését és a szélsőséges pártok további megerősödését reálisnak látják. Egy másik probléma, hogy az emberek az eurózónából történő kilépés hírére külföldre próbálnák menekíteni a megtakarított vagyonukat. Bár a krízis következményeként már sok milliárd eurót kivontak Görögországból, a megtakarításoknak 70-80%-a még helyi bankoknál van. A kormány ebben az esetben több napra bezárathatná a bankokat, hogy bejelentse az átállítást. „Pénteken bezárnak a bankok, szombaton bejelenti a miniszterelnök, hogy bevezetik az új drachmát. Ezek után egy hétig nem nyitnak ki, és utána is hetente csak alacsony összeget lehet felvenni, hogy a görög bankrendszer ne omoljon össze” - vázolt egy lehetséges forgatókönyvet Zsiday Viktor. (MTI, Mfor, GazdR., shz) Összeülnek, majd feloszlanak Athén. Tegnap eldőlt, hogy június 17-én lesznek az újabb választások Görögországban. Abban is megállapodtak, hogy Panajotisz Pikramenoszt, a közigazgatási bíróság vezető bíróját nevezik ki ügyvezető miniszterelnöknek, aki a szavazásig áll majd a kormány élén. A görög ügyvezető kormány nem hozhat olyan döntéseket, amelyek bármire is köteleznék a választások után megalakuló kormányt. Az alkotmány értelmében ma kell összeülnie a május 6-án megválasztott parlamentnek. A képviselők eskütétele után a ház valószínűleg már pénteken vagy szombaton feloszlatja önmagát. (MTI) A parlamentben már fonják az ostort az energiatársaságok ellen, nem drágíthatnának kedvükre Az állam keményen beavatkozna az árképzésbe ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az energiatársaságok a jövőben az állam beleegyezése nélkül nem nyújthatják be áremelési javaslataikat az Árszabályozási Hivatalnak (ÚRSO) - az erről szóló jogszabályt a parlament tegnap második olvasatba utalta. Ha a törvényhozás végleg rábólint, az energiatársaságok csak akkor terjeszthetik majd az Árszabályozási Hivatal elé áremelési javaslataikat, ha ezzel a társaság közgyűlése is egyetért, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor elegendő az igazgatótanácsi engedély. A Fico-kabinet azért ragaszkodik a módosításhoz, mivel az energiaszolgáltatók többségi tulajdonrésze még mindig az állam kezében van, a közgyűlésen így még övé a döntő szó. A cégek vezetését azonban korábban átengedték a részvények 49%-át birtokló külföldi befektetőknek, az igazgatótanácsokban így ez utóbbiak képviselői vannak többségben. Mivel jelenleg elég az igazgató- tanácsi döntés, gyakorlatilag a kisebbségi tulajdonrészt felügyelő külföldi befektetők döntenek arról, milyen áremelési javaslat kerül az Árszabályozási Hivatal elé, amit elsősorban a Szlovák Gázművek (SPP) külföldi részvényesei, a francia GdF SUEZ és a német E.ON Ruhrgas használtak ki. „Ha az állam a többségi tulajdonos, joga van beleszólnia abba, hogy milyen áremelési javaslatokat tesz a társaság. Miért kellene a németeknek és a franciáknak dönteniük arról, mennyivel nő a gáz ára Szlovákiában?” - tette fel a kérdést Robert Fico kormányfő. Juraj Miškov, az SaS parlamenti képviselője, volt gazdasági miniszter szerint ugyanakkor a Smer képviselői által benyújtott javaslat ellentétes az uniós joggal és a szlovák alkotmánnyal is. Első ránézésre ugyan nem tűnik diszkriminatívnak, hiszen elvileg minden cégre érvénye, a volt tárcavezető szerint azonban csak azokat sújtja majd, amelyekben az állam a többségi tulajdonos. „Az egész módosítás ráadásul csak egy olcsó marketingfogás, hiszen a végső szót az áremelések esetében jelenleg is az Árszabályozási Hivatal mondja ki” - figyelmeztet Miškov. (mi, SITA)
