Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-14 / 110. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 14. www.ujszo.com Más országokban csak néhány százan vettek részt az igazi demokráciáért küzdő mozgalom akcióján Legalább százezer felháborodott tüntetett Spanyolországban Szombat éjszaka a madridi Puerta del Sol téren. A rendőrök több száz tüntetőt vezettek ki a térről, amelyet később lezártak, s csak tegnap délelőtt nyitották meg újra. A hatóságok este tíz óráig adtak engedélyt a tüntetésre. (TASR/AP-felvétel) Hm Tüntetett a Jobbik Budapest. A magyar élet menetének nevezte a Job­bik vonulásos demonstrá­cióját a magyar ellenzéki párt elnöke szombaton a Fi­desz Lendvay utcai székhá­za előtt tartott beszédében. Vona Gábor élesen kritizál­ta az MSZP-t és a Fideszt, va­lamint Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort az elmúlt évek megszorító, „haza­áruló” politikája miatt. Vo­na azt mondta, kormányra kerülésük esetén a magyar földre és vízre alapozva ki­léptetnék Magyarországot az EU-ból, de a gazdasági térség részei maradnának Norvégiához és Svájchoz hasonlóan - ahol az olajra és a bankokra alapozva te­szik ezt. Hangsúlyozta: a korrupciót „kíméletlenül kell felszámolni, börtönbe kell zárni”, ezért is kezde­ményezett a Jobbik parla­menti vizsgálóbizottságot a Fidesz mögötti gazdasági cégbirodalom átvilágításá­ra. (MTI) Külföldre engedhetik Kijev. A kijevi kormány fontolóra veszi, hogy kül­földre engedi gyógykeze­lésre a volt ukrán kormány­főt, ha orvosi szakvéle­mény szerint Julija Timo- senko Ukrajnában nem juthat hozzá megfelelő te­rápiához. Nikola Azarov miniszterelnök a Euronews tévécsatornának hang­súlyozta, hogy ez csupán abban az esetben lehetsé­ges, ha az ületékes orvosi bizottságok arra a megál­lapításra jutnak, hogy Uk­rajna területén nincs mód Timosenko megfelelő ke­zelésére. Timosenko szer­dán fejezte be április 20-án elkezdett éhségsztrájkját. Előzőleg beleegyezett abba is, hogy börtönéből a har- kivi vasutas kórházba szál lítsákát. (MTI) Tiltakozók békés sétája Moszkva. Több ezren vettek részt tegnap Moszk­va belvárosában azon a bé­kés sétán, amelyet a neves orosz író, Borisz Akunyin hirdetett meg a Vlagyimir Putyin államfő és Dmitrij Medvegyev kormányfő ve­zette orosz hatalom tovább­élése ellen egy hete kezdő­dött csendes tiltakozás tá­mogatására. Az internetes közösségi oldalakon leg­alább kétezren jelezték szándékukat, hogy részt vesznek az akción, a város- központban lévő Puskin tér­ről, a gyülekezés helyszíné­ről azonban ennél jóval töb­ben indultak el a Csisztije prudi nevű fővárosi park­hoz, ahol szerda óta tilta- kozóktáboroznak. (MTI) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Spanyolország mintegy 80 városában szomba­ton ismét elfoglalták az utcákat a „felháborodottak”, hogy tilta­kozzanak a gazdasági válság kezelését célzó megszorítások, a korrupció és a munkanélküli­ség ellen. Mintegy százezren tüntettek összesen, a legna­gyobb számban Madridban, ahol a belvárosi Napkapu (Pu­erta del Sol) téren több tízezren gyűltek össze. „Demokráciának nevezik, de nem az”, „Emberek, ébresztő, vége a sziesztának” - üyen és ehhez hasonló jelszavak voltak olvashatóak a transzpa­renseken, s a tüntetők a hatósá­gi tiltással dacolva azt tervezik, hogy a következő három napot a Napkapü téren töltik. A ható­ságok este tíz óráig adtak enge­délyt a tüntetésre, s kétezer rendőrt vezényeltek az utcákra. Spanyolországban egy évvel ezelőtt jött létre az alapvető po­litikai, gazdasági és társadalmi változásokat követelő „felhábo­rodottak mozgalma”, s példájuk nyomán hasonló szerveződések alakultak más fejlett országok­ban. A mozgalom célja az igazi Athén. Karolosz Papuli- asz görög államfő tegnap a parlamenti pártok ve­zetőivel kezdett új tár­gyalásokat, hogy meg­próbáljon kormányalakí­tási megállapodást ki­dolgozni velük. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Estig teljesen bizonytalan volt a helyzet, egyes hírek szerint megegyezés született 3 párt kö­zött, mások cáfolták ezt a beje­lentést. Az elmúlt napokban a 3 legerősebb párt, a konzervatív Új Demokrácia, a Radikális Balolda­li Szövetség (Sziriza) és a szocia­lista PASZOK már mind megpró­bálkozott a kormányalakítással, de sikertelenül. így ezután elem­zők a mostani megbeszélés-soro­zatnak sem adtak túl nagy esélyt. Ha Papuliasznak nem sikerül csütörtökig (az új parlament első üléséig) áttörést elérnie, akkor ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Előrehozott helyi tör­vényhozási választásokat tartot­tak tegnap a csaknem 18 millió lakosú Észak-Rajna-Vesztfáliá- ban: az ARD első eredményei szerint a szövetségi szinten el­lenzékben lévő szociáldemokra­ták végeztek az első helyen, az Angela Merkel vezette konzer­vatívok pedig újabb vereséget demokrácia, a nagyobb társa­dalmi igazságosság, a gazdag­ság egyenlőbb elosztása és a közéleti erkölcs színvonalának emelése. Más országokban azonban csak néhány százan vettek részt a „felháborodottak” tüntetésén. Párizsban erős rendőri fel­ismét ki kell írni az előrehozott választásokat: ezek viszont a je­lenlegi közvélemény-kutatások szerint az eddigi megszorító poli­tikát elvető Sziriza további előre­törését hoznák. Még az államfői találkozó előtt, tegnap Antonisz Szamarasz, az Új Demokrácia ve­zetője azt javasolta, hozzanak létre egy ideiglenes koalíciós kormányt legalább két évre, azaz a 2014-es európai parlamenti vá­lasztásokig. Papuliasz szombaton úgy vél­te, van egy nágyon aprócska re­ménysugár, hogy létrehozható egy kormány az Új Demokráciá­ból, a PASZOK-ból és egy kis bal­oldali, ám Európa-párti szerve­zetből, a Dimarból. Ez a 3 párt együtt 168 hellyel rendelkezne a 300 tagú görög parlamentben. A Dimar vezetője, Fotisz Kuvelisz ugyanakkor kijelentette: na­gyon kevés az esély erre. A Di­mar ugyanis azt követeli, hogy az új kormány ne hajtsa végre a külföldi hitelezők által a segítség szenvedtek. A szociáldemokra­ták (SPD) a szavazatok 39 szá­zalékát szerezték meg, míg a CDU 26 százalékkal lett a má­sodik. A Zöldek 12 százalékot kaptak, a liberálisok 8,5 száza­lékkal visszatérhettek a tarto­mányi parlamentbe, ahova a Német Kalózpárt is bekerült a voksok 7,5 százalékával. Nem jutott át az 5 százalékos küszö­bön a baloldal, a 2, 5 százalék ügyelet mellett pár százan gyűl­tek össze, hogy valódi demokrá­ciát követeljenek. „Nem elég sza­vazni. Cselekedjünk!” - hangoz­tatták a szervezők. Lisszabonban és hat más portugál városban ugyancsak néhány százan tilta­koztak a megszorítások és a munkanélküliség ellen. Görög­országban a központi Szintagma térre szervezett nagygyűlést az Athéni Agora nevű fórum, de alig kétszáz ember vett részt a meg­mozduláson. Brüsszelben mint­egy hétszázan, belgák és Belgi­umban élő spanyolok vegyesen, vonultak végig az utcákon. A Foglald el Londont! mozga­MT1-HÍR Belgrád/Újvidék/Szabadka. Megalapozatlannak minősítette és emiatt elutasította a szerb központi választási bizottság szombaton Tomiszlav Nikolics panaszát, amelyben az ellenzéki Szerb Haladó Párt (SNS) állam­főjelöltje a múlt hét végén Szer­biában minden szinten megren­dezett választások eredményé­nek megsemmisítését kérte. A választási bizottság 11 tá­mogató és 3 ellenszavazattal hoz­ta meg döntését. A testület ezt az­zal indokolta, hogy nem nyújtot­tak be számára semmilyen bizo­nyítékot, amely alátámasztaná, hogy valóban az utcán találtak-e szavazócédulákat, ahogyan azt az SNS állította. Szerbiában múlt vasárnap elnök- és parlamenti, MT1-HÍR Tripoli. Harcok robbantak ki tegnapra virradóra a libanoni Tripoli városában a helyi alavita kisebbség és a szunnita többség tagjai között: mindez megfigye­lők szerint azt mutatja, hogy a szomszédos Szíriában kialakult felekezeti ellentétek könnyen át­csaphatnak az évtizedekig szíriai gyámság alatt álló Libanonba is. A szemben álló felek rakéta­gránátokkal és automata fegyve- rekkel lőtték egymást: avárosban még reggel is lövöldözés hangja hallatszott. A harcokban két em­bermeghalt. ABejrúttól 70km-re északra lévő kikötővárosban egy kis alavita kisebbség él a szunni­lom a Citybe, a Szent Pál térre hívta össze a „felháborodot- takat”, akik végiglátogattak egy sor bankot és magáncéget, ame­lyek szerintük a társadalomnak csak egy százalékát képviselik, és „mindmáig hasznot húznak a válságból, amelyet ők robban­tottak ki”. helyhatósági és vajdasági tarto­mányi parlamenti választásokat tartottak. Az elnökválasztás má­sodik fordulóját, amelybe Niko­lics és az államfői tisztségéről nemrégiben lemondott Borisz Tadics, a DS elnökjelöltje jutott be, május 20-án tartják. Nikolics tegnap végül bejelentette, letett arról a tervéről, hogy az állítóla­gos választási csalások miatt boj­kottálja a szerbiai elnökválasztás másodikfordulóját. A Vajdasági Magyar Szövet­ség (VMSZ) csak később, a csü­törtök éjfélkor kezdődő kam­pánycsend előtt hozza nyilvá­nosságra, mit tanácsol szimpati­zánsainak, kit támogassanak a szerbiai elnökválasztás május 20-i második fordulójában - je­lentette be Pásztor István párt­elnök tegnap Szabadkán. ták „tengerében”: márpedig a li­banoni szunniták közül sokakat felháborít, hogy az alavitákra támaszkodó damaszkuszi veze­tés, Bassár el-Aszad elnök irányí­tásával milyen véres módszerek­kel lép fel a már 14 hónapja tartó, s főként szunniták részvételével zajló szíriai felkelés ellen. Az ala- viták Szíriában is kisebbségben vannak, s lényegében a síita isz­lám egyikszektáj át alkotják. Szíria évtizedekig állomásoz- tatott katonai erőket Libanon­ban, s bár ezeket - nemzetközi nyomásra-2005-benkivonták, a damaszkuszi vezetés továbbra is komoly befolyással rendelke­zik a kicsi, de geopolitikaüag fontos, szomszédos országban. Elemzők a mostani megbeszélés-sorozatnak sem adtak túl nagy esélyt A görögök többsége meg akarja tartani az eurót Választások voltak a legnépesebb német tartományban Szociáldemokrata győzelem fejében kidolgozott drákói meg­szorítási csomagot, s azonnal vizsgálja felül a munkaügyi tör­vényeket, amelyek értelmében csökkentek a fizetések, s könnyebbé váltak az elbocsátá­sok. Az Ethnosz című baloldali gö­rög lap tegnapi száma szerint a politikusok „orosz rulettet” ját­szanak, miközben a gazdaság már ötödik éve recesszióban van, minden ötödik ember munka- nélküli, s az államkincstár már júniusban kiürülhet, ha nem jön újabb segítség az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól. A legutóbbi közvélemény-kutatá­sok szerint a görögök többsége megoldást szeretne. A tegnap közzétett egyik adatsor szerint a megkérdezettek 72 százaléka azt mondja, hogy apártoknak„bármi áron” együttkellműködniük, s 78 százalékuk véli azt, hogy olyan kormány kell, amely mindent megtesz azért, hogy Görögország az euróövezetbenmaradjon. kevés volt arra, hogy visszatér­jenek a Landtagba. A tartomány 13,2 millió válasz­tásra jogosult polgára szavaza­tával legalább egy szempontból erősítheti a kancellárt; a CDU tartományi listáját vezető Nor­bert Röttgen a kudarc miatt vár­hatóan nem jön számításba kan- celláijelöltként 2013-ban, ami­kor országos választást rendez­nek Németországban. Elutasították Tomiszlav Nikolics panaszát A VMSZ később dönt Ellentétek az alaviták és a szunniták között Szíriából átcsaptak a harcok Libanonba

Next

/
Oldalképek
Tartalom