Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-12 / 109. szám, szombat

18 RIPORT PRESSZÓ ■ 2012. MÁJUS 12. www.ujszo.com A Harvard amerikai magánegyetem a Massachu­setts állambeli Cambridge-beri, tagja a legjobb egyetemeket magába foglaló Borostyán Li­m*,** ■ Lanya Olmstead Foridában született Tajvan­ról bevándorolt anyától és norvég származá­sú amerikai apától. Etnikai értelemben félig tajvaninak és félig norvégnak tekinti magát, de amikor a Harvard Egyetemre jelentke­zett, csak egy, a faji hovatartozásra vonatko­zó kockát ikszelt be - azt, hogy fehér. „Nem akartam bejelölni azt, hogy ázsiai, mert anyukám azt mondta, hogy a felvételi során az ázsiaiakat hátrányosan megkülönböztetik” - mondta Olmstead. Sok ázsiai-amerikai meg van győ­ződve arról, hogy számukra nehe­zebb a bejutás a vezető amerikai egyetemekre - írja az AP. n Akinek csak az egyik szülője ázsiai, s a neve nem árulja el a szárma­zását, viszonylag könnyű dolga van. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok lakosságának hat százalékát kitevő ázsiai-ameri­kaiak nagyobb arányban teljesítik ezeknek az egyetemeknek a köve­telményeit, és sokszor több száz ponttal is jobb teszteredményt kell elérniük, mint a más etnikai csoportokhoz tartozóknak, hogy felvegyék őket. A bírálók szerint ezek a számok, párosulva azzal a körülménnyel, hogy a faji hovatar­tozásra nem tekintő vezető egye­temeken kétszer akkora arányban vannak jelen az ázsiaiak, mint a Borostyán Liga (a tekintélyes nyu­gati parti egyetemek összefoglaló neve) egyetemein, azt bizonyítja, hogy létezik hátrányos megkülön­böztetés. A diákok egy - nem tudni mekko­ra - része azzal válaszol erre, hogy felvételi jelentkezésén nem ázsiai­nak vallja magát. Akinek csak az egyik szülője ázsi­ai, s a neve nem árulja el a szár­mazását, viszonylag könnyű dolga van. Nehezek viszont a jelenség kapcsán felmerülő kérdések: Mi áll a felvételi nehézségek mögött? Pontosan mit is jelent az, hogy va­laki ázsiai-amerikai, s választás kér- dése-e, hogy valaki annak számít, vagy sem? „Nem akartam bejelölni azt, hogy ázsiai vagyok, mert anyukám azt mondta, hogy a felvételi során az ázsiaiakat hátrányosan megkülönböztetik" - vallotta be Lenya Olmstead, aki a Harvard Egyetemre jelentkezett. A felvételi lapról senki sem fog arra „gyanakodni", hogy Lenya félig ázsiai szárma­zású. Hiszen a neve Olmstead. Rossz érzés volt Amalia Halikiasnak, a Yale első­éves hallgatójának az anyja kínai bevándorlók gyerekeként szüle­tett az Egyesült Államokban, az apja pedig görög bevándorló. A felvételi űrlapon ő szintén a „fe­hér” rubrikát jelölte be. Elmondása szerint édesanyja „a legteljesebb mértékben” helyesel­te ezt, bár fontosnak tartja kínai öröksége megőrzését. Az ázsiait jelölő rubrika üresen hagyását azonban nehezen élte meg Jodi Balfe, a Harvard elsőéves hallgatója, aki Koreában született, koreai anyától és fehér amerikai apától, és hároméves korában érkezett az Egyesült Államokba. Középiskolai, a továbbtanuláshoz tanácsokkal szolgáló instruktora, tanárai és barátai tanácsa ellenére jelezte a felvételi lapon félig ázsiai származását. „Rossz érzés volt arra gondolni, hogy etnikai hovatartozásom fe­lét eltitkolom. Nagy hatással volt arra, hogy milyen személyiséggé váltam, és úgy éreztem, hogy a lel­kem egy részét adom el, ha titok­ban tartom - fogalmazott Balfe. - Ügy éreztem, hogy az egyetemi felvétel nem ér ennyit. Olyan, mintha csak az egyik felemet vet­ték volna fel” — tette hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom