Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-11 / 108. szám, péntek
18 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 11. www.ujszo.com Érdemes időben elkezdeni a dokumentumok összegyűjtését, a nyugdíj intézése sok utánajárást és még több dokumentumot igényel Szükséges papírok a nyugdíjkérelemhez Azoknak is, akiknek még több évük van hátra a nyugdíjba vonulásig, érdemes ellenőrizniük, hogy megvan-e minden papírjuk. Előfordulhat ugyanis, hogy a hiányzó dokumentumok miatt alacsonyabb lesz a nyugdíjuk. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A hiányzó érettségi bizonyítvány, egyetemi diploma, a munkahivatali nyilvántartás, a munkával töltött évekről szóló igazolás, de még a katonakönyv is oka lehet annak, hogy esetleg alacsonyabb lesz a nyugdíj, esetleg a nem igazolt évek miatt az érintett később vonulhat csak nyugdíjba. A nyugdíjjogosultsághoz 15 év munkaviszony szükséges, pontosabban 15 évig fizetni kell a nyugdíjbiztosítást. Lényegében tehát nem feltétlenül szükséges dolgoznunk ahhoz, hogy meglegyenek a kellő számú évek, a lényeg a nyugdíjbiztosítás fizetése, ezt pedig meg lehet tenni önkéntes nyugdíjbiztosítás formájában is. Érdemes tehát ezeket az iratokat elővenni a fiók mélyéről, megkeresni, különösen akkor, ha nyugdíjba vonulás előtt áll valaki, de azoknak is érdemes elkezdeni a „gyűjtést”,, akiknek még jó néhány éve van a nyugdíjig. Sőt, a fiatalabbak meg gondoljanak arra, hogy a nyugdíjba vonulás ideje eljön, tegyenek el tehát minden dokumentumot, ami a tanulmányaik végzését, állásban vagy gyermekgondozási segélyen, katonaságon töltött éveiket igazolja. Mert noha a mai negyvenesek legfeljebb még csak sejthetik, mikor mennek nyugdíjba (a nyugdíjkorhatár addig még biztosan változik, feltehetően nem is egyszer) ez az idő előbb-utóbb elérkezik. A dokumentumokat a Szociális Biztosítóba kell benyújtani, mivel a nyugdíjat az állampolgárok innen kapják. Nem árt tehát már hónapokkal a nyugdíjba vonulás előtt érdeklődni, hogy pontosan milyen okiratok szükségesek a nyugdíj megítéléséhez, hogy legyen idő beszerezni az esetleg hiányzókat. A nyugdíjat kérelmező aztán már csak azokat a dokumentumokat viszi a Szociális Biztosítóba, amelyek az intézménynek hiányzik ahhoz, hogy megítélje a járulékot. Gyerekek A gyerekek születési anyakönyvi kivonata azon nők számára szükséges, akiknek még a gyerekek számától is függ a nyugdíjkorhatáruk. Ez az 1962 előtt született nőkre vonatkozik, legalábbis a mostani, 62 éves nyugdíjkorhatár mellett, (más kérdés, hogy ha időközben változik a nyugdíj- korhatár, akkor a jelenlegi adatok már nem lesznek aktuálisak). A jelenlegi 62 éves korhatár mellett 2014-ig érvényes az, hogy a nők még a gyerekek számától függően vonulhatnak nyugdíjba, 2014 után viszont már mindegy, hogy egy nő hány gyereket nevelt fel, mindenki 62 évesen vonulhat nyugállományba. Az 1962 előtt született nők még valamivel korábban. Ha nincs meg a gyerek születési anyakönyvi kivonata, akkor az anyakönyvi hivatalban (matrika) kérhetünk másolatot. A másolat elkészítése 1,50 euró. Tanulmányi évek Szükség van a tanulmányok befejezését igazoló dokumentumokra. Az érettségi bizonyítványt azoknak is elő kell keresniük, akik egyetemi diplomával rendelkeznek. 2004-ig az állam fizette a nyugdíjbiztosítást a nappali tagozaton tanulmányaikat végző egyetemisták után is. azok esetében, akik levelező tagozaton tanultak, de közben nem dolgoztak, a munkanélküli hivatal nyilvántartásában szerepeltek, 1995-ig fizette az állam a nyugdíjbiztosítást, ez után már nem. 2004-től az állam már nem fizeti a nyugdíbiztosítást azon diákok után, akik a kötelező tanulmányi idszalot befejezták, vagyis csak 16 éves korig fizeti. A tanulmányaikat ezután is folytató diákok esetében ugyan a szükséges évekbe beleszámítanak ezek az évek is, de mviel a nyugdíjbiztosítást az állam nem fizeti, a nyugdíj ennyivel ala- csonyab lesz. Önkéntes nyugdíjbiztosítást viszont fizethetnek a diákok, noha megjegyzendő, hogy az idee évtől ez is sokkal drágább lett, mitn eddig, mert most már csak egy csomagban- vagyis a betegbiztosí(Képarchívum) tással és munkanélküli biztosítással - együtt fizethető - külön önkéntes nyugdíjbiztosítás már nem. Ha elveszett a bizonyítvány, vagy a diploma, elég egy igazolás arról, hogy hol és milyen időszakban tanultunk, de az iskola ad másolatot is az érettségi bizonyítványról vagy az egyetemi oklevélről. Abban az esetben ha az adott iskola már megszűnt, az iskola jogutódja ad igazolást, a megszűnő iskola ugyanis köteles a dokumentumokat átadni a létrejövő újnak, vagy az állami archívumnak. Katonaság A katonakönyv bemutatása természetesen csak azok számára kötelező, akik abszolválták a kötelező kiképzést. A Szociális Biztosító azonban ezeket többnyire nem őrzi meg. Ha nincs meg a katonakönyv, akkor kérvényt kell küldeni a nagyszombati Katonai Archívumba, amely kiállítja az igazolást a kötelező sorkatonai szolgálat abszolválásáról. A civil szolgálatot az a munkáltató igazolja, ahol a fiatal ezt az időt töltötte el. Ha az adott munkáltató már megszűnt, akkor ugyancsak a Katonai Archívumhoz kell fordulni. Állás nélkül A nyugdíjkérelemhez szükséges annak igazolása is, hogy mennyi ideig voltunk nyilvántartva a munkanélküli hivatalban. Kevés olyan szerencsés személy van a rendszerváltás óta, aki hosszabb-rövidebb ideig ne lett volna nyilvántartva a munkahivatalban. Aki 2000-ig volt munkanélküli, annak a nyilvántartási idejét beszámítják a nyugdíjbiztosításba, akkor is, ha nem kapott munkanélküli-segélyt Azok esetében, akik 2001- 2004 között voltak munkanélküliek, csak akkor számítódik be a nyugdíjbiztosításba ez az időszak, amíg az érintett kapott munkanélkülisegélyt. 2004-től azonban a munkahivatali nyilvántartásban töltött időszak nem számít bele, de ezt az időszakot utólag „befizethetjük”. Az igazolást az a munkahivatal állítja ki, ahol regisztrálva voltunk. Ám csak 10 évig köteles archiválni az adatokat. 1991-től azonban az ügyfelek az elektronikus adatbázisban szerepelnek, tehát nem kellene, hogy problémát okozzon az igazolás beszerzése Munka Ezzel lehet a legtöbb probléma. A munkáltatók kötelesek elküldeni a Szociális Biztosítóba a nyugdíjbiztosítási nyilvántartást. Ha ezt nem teszi meg, és a munkáltató időközben megszűnik, a biztosítónak nincs honnan megszereznie az adatokat arról, hogy hol és meddig dolgoztunk, valamint a bérünkről sem, ami a nyugdíj nagyságának kiszámításához kell. ha munkáltató még megvan, természetesen tőle kérhetünk igazolást. Ilyen esetben, ha saját magunknak sincs meg a régi munkaadóinktól az igazolás - ma pedig ez gyakran előfordulhat, hiszen kevés az olyan ember 1989 óta, akinek csak egy-két munkahelye volt - az Állami Archívumhoz kell fordulnunk. Előfordul azonban, hogy a munkáltató az archívumba sem küldi el a dokumentumokat. Ilyenkor két tanút kell szereznünk, akik tanúsítják a Szociális Biztosítóban, hogy az adott személlyel dolgoztak, és hogy körülbelül mekkora volt a bére. Ha nem sikerül két tanút szerezni, hogy egy adott időszakban egy adott munkáltatónál dogoztunk, akkor ezek az évek a nyugdíjbiztosítás számára elvesztek, (sán) Akár 67 év is lehet a nyugdíjkorhatár, noha egyelőre a 64 év a legvalószínűbb 2016-tól talán emelkedni fog a nyugdíjkorhatár ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Minden bizonnyal emelkedni fog a nyugdíjkorhatár Szlovákiában is. A Fico-kormány először mondta ki - eddig ezt a témát lehetőleg minden kormány elkerülte - hogy gondolkodik a nyugdíjkorhatár kitolásán. A márciusi parlamenti választások előtt ugyan azt ígérte, nem változtatnak a nyugdíjkorhatáron, azonban Ján Richter munka, szociális- és családügyi miniszter már kijelentette, hogy dolgozni kezdenek „a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának koncepcióján. Mérlegelni fogjuk az átlagos életkor hosszabbodásának hatását”, vagyis az áltagos élettartam hosszától teszik függővé a nyugdíjkorhatárt. Branislav Ondruš államtitkár szerint a következő választási ciklustól kezdődően, ažaz 2016-tól, a parlamenti választások végeredményétől függetlenül automatikusan elkezdődhetne a nyugdíjkorhatár fokozatos kitolása. A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év a férfiak és a nők számára, a nőknél folyamatos és fokozatos az átállás, a gyerekek számától függően. A tervek szeint 2016-tól évente másfél Hogyan alakulhat a nyugdíjkorhatár Születési év nyugdíjba vonulás éve nyugdíjkorhatár 1954 2016 62 év 50 nap 1955 2017 62 év 100 nap 1956 2018 62 év 150 nap 1957 2019 62 év 200 nap 1958 2020 62 év 250 nap 1959 2021 62 év 300 nap 1960 2022 62 év 350 nap 1961 2023 63 év 35 nap 1962 2024 63 év 65 nap 1963 2025 63 év 135 nap 1964 2026 63 év 185 nap 1965 2027 63 év 235 nap 1966 2028 63 év 285 nap 1967 2029 63 év 335 nap 1968 2030 64 év 20 nap 1969 2031 64 év 70 nap 1970 2032 64 év 120 nap 1971 2033 64 év 170 nap 1972 2034 64 év 220 nap 1973 2035 64 év 270 nap 1974 2036 64 év 320 nap 1975 2037 65 év 5 nap Megj.: 2023-ig.csak a férfiakra vonatkozik, ezt követően a nőkre is. Forrás: IFP, Sme hónappal tolódna ki a nyugdíj- korhatár, ami azt jelenti, hogy mindazokat érintené, akik 2016-ban még nem töltötték be az 58. életévüket, vagyis az 1958 után születetteket. Ha ez a tervezet megvalósul, akkor 2030-ban már 64 év lesz a nyugdíjkorhatár. Silvia Poru- bánová szociológus szerint 65 év lehetne a felső határ, ami aztán hosszú éveken át változatlan maradna. A mellékelt táblázat azt mutatja, körülbelül hogyan alakulhat a nyugdíjkorhatár, hozzávetőleges számítások alapján. A nyugdíjkorhatár emelése elkerülhetetlen lesz, Európa legtöbb országában már most Nyugdíj? Mikor? (Illusztráció) is 65, néhány államban 67 év a korhatár. Noha a demográfiai mutatók valóban szükségessé teszik a nyugdíjkorhatár kitolását, hiszen egyre kevesebb gyerek születik, és egyre több lesz a nyugdíjas, tehát egyre kevesebben lesznek a nyugdíj- rendszerbe befizetők, orvosok, pszichológusok azonban arra intenek, hogy a nyugdíjkorhatárt nem lehet mechanikusan emelni. A hatvanas éveiben ugyanis már senki, semmilyen szakmában nem képes úgy teljesíteni, mint mondjuk 50 évesen. Sőt vannak foglalkozások, például a kőművesé, amelyet akár már 50 éves korban is nehéz és veszélyes végezni. Ráadásul felmerül még egy komoly probléma: ma már az 50 év felettieket szinte sehol nem akarják alkalmazni. Ha valaki tehát 50 évesen elveszíti munkáját, még ma is van 12 éve a nyugdíjig, ha emelik a nyugdíjkorhatárt, még több. Kérdés, miből fognak megélni ezek a személyek, ha nem akarják őket alkalmazni a munkaadók. A következő probléma az, hogy új munkahelyek teremtése nélkül a fiatalok nem tudnak majd elhelyezkedni, ha a nyugdíjkorhatár példul 64 - 67 év lesz. (sán) Kérvénnyel kell fordulnunk a hivatalhoz Állami archívumok címei ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ ♦ Banská Bystrica, Komens- kého 26,048/4124846, archiv@sabb-pbb.vs.sk ♦ Lučenec, Kubínyiho námestie 1,047/433 38 03,45129 72, archiv@sabb-plc.vs.sk ♦ Rimavská Sobota, Cukro- varská 48,047/ 563 43 08, archiv@sabb-prs.vs.sk ♦ VelkýKrtíš, Za parkom 851, 047/483 0937, archiv@sabb-pvk.vs.sk ♦ Bratislava, Križkova 7, 02/5728 3111, archiv.saba@mvsr.vs.sk ♦ Trnava, Štefánikova 7, 033/5511180, archiv@saba-ptt.vs.sk ♦ Šaľa, Petra Pázmáňa 27, 031/7702260, archiv@saba-psa.vs.sk ♦ Košice, Južná trieda 82, 055/685 5723, archiv@sake-pke.vs.sk ♦ Michalovce, Štefana Tučeka 4, 056/6424427, archiv@sake-pmi.vs.sk ♦ Rožňava, Zakarpatská 12, 058/7324154, archiv@sake-prv.vs.sk ♦ Trebišov, M. R. Štefánika 20,056/6723500, archiv@sake-ptv.vs.sk ♦ Nitra, Pod Katrušoul, 037/6516620, archiv@sanr-pnr.vs.sk ♦ Komárno, Hradná 2, 035/7903931-4, archiv@sanr-pkn.vs.sk ♦ Levice, Vojenská 1, 036/6306420, archiv@sanr-plv.vs.sk ♦ Nové Zámky, Podzámska 25, 035/6420398, archiv@sanr-pnz.vs.sk ♦ Ministerstvo obrany SR Vojenský archív - centrálna registratúra Trnava, Univerzitné námestie č. 2,0960/395211, va-cr@mod.gov.sk
